kiigazítás szinonimái

főnév
  • helyesbítés, helyreigazítás, korrekció, megigazítás, igazítás
  • renoválás, javítás, kijavítás, megfoltozás, rendbehozás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csirkefogó

főnév
  • gazember, gazfickó, semmirevaló, semmirekellő, haszontalan, mihaszna, szélhámos, svihák, betyár (régies), kapcabetyár, pernahajder, bitang, mákvirág, lókötő, jómadár, naplopó, kópé (bizalmas), csibész, huligán (bizalmas), jampec (régies), briganti, gézengúz, lacibetyár (tájnyelvi), aszfaltbetyár, jó cenk (tájnyelvi), himpellér, lator (régies), imposztor (régies), selma (régies), strici (durva), strigó (szleng), ganef (szleng), díszpinty, szarházi (durva), tróger (durva)

karzat

főnév
  • galéria, erkély, tribün
  • kórus
  • kakasülő (tréfás)
  • karfa, korlát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiigazítás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kezd

ige
  • nekifog, nekivág, nekilát, hozzáfog, hozzálát, megkezd, pedz, belefog, szedelőzködik, kezdeményez, lanszíroz (idegen), rákezd, belekap, nekiáll, bevezet, indít, kezdegel (tájnyelvi)

javasasszony

főnév
  • füvesasszony, tudósasszony, boszorkányasszony (tájnyelvi), kenőasszony (régies), íralóasszony (régies), kuruzsló, vajákos (régies)
  • halottlátó (tájnyelvi)

iskolás

főnév
  • tanuló, diák

hívogató I.

melléknév
  • vonzó, csábító, kívánatos, csábos, csalogató, tetszetős, étvágygerjesztő, gusztusos, ínycsiklandozó, ízletes

kiemelkedik

ige
  • kidomborodik, kidudorodik, kiugrik, kiáll
  • kiválik, előtűnik, felbukkan
  • felemelkedik, felküzdi magát
  • kitűnik, kimagaslik, kimagasodik, felülmúl, predominál (idegen), dominál (idegen)

kívül I.

határozószó
  • külsőleg
  • kinn, kint

szorongat

ige
  • szorít, megszorít, fogdos, markol, markolász, nyomkod, nyomorgat
  • (fájdalom): összeszorít, fojtogat, áthat
  • zaklat, nyaggat, üldöz, nyakára jár, ostromol
  • noszogat, sürget, szutyongat (tájnyelvi)
  • támad

hajócsavar

főnév
  • hajtócsavar, propeller (szaknyelvi)

gyülekező

főnév
  • sorakozó, létszámolvasás, mustra (régies), számbavétel, szemle

eltunyul

ige
  • ellustul, elrenyhül, eltunyhul (tájnyelvi)

hantáz

ige
  • összevissza beszél, fecseg, süketel, karattyol, hadovál, locsog, hetet-havat összehord, halandzsázik (bizalmas)
  • mellébeszél, hazudik, füllent, lódít, hasal

komolyan

határozószó
  • igazán, valóban, tényleg, persze, csakugyan, igazában
  • megfontoltan, higgadtan

középérték

főnév
  • átlag, átlagérték, átlagos érték, középarányos, közép

megrándít

ige
  • (vállat): felhúz, meghúz, megránt
  • (bokát): megerőltet, kificamít, kifordít

locsog

ige
  • csobog, csörgedez, csörgedezik, csacsog, folydogál, mormol
  • fecseg, beszél, dumál, csacsog, csivitel, csicsereg, tereferél, pletykál, traccsol, kotyog, lefetyel, karattyol (bizalmas), kerepel, szaporítja a szót, szószátyárkodik, csácsározik (tájnyelvi), csiripol (tájnyelvi), dereficsél (tájnyelvi), szövegel (szleng), vakerál (szleng)

kijátszik

ige
  • kihív, kiad
  • bedob
  • megszeg, megkerül, semmibe vesz, figyelmen kívül hagy, megsért
  • félrevezet, megcsal, becsap, kicselez, kibabrál (bizalmas), túljár az eszén, megtéveszt, rászed, átejt (bizalmas), lóvá tesz, felültet, orránál fogva vezet
  • megrövidít

kétségbevonhatatlan

melléknév
  • biztos, bizonyos, igaz, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, kétségtelen, vitathatatlan, megdönthetetlen, megkérdőjelezhetetlen, vitán felül álló, evidens, apodiktikus (szaknyelvi), tuti (bizalmas), frankó (szleng), ziher (szleng)

kisvendéglő

főnév
  • kiskocsma, zöldvendéglő, kifőzés, kifőzde, étkezde

levél

főnév
  • (növényé): lapi (tájnyelvi), folium (idegen)
  • (régies): lap, papírlap
  • misszilis (szaknyelvi), episztola (szaknyelvi)
  • spárga (szleng)
  • irat, okmány, okirat
  • (nemesi): armális (idegen)
  • (tájnyelvi): tésztalap, kockametélt
  • (tájnyelvi): kártya, az ördög bibliája

kimenet

főnév
  • kijárat, kiút, kivezető út, kivezetés, kivezető nyílás, elvezetés, levezetés, torkolat, lefolyás, kifolyás
  • (szaknyelvi): output
  • kimenetel, folyomány, kifejlet, következmény, eredmény, végpont

jellemző II.

főnév
  • jegy, adat, paraméter (szaknyelvi), kritérium, érték

kitűnik

ige
  • kiemelkedik, kimagasodik, kimagaslik, ellátszik, dominál (régies)
  • feltűnik, jeleskedik, túlszárnyal, kitesz magáért, felülmúl, tündököl, remekel, ékeskedik (régies), excellál (régies) Sz: ő a ludak között a hattyú
  • kiderül, megmutatkozik, megnyilvánul, kiugrik, kirajzolódik, kitetszik (régies), kiviláglik, szembeszökik, kiüt, manifesztálódik (választékos)

lírikus I.

melléknév
  • lírai, bensőséges, idillikus