hivatalnok szinonimái

főnév
  • köztisztviselő, tisztviselő, hivatalviselő, kormánytiszt, tiszt, bürokrata (pejoratív), beamter (idegen), audiat (idegen), officiális (idegen), funkcionárius, ügyintéző, tintanyaló (pejoratív), aktakukac (szleng), tintakukac (szleng), papírmoly (szleng), bélyegnyaló (pejoratív), irodista (pejoratív), fehérköpenyes, bennülő (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bármekkora

névmás
  • akármekkora

tép

ige
  • szakít, szaggat, marcangol, hasít, szétszaggat, szétmarcangol, elszaggat, elrongyol, foszlat, őröl (foggal), melleszt (tájnyelvi)
  • cibál, ráncigál, rángat, cincál (tájnyelvi), csibrál, csupál (tájnyelvi), gyimál (tájnyelvi)
  • (tollat) foszt
  • (betegség): kínoz, szaggat, gyötör
  • (szleng): rohan, siet, szalad, fut, iszkol, szedi a lábát, spurizik (szleng), üget (bizalmas), teper (szleng), pucol (bizalmas), tűz, söpör (szleng), elhúz
  • (tépi magát): tépelődik, gyötrődik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hivatalnok szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hegyező

főnév
  • faragó (tájnyelvi)

gyakorta, gyakran

határozószó
  • sokszor, derűre-borúra, egyre-másra, számos esetben, folyton, lépten-nyomon, elégszer, nyakra-főre, minduntalan, rendszerint, rendesen, sűrűn, több esetben, többször, ismételten, újra meg újra, unos-untalan, nemritkán, rendszeresen

golgotavirág

főnév
  • passióvirág, krisztuskoronája, krisztusvirág

fiatalúr

főnév
  • úrfi, ifiúr, ficsúr (régies), arszlán (régies), gavallér, lion (régies)

hídverő I.

melléknév
  • hidászati, hídvető

ijesztő

melléknév
  • félelmetes, kísérteties, borzasztó, borzongató, hátborzongató, rémséges, félelmes (régies), rémületes, rémületbe ejtő, rettentő, rettenetes, borzalmas, szörnyű, rémítő, rémes, rémisztő, riasztó, aggodalmat keltő, iszonyatos, iszonytató, vészes, vészterhes, baljós, baljóslatú, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies)

rávall

ige
  • ellene vall, bemárt (bizalmas)
  • jellemző (valakire)

fatönk

főnév
  • fatuskó, tuskó, fatörzs, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)

ezért I.

határozószó
  • emiatt, ennek következtében, ez okból
  • evégett, e célból, evégből, evégre

csattanós

melléknév
  • találó, hatásos

felébred, fölébred

ige
  • feleszmél, felocsúdik, felserken (régies), észre tér, magához tér, felriad, felijed, felretten, felrezzen, felérez (tájnyelvi), felneszel, felrázódik, életre kel
  • feléled
  • felkel, kinyitja a szemét, kinyitja a csipáját
  • észbe kap, kapcsol, rájön (valamire)
  • feltámad, fellobban, fellángol, felizzik, felgerjed

induló I.

melléknév
  • távozó, elutazó, elmenő
  • kezdő
  • születő

jóhiszemű

melléknév
  • naiv, hiszékeny, együgyű, gyanútlan, mit sem sejtő, jólelkű, nyíltszívű

kötelesség

főnév
  • kötelezettség, kötelem (régies), feladat, teendő, tennivaló, hivatal, tiszt

kihívás

főnév
  • megújrázás, tapsvihar, éljenzés
  • belekötés, provokálás (idegen), provokáció (idegen)

hívogató I.

melléknév
  • vonzó, csábító, kívánatos, csábos, csalogató, tetszetős, étvágygerjesztő, gusztusos, ínycsiklandozó, ízletes

háziúr

főnév
  • házigazda, háztulajdonos, lakástulajdonos, főbérlő, bérbeadó (szaknyelvi), házibácsi (bizalmas)

hűs II.

főnév
  • árnyék, enyhely (régies)

kies

melléknév
  • idilli, bájos, hangulatos, kellemes, szép, bűbájos, elragadó, paradicsomi

hontalan

melléknév
  • hazátlan, számkivetett, száműzött, üldözött, bujdosó, földönfutó, menekült
  • otthontalan, elhagyott, ágrólszakadt, sehonnai, hajléktalan, lakástalan

gyeplabda

főnév
  • gyephoki, hoki

időnként, időközönké

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, elvétve, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

kihal

ige
  • kipusztul, kivész, kimúlik, megsemmisül, elenyészik, semmivé lesz, elpusztul, tönkremegy, magva szakad (valakinek), írmagja sem marad
  • elnéptelenedik, élettelenné válik
  • megszűnik, elavul
  • kihamvad, kiég