kerub szinonimái

főnév
  • angyal, szeráf, arkangyal, főangyal

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

homlokzat

főnév
  • homlok, front, mellvéd, előrész, elölnézet, falfront, házelő, előoromzat

avult

melléknév
  • idejétmúlt, ósdi, avítt, egykori, ódivatú, divatjamúlt, régies, elévült, ó (régies)
  • (tájnyelvi): kopott, nyűtt, elnyűtt, viseltes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kerub szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kazán

főnév
  • tartály, üst
  • katlan
  • kazános cséplőgép, tüzesgép (tájnyelvi), gőzfazék (régies)

inda

főnév
  • hajtás, kacs, szár, bajusz (régies), vessző

idomul

ige
  • alakul, igazodik, alkalmazkodik, illeszkedik, simul, átállítódik, formálódik, hasonul

hazaad

ige
  • (fizetést): hazavisz

képzelet

főnév
  • fantázia, álomvilág, képzelem (régies), képzelőerő, képzelőtehetség, képzelődés, lelemény, képzet, ábránd, imagináció (idegen), kitaláció, ábrándozás, látomás, agyszülemény, elmeszülemény (pejoratív)
  • beképzelés
  • elgondolás, gondolat, vélekedés

kimond

ige
  • kiejt, szavakba önt, kifejez
  • rávág, kiköp (bizalmas), kikottyant (bizalmas), kinyög, kibukkant (tájnyelvi), artikulál
  • megmond, hangoztat, kijelent, állít, előad, bizonygat, erősít, kifejezésre juttat
  • bejelent, közöl, tudtára ad, kinyilvánít, kihirdet, kinyilatkoztat, közhírré tesz, megállapít, állást foglal, igazol, tanúsít, bizonyít, határoz, enunciál (idegen), proklamál (idegen), deklamál (idegen)

szerelmi

melléknév
  • erotikus, gáláns, szexuális, pikáns, érzéki, szenvedélyes
  • szerelmes

gyaláz

ige
  • szid, szidalmaz, becsmérel, káromol, mocskol, piszkol (tájnyelvi), pocskondiáz, sárral dobál, pocskol (tájnyelvi), ócsárol, sérteget, szapul, rágalmaz, csepül, patvaroz (régies), dehonesztál (idegen), simfel (idegen), simpfel (idegen), diffamál (idegen), bemocskol, befeketít, rossz hírbe kever, a becsületébe gázol Sz: leszedi róla a szenteltvizet; egy krajcár ára becsületet se hagy rajta

gondolkodó, gondolko I.

melléknév
  • töprengő, elmélkedő, számító, tervező, eszméletes (tájnyelvi), tűnődő, mélázó
  • intelligens, megfontolt, meggondolt, okos, logikus, értelmes, öntudatos

elnehezedik

ige
  • elhízik, meghízik, elnehezül (választékos)

gyűjt

ige
  • összehord, összeszed, akkumulál (szaknyelvi), aggregál (szaknyelvi), felhalmoz, szerez, beszerez, betakarít, kazaloz (tájnyelvi), tetéz, rakásol (régies), raktároz, tárol
  • takarékoskodik, félretesz, spórol (bizalmas), élére rak, zsugorgat, kuporgat, őrizget, tartalékol
  • kéreget, kunyerál, koldul, kalapoz, perselyez, tányéroz, koledál (régies)
  • megszerez, akvirál (régies)
  • összevon, összehív, összecsődít, összeterel, újoncoz (régies), verbuvál, toboroz (régies), rekrutál (régies)
  • keres, böngész, bogarász, tallóz, szed

kiró

ige
  • kiszab, kimér, kijelöl, kivet, megszab, megállapít, elrendel, előír
  • (tájnyelvi): kimetsz, kirovátkol

koponya

főnév
  • cranium (szaknyelvi)
  • halálfej
  • (bizalmas): fő, fej, kobak (bizalmas), ember, személy, kopoltyú (bizalmas)
  • (bizalmas): ész, agy, lángész, zseni, kapitórium (tájnyelvi)

megfeledkezik, megfe

ige
  • elfelejt, elfeled, elfeledkezik, elmulaszt (valamit), eligyekedik (tájnyelvi), kimegy az eszéből, nem emlékszik(valamire)
  • (megfeledkezik magáról): elragadtatja magát, heveskedik, indulatoskodik
  • (megfeledkezik magáról): illetlenkedik
  • szellent, fingik (durva)

lehord

ige
  • levisz, leszállít, lehurcol
  • lemos, lesodor
  • megszid, összeszid, megdorgál, lekap (bizalmas), lebaltáz (szleng), lemar, leteremt (bizalmas), leszúr (bizalmas), megszapul (régies), letol (bizalmas), legorombít (bizalmas), orcáz (tájnyelvi), simfel (bizalmas), lepocskol (tájnyelvi), lerudal (tájnyelvi), megpupáz (tájnyelvi), lekap a tíz körméről

kései

melléknév
  • késői, utóbbi, késlekedő, késedelmes, megkésett, elkésett

kasznár

főnév
  • intéző, gazdatiszt, magtárnok (régies)
  • sáfár, ispán, majoros (régies)

kifoszt

ige
  • kirámol, markecol, kizsákmányol, kirabol, megkopaszt (bizalmas), kiszipolyoz, kiuzsoráz, kiforgat (valamiből), kisemmiz, levetkőztet (szleng), prédál, kipakol, megfoszt, elszed, zabrál (szleng), meghámoz (szleng), kizsebel (bizalmas), mezgel (tájnyelvi)

lefülel

ige
  • rajtaüt, elfog, elkap, rajtakap, lefog, letartóztat, elcsíp, nyakon csíp, tetten ér
  • lehallgat

kezdődik

ige
  • kel, indul, nyílik, támad, kezdetét veszi, elkezdődik, megkezdődik, beáll, beköszönt, születik, felmerül, ered, fakad, kiindul, kezdekedik (tájnyelvi)

intelligens

melléknév
  • értelmes, eszes, okos, fogékony, gyors felfogású, logikus, gondolkodó, éles eszű, éles elméjű, intellektuális
  • tanult, képzett, pallérozott, csiszolt
  • tanulékony

kikerics

főnév
  • kérics (tájnyelvi), ebvirág (régies), őszike, kökörcs (régies), kökörcsin (régies), guzsalyülő, guzsalyütő, guzsalyvirág, vetővirág

lehallgat

ige
  • kihallgat, lefülel (bizalmas), végighallgat, hallgatózik, figyel