gondolkodó, gondolko I. szinonimái

melléknév
  • töprengő, elmélkedő, számító, tervező, eszméletes (tájnyelvi), tűnődő, mélázó
  • intelligens, megfontolt, meggondolt, okos, logikus, értelmes, öntudatos

gondolkodó, gondolko II. szinonimái

főnév
  • bölcselő, filozófus, bölcsész, ideológus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

villámgyors

melléknév
  • szélsebes, villámsebes, sebes, szél

hallás

főnév
  • hallgatás, hallgatódzás, fülelés, megneszelés, neszelés
  • hallóképesség, hallóérzék
  • zenei hallás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gondolkodó, gondolko szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fűrészpor

főnév
  • forgács, fűrészhulladék (régies), reszelék, reszelőpor, faliszt

felmérgesedik, fölmé

ige
  • felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, tűzbe jön, elönti a méreg, méregbe gurul, elfogja a méreg, dühbe gurul, dühbe jön, megvadul, begerjed, felháborodik, megbolondul, megmérgesedik, felpaprikázódik (bizalmas), begurul (szleng), bepörög (szleng), begőzöl (szleng), meggubolyodik (tájnyelvi) Sz: felmegy a cukra (bizalmas), felmegy a pumpája (szleng), felforr az agyvize (szleng), felkapja a vizet (szleng)

feles, fölös

melléknév
  • felesleges, fölösleges, szükségtelen

ér2

főnév
  • véredény, aorta (szaknyelvi), véna
  • patak, patakocska, csermely, csergeteg (régies), semlyék (régies), folyadék (régies), folyás (régies)
  • telér
  • rajzolat, erezet, minta, mintázat

gépészet

főnév
  • géptan
  • mechanika, mozgástan (régies), erőműtan (régies)

hajdina

főnév
  • pohánka, tatárka (tájnyelvi), hariska (tájnyelvi), haricska (tájnyelvi), borköles (régies)

összemorzsol

ige
  • szétmorzsol, széttördel, szétdörzsöl, elmorzsál, megsúrol (tájnyelvi), aprít
  • összezúz, összeroncsol, ízzé-porrá tör, megőröl, pozdorjává tör
  • szétver, felmorzsol, megsemmisít, elpusztít

elírás

főnév
  • hiba, tévedés, vétség, tollvétség, sajtóhiba, nyomdahiba, baki (bizalmas)

életöröm

főnév
  • életkedv, derű, életvidámság, élénkség, lelkesültség

belekóstol

ige
  • megkóstol, megízlel, belenyal, beleharap, beleeszik
  • megpróbál, kipróbál, megtapasztal, ismerkedik (valamivel)

elnézeget

ige
  • elnéz, nézelődik, szemlélődik, nézdegél (tájnyelvi), elbámészkodik, elnézkel (tájnyelvi)

halhatatlan

melléknév
  • örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
  • klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló

helyesírás

főnév
  • ortográfia (szaknyelvi)

késztet

ige
  • indít, ösztönöz, ösztökél, ingerel, inspirál, csábít, készt, biztat, sarkall, szorgalmaztat (régies), serkent, hajt, buzdít, bátorít, motivál, aktivál (idegen)
  • kényszerít, kötelez

ismétel

ige
  • utánamond, visszhangoz, hajtogat, hajt (tájnyelvi), hangoztat, mondogat, szajkóz (bizalmas), verkliz, kérődzik (valamin) (bizalmas)
  • gyakorol, bifláz, magol, sulykol
  • újráz, repetál (bizalmas)
  • (osztályt) újra jár

gondtalan

melléknév
  • derűs, derült, nyugodt, vidám, könnyű, boldog, szerencsés, elégedett, könnyed, derűlátó, víg Sz: él, mint Marci Hevesen; úgy él, mint az égi madár; él, mint madár az ágon
  • nyugalmas, békés, csendes, zavartalan, aggálytalan

függés

főnév
  • lógás, csüngés, fityegés
  • függőség, kiszolgáltatottság, alárendeltség, alattvalóság (régies), alávetettség, dependencia (idegen), függelem (szaknyelvi)

gyömöszöl

ige
  • nyomkod, gyűr, présel, zsúfol, töm, nyomorít, szuszákol (régies)
  • gyúr, dögönyöz, dömöckél, csömöszöl
  • masszíroz

ír1

ige
  • betűt vet, följegyez, körmöl (bizalmas), kapar (bizalmas), ró, firkál, firkant, kanyarít (bizalmas), skribál (régies)
  • írásba foglal, fogalmaz, alkot, költ, (zeneművet) szerez, megörökít
  • említ, mond, szól
  • üzen
  • (tájnyelvi): fest, rajzol
  • vés, farag

gukker

főnév
  • kukker, látcső, messzelátó, távcső

félremagyaráz

ige
  • elferdít, kiforgat, kifordít, megmásít, rosszra vél, eltorzít, meghamisít, értelméből kiforgat, tévesen értelmez, elcsavar, kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), kiforgat a valójából

háborgó

melléknév
  • viharos, zivataros, örvénylő, tajtékos, fergeteges, dühöngő, zaklatott, felkavart, felbőszült, fodrosodó, szilaj, vad, zabolátlan, féktelen, hánykódó
  • lázadó, zavargó, békétlen, zendülő, zajongó, csendetlen (régies), veszekedő, csendzavaró, viszálykodó, elégedetlen, forrongó, nyugtalan
  • indulatos
  • émelygő, kavargó, kevergő, kóválygó

iskolázatlan

melléknév
  • tanulatlan, képzetlen, analfabéta, írástudatlan
  • gyakorlatlan, tapasztalatlan, pallérozatlan, tudatlan, műveletlen, kulturálatlan, üresfejű, faragatlan, közönséges, primitív, tuskó (bizalmas)