kezdődik szinonimái

ige
  • kel, indul, nyílik, támad, kezdetét veszi, elkezdődik, megkezdődik, beáll, beköszönt, születik, felmerül, ered, fakad, kiindul, kezdekedik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nélkülöz

ige
  • híjával van (valaminek), híján van (valaminek), hiányol, szűkölködik (valamiben), kucorog (régies), kuporog (tájnyelvi), meg van szorulva, teng, tengődik, senyved, szükséget lát, hiányt szenved, éhezik, nyomorog, sanyarog, koplal, éhséget szenved, hiányát érzi (valaminek)

úgynevezett

melléknév
  • állítólagos, ál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kezdődik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kengyelfutó

főnév
  • futár (régies), hírnök, hírvivő, kurír (régies), gyorsfutár (régies)
  • pajzshordozó, fegyverhordó, csatlós

ipa

főnév
  • (régies): após, kedvesapa (tájnyelvi)

illatszer

főnév
  • piperecikk, kozmetikum, szagosító, kölni, kölnivíz, parfüm

helvét

melléknév, főnév
  • svájci
  • helvét hitvallású, református, kálvinista, kálomista (régies)

kerub

főnév
  • angyal, szeráf, arkangyal, főangyal

kirekeszt

ige
  • kizár, kicsuk, elrekeszt
  • kiszorít, kitilt, kitaszít, kitagad, kiátkoz, kiközösít, kiutasít, távol tart, eltávolít, korlátoz, mellőz, kihagy, semmibe vesz, kiutál (szleng), kigolyóz (szleng), eliminál (idegen)

szétszed

ige
  • széjjelszed, szétbont, széjjelbont, szétkap (bizalmas), szétválaszt, megbont, szétszerel, széjjelszerel, demontál (régies), szétboncol
  • megbírál, ledorongol (bizalmas), ízekre szed, kiveséz, kizsigerel (bizalmas)

gyilkos II.

főnév
  • gonosztevő, bandita, emberütő (tájnyelvi)

gukker

főnév
  • kukker, látcső, messzelátó, távcső

előmérkőzés

főnév
  • selejtező, elődöntő, válogató

hagyatkozik

ige
  • bízza magát (valakire, valamire)
  • utal (valamire)
  • végrendelkezik, végrendeletet ír, végrendeletet készít, örökül hagy, testál (régies)

kiszolgáltat

ige
  • kiadat, kézre ad, felad, odadob (prédául), odavet, feláldoz, elárul

kotyvaszt

ige
  • főz, főzőcskézik, készít, összeüt, összecsap, pancsol, zagyvál, összehabar, egybefőz (régies)

meghibban

ige
  • megháborodik, megzavarodik, megbolondul, megőrül, eszét veszti, elmegy az esze, meghülyül (bizalmas), bedilizik (bizalmas), megbuggyan, megbomlik, megkábul (tájnyelvi), meggazdul (tájnyelvi), megkámforodik (tájnyelvi), megrándul, meghibásodik (tájnyelvi), megütődik (régies)(bizalmas)

lemos

ige
  • megmos, letisztít, lesikál, lemosál (tájnyelvi), lepucol (bizalmas), (foltot) eltávolít
  • eltüntet
  • lemosdat, megmosdat, megfüröszt
  • (szleng): legyőz, lehengerel, leköröz (bizalmas), lepipál (bizalmas), hazavág (szleng), lefőz (bizalmas), leradíroz (szleng), letöröl (szleng), zsebre tesz, zsebre vág, megsemmisít

kezeskedik

ige
  • jótáll, szavatol, garantál, garanciát vállal, kezességet vállal, biztosít, felel, felelősséget vállal

kellemetlen

melléknév
  • zavaró, idegesítő, kényelmetlen, bántó, nyomasztó, élvezhetetlen, visszatetsző, rossz, dísztelen (tájnyelvi) Sz: kellemetes, mint a keszőce húsvét napján; kellemes, mint karácsonykor a seggberúgás
  • kedvezőtlen, nyugtalanító, aggasztó, aggályos, zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas), kínos, kényes, visszás, fonák, nemszeretem, rázós (szleng), szorult (helyzet), terhes, bajos, áldatlan, gázos (szleng), cikis (szleng)
  • ellenszenves, visszataszító, utálatos, kiállhatatlan, barátságtalan, mogorva

kikötés

főnév
  • kipellengérezés, deresre húzás, közszemlére tétel
  • lehorgonyzás, horgonyvetés, partraszállás
  • feltétel, korlátozás, kívánság, követelés, megszorítás, fenntartás, záradék, toldalék, biztosíték, kiírás, kondíció (szaknyelvi), restrikció (szaknyelvi), klauzula (szaknyelvi), rezerváta, stipuláció (idegen)

lejárat1

ige
  • megszégyenít, eláztat (szleng), leéget (szleng), blamál (bizalmas), dezavuál (idegen), diszkreditál (idegen), kompromittál (idegen) Sz: kínos helyzetbe hoz; rossz hírbe hoz
  • (lejáratja magát): megszégyenül, leég (bizalmas), lebőg (szleng)

kicsorbul

ige
  • eltompul, élét veszti, csorba esik (valamin), elfitul (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)

iskolaköteles

melléknév
  • tanköteles (szaknyelvi)

kinin

főnév
  • chinapor (régies)

lelkület

főnév
  • érzület, temperamentum, jellem, lelkialkat, pszichikum, érzésvilág, belvilág (régies), lelkivilág, lelkűség (régies), mentalitás