szerelmi szinonimái

melléknév
  • erotikus, gáláns, szexuális, pikáns, érzéki, szenvedélyes
  • szerelmes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

taktus

főnév
  • ütem, időmérték
  • (szaknyelvi): tapintás, tapintóérzék, érintés

idestova

határozószó
  • előbb-utóbb, hamarosan, maholnap, rövidesen, már-már, körülbelül, nemsokára
  • megközelítőleg, szinte, majdnem
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szerelmi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

század2

főnév
  • évszázad, saeculum (idegen)
  • centuria (idegen), kompánia

sajátságos

melléknév
  • sajátos, sajátszerű, jellegzetes, különös, különleges, meghökkentő, eredeti, originál (idegen), jellemző, egyéni, individuális, specifikus, speciális, tipikus, karakterisztikus, szinguláris (szaknyelvi)
  • extravagáns (idegen)

rokon II.

melléknév
  • hasonló, hasonlatos, párhuzamos, egyrendű (régies), egyező, analóg (idegen), hasonnemű (választékos)

profi

főnév, melléknév
  • hivatásos, szakmabeli, professzionista
  • szakszerű, szakképzett, professzionális, gyakorlott, tapasztalt, mesteri, jártas (valamiben)
  • kitűnő, nagyszerű, kimagasló, menő (szleng), nagymenő (szleng), császár (szleng), bajnok (szleng)

szemétlapát

főnév
  • szemeteslapát, kipiskó (tájnyelvi)

szúrás

főnév
  • döfés, késelés, bökés, csípés, marás, öklelés, szarvalás
  • fájdalom, fájás, szaggatás, nyilallás, hasogatás
  • sértés, bántás
  • (bizalmas): injekció, szuri (bizalmas)

palást

főnév
  • köpeny, lepel, talár, pluviále (idegen), pallium (idegen), köntös

összemorzsol

ige
  • szétmorzsol, széttördel, szétdörzsöl, elmorzsál, megsúrol (tájnyelvi), aprít
  • összezúz, összeroncsol, ízzé-porrá tör, megőröl, pozdorjává tör
  • szétver, felmorzsol, megsemmisít, elpusztít

megfegyelmez

ige
  • megrendszabályoz, megzaboláz, kordában tart, megegzecíroz (tájnyelvi), megfog (bizalmas), megreguláz Sz: a körmére koppint; az orrára koppint; gatyába ráz; gúzsba tesz; lapocka alá fog (valakit); megtanítja kesztyűbe dudálni; megtanítja neki, hány a nyolc; móresre tanít; pálca alá fog (valakit), ráncba szed, rövid pórázra fog
  • megfenyít, megbüntet, megfedd, megver

pártütő

főnév
  • lázadó, zendülő, összeesküvő, pártos (régies), pártoskodó, hűtlen, áruló, hadindító (régies), rebellis (régies), infidélis (régies)(régies)

tájékozottság

főnév
  • jártasság, tapasztaltság, gyakorlottság, tudás, ismeret
  • műveltség, olvasottság

télikert

főnév
  • üvegház, melegház, növényház, glazhaus (régies)

hatályos

melléknév
  • érvényes, fennálló, jogos, jogszerű, törvényes, foganatos (tájnyelvi)

vihar

főnév
  • ítéletidő, szélvész, szélvihar, forgószél, fergeteg, égiháború, zivatar, viheder (tájnyelvi), béder (tájnyelvi)
  • válság, válsághelyzet, szükséghelyzet, szükségállapot, krízis
  • (bizalmas): veszekedés, civakodás, perpatvar, szóváltás

unos-untalan

határozószó
  • egyre, egyre csak, újra meg újra, örökösen, szüntelen, minduntalan, folyton, folyton-folyvást, szakadatlanul, állandóan, furtonfurt (régies)

szerencsétlen

melléknév
  • nyavalyás, nyomorult, elesett, boldogtalan, peches, sikertelen, balsorsú, balfasz (durva), sorsüldözött, istenverte, mizerábilis (régies), szegény, szűkölködő Sz: a lejtőt járja; baját a bú éri; beleütött az istennyila; lejtőre áll a dolga; olyan, mint vak János; puska nélkül lőtték agyon; rájár a rúd; rossz órában született; rossz csillagzat alatt született; rosszul fő a lencséje; teddide-teddoda ember
  • rosszul sikerült, félresikerült
  • szomorú, tragikus, gyászos
  • gyámoltalan, balkezes, kétbalkezes, ügyefogyott, mamlasz, szánalmas

származék

főnév
  • ivadék, leszármazott, utód, sarj, fióka, kölyök, sarjadék, gyermek, fajzat, családfi (tájnyelvi)
  • származékszó, képzett szó, derivátum (szaknyelvi)

szolgai

melléknév
  • alárendelt, kiszolgáltatott, elnyomott
  • szolgalelkű, szervilis (pejoratív), alázatos, megalázkodó, meghunyászkodó, talpnyaló, hajbókoló, lakájtermészetű, csúszó-mászó, seggnyaló (durva)

ugrik

ige
  • pattan, szökell, szökken, szökik, penderedik (tájnyelvi)
  • (valakinek): nekiugrik, ráugrik, nekitámad
  • megemelkedik, megnő
  • siet, szalad
  • (régies): menekül, szökik
  • (bizalmas): feldühödik, megsértődik
  • támad
  • (szleng): elveszik, megszűnik, odalesz, elúszik (bizalmas)

szétszed

ige
  • széjjelszed, szétbont, széjjelbont, szétkap (bizalmas), szétválaszt, megbont, szétszerel, széjjelszerel, demontál (régies), szétboncol
  • megbírál, ledorongol (bizalmas), ízekre szed, kiveséz, kizsigerel (bizalmas)

sas

főnév
  • sasmadár, saskeselyű
  • griffmadár (régies)
  • (tájnyelvi): horog, karika, szeg
  • (szleng): repülős, ejtőernyős

szőke II.

főnév
  • szöszi, szöszke, szőkeség

un

ige
  • undogál, elege van (valamiből) Sz: a könyökén jön ki; torkig van (valamivel); nyakig van (valakivel, valamivel)
  • (unja magát): unatkozik