szerelmi szinonimái
melléknév
- erotikus, gáláns, szexuális, pikáns, érzéki, szenvedélyes
- szerelmes
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
sarkcsillag
főnév
- poláris csillag, Északicsillag, fúrócsillag (tájnyelvi)
- (választékos): vezércsillag, vezéreszme
- (szleng): prostituált, szajha, kurva (durva), cafka (szleng), ringyó (durva), cemende (tájnyelvi)
homoszexuális
melléknév, főnév
- meleg, homokos (szleng), langyos (bizalmas), ferde hajlamú, kétes (bizalmas), buzi (durva), buzeráns (durva), laboráns (szleng), baboskendő (szleng), kislány (szleng), kancsó (szleng), köcsög (durva), faszszopó (durva), hímringyó (bizalmas), lekvár (szleng), puding (szleng)
sajátságos
melléknév
- sajátos, sajátszerű, jellegzetes, különös, különleges, meghökkentő, eredeti, originál (idegen), jellemző, egyéni, individuális, specifikus, speciális, tipikus, karakterisztikus, szinguláris (szaknyelvi)
- extravagáns (idegen)
rokon II.
melléknév
- hasonló, hasonlatos, párhuzamos, egyrendű (régies), egyező, analóg (idegen), hasonnemű (választékos)
profi
főnév, melléknév
- hivatásos, szakmabeli, professzionista
- szakszerű, szakképzett, professzionális, gyakorlott, tapasztalt, mesteri, jártas (valamiben)
- kitűnő, nagyszerű, kimagasló, menő (szleng), nagymenő (szleng), császár (szleng), bajnok (szleng)
szúrás
főnév
- döfés, késelés, bökés, csípés, marás, öklelés, szarvalás
- fájdalom, fájás, szaggatás, nyilallás, hasogatás
- sértés, bántás
- (bizalmas): injekció, szuri (bizalmas)
összemorzsol
ige
- szétmorzsol, széttördel, szétdörzsöl, elmorzsál, megsúrol (tájnyelvi), aprít
- összezúz, összeroncsol, ízzé-porrá tör, megőröl, pozdorjává tör
- szétver, felmorzsol, megsemmisít, elpusztít
megfegyelmez
ige
- megrendszabályoz, megzaboláz, kordában tart, megegzecíroz (tájnyelvi), megfog (bizalmas), megreguláz Sz: a körmére koppint; az orrára koppint; gatyába ráz; gúzsba tesz; lapocka alá fog (valakit); megtanítja kesztyűbe dudálni; megtanítja neki, hány a nyolc; móresre tanít; pálca alá fog (valakit), ráncba szed, rövid pórázra fog
- megfenyít, megbüntet, megfedd, megver
pártütő
főnév
- lázadó, zendülő, összeesküvő, pártos (régies), pártoskodó, hűtlen, áruló, hadindító (régies), rebellis (régies), infidélis (régies)(régies)
vihar
főnév
- ítéletidő, szélvész, szélvihar, forgószél, fergeteg, égiháború, zivatar, viheder (tájnyelvi), béder (tájnyelvi)
- válság, válsághelyzet, szükséghelyzet, szükségállapot, krízis
- (bizalmas): veszekedés, civakodás, perpatvar, szóváltás
unos-untalan
határozószó
- egyre, egyre csak, újra meg újra, örökösen, szüntelen, minduntalan, folyton, folyton-folyvást, szakadatlanul, állandóan, furtonfurt (régies)
szerencsétlen
melléknév
- nyavalyás, nyomorult, elesett, boldogtalan, peches, sikertelen, balsorsú, balfasz (durva), sorsüldözött, istenverte, mizerábilis (régies), szegény, szűkölködő Sz: a lejtőt járja; baját a bú éri; beleütött az istennyila; lejtőre áll a dolga; olyan, mint vak János; puska nélkül lőtték agyon; rájár a rúd; rossz órában született; rossz csillagzat alatt született; rosszul fő a lencséje; teddide-teddoda ember
- rosszul sikerült, félresikerült
- szomorú, tragikus, gyászos
- gyámoltalan, balkezes, kétbalkezes, ügyefogyott, mamlasz, szánalmas
származék
főnév
- ivadék, leszármazott, utód, sarj, fióka, kölyök, sarjadék, gyermek, fajzat, családfi (tájnyelvi)
- származékszó, képzett szó, derivátum (szaknyelvi)
szolgai
melléknév
- alárendelt, kiszolgáltatott, elnyomott
- szolgalelkű, szervilis (pejoratív), alázatos, megalázkodó, meghunyászkodó, talpnyaló, hajbókoló, lakájtermészetű, csúszó-mászó, seggnyaló (durva)
ugrik
ige
- pattan, szökell, szökken, szökik, penderedik (tájnyelvi)
- (valakinek): nekiugrik, ráugrik, nekitámad
- megemelkedik, megnő
- siet, szalad
- (régies): menekül, szökik
- (bizalmas): feldühödik, megsértődik
- támad
- (szleng): elveszik, megszűnik, odalesz, elúszik (bizalmas)
szétszed
ige
- széjjelszed, szétbont, széjjelbont, szétkap (bizalmas), szétválaszt, megbont, szétszerel, széjjelszerel, demontál (régies), szétboncol
- megbírál, ledorongol (bizalmas), ízekre szed, kiveséz, kizsigerel (bizalmas)
sas
főnév
- sasmadár, saskeselyű
- griffmadár (régies)
- (tájnyelvi): horog, karika, szeg
- (szleng): repülős, ejtőernyős
un
ige
- undogál, elege van (valamiből) Sz: a könyökén jön ki; torkig van (valamivel); nyakig van (valakivel, valamivel)
- (unja magát): unatkozik