kései szinonimái

melléknév
  • késői, utóbbi, késlekedő, késedelmes, megkésett, elkésett

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

keresztcsont

főnév
  • kereszttájék, sacrum (idegen)

egyenlően

határozószó
  • egyformán, ugyanúgy, egyaránt, hasonló mértékben, ugyanazon módon, egyenlőként, egyenlőképp, egyenlőképpen, egyenrangúlag, igazságosan, azonosan, egyformálag (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kései szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kedélyállapot

főnév
  • kedély, szeszély, hangulat, kedv, lelkiállapot

indítóok

főnév
  • ok
  • indíték, indíttatás, indok, hajtóerő, mozgatóerő, mozgatórugó, motívum, alap, momentum, impulzus, stimulus

időnként, időközönké

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, elvétve, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

hazai

melléknév
  • honi, magyar, magyarországi, belföldi, belső, nemzeti
  • helybeli, saját, otthoni, családias, megszokott

képző II.

főnév
  • szuffixum (szaknyelvi), formáns (szaknyelvi)
  • (bizalmas): tanítóképző, preparandia (régies)
  • szeminárium (régies)

kiművel

ige
  • finomít, fejleszt, csiszol, képez, oktat, tanít, palléroz, kikupál (bizalmas)

szerencsétlen

melléknév
  • nyavalyás, nyomorult, elesett, boldogtalan, peches, sikertelen, balsorsú, balfasz (durva), sorsüldözött, istenverte, mizerábilis (régies), szegény, szűkölködő Sz: a lejtőt járja; baját a bú éri; beleütött az istennyila; lejtőre áll a dolga; olyan, mint vak János; puska nélkül lőtték agyon; rájár a rúd; rossz órában született; rossz csillagzat alatt született; rosszul fő a lencséje; teddide-teddoda ember
  • rosszul sikerült, félresikerült
  • szomorú, tragikus, gyászos
  • gyámoltalan, balkezes, kétbalkezes, ügyefogyott, mamlasz, szánalmas

gyalogos I.

melléknév
  • gyalogsági

gondtalan

melléknév
  • derűs, derült, nyugodt, vidám, könnyű, boldog, szerencsés, elégedett, könnyed, derűlátó, víg Sz: él, mint Marci Hevesen; úgy él, mint az égi madár; él, mint madár az ágon
  • nyugalmas, békés, csendes, zavartalan, aggálytalan

elnézés

főnév
  • figyelmetlenség, tévedés, félreértés, hiba, botlás, vétség, mulasztás, gondatlanság, hanyagság, felületesség, melléfogás, baklövés
  • megbocsátás, engedelem (régies), bocsánat, pardon (régies), kímélet, engedékenység, jóindulat, jóakarat, türelem

gyülekező

főnév
  • sorakozó, létszámolvasás, mustra (régies), számbavétel, szemle

kiságy

főnév
  • gyermekágy

korai

melléknév
  • kora, idő előtti, kiforratlan, meggondolatlan, elhamarkodott, elsietett, hirtelen, időszerűtlen, éretlen
  • hajnali, reggeli, jókori (régies)
  • korán érő, zsenge, primőr
  • régi, ősi, kezdeti, kezdetleges, primitív

megfér

ige
  • elfér, ellakik, eltér (tájnyelvi), belefér
  • (valakivel): kijön, megegyezik, egyetért, kongruál (idegen), harmonizál, kigyűjtőz (tájnyelvi), összeillik, összefér

leigáz

ige
  • meghódít, elfoglal, meghódoltat, felülkerekedik, alávet, gyarmatosít
  • elnyom, megfékez, lever, legyőz, megszáll Sz: szolgaságra vet; elismerteti uralmát; igába fog; rabigába hajt; rabláncra fűz; iga alá hajt; uralma alá kényszerít

keskeny

melléknév
  • szűk, szűkes, szoros
  • vékony, sovány, karcsú, hosszúkás, vézna
  • ösztövér

kategória

főnév
  • fogalomkör
  • csoport, osztály

kifüstöl

ige
  • kiűz, exorcizál (idegen)
  • fertőtlenít, kitisztít
  • (tájnyelvi): megver, elver

legenda

főnév
  • történet, mendemonda, monda, rege
  • história, mítosz
  • (szaknyelvi): képaláírás
  • jelmagyarázat

kezeskedik

ige
  • jótáll, szavatol, garantál, garanciát vállal, kezességet vállal, biztosít, felel, felelősséget vállal

intés

főnév
  • figyelmeztetés, intelem, dorgálás, leteremtés, szidás, feddés, rendreutasítás, megrovás, szemrehányás, pirongatás, rosszallás, letolás (bizalmas), fejmosás (bizalmas), prédikáció (bizalmas), lelkifröccs (bizalmas)
  • hívás, jeladás, sürgetés, biztatás, jel, jelzés, buzdítás, felszólítás

kikiáltó

főnév
  • hirdető, kihirdető, rikkancs, hírhordó, hírvivő, bejelentő, előfutár, előhírnök, herold (régies), kajdász (régies)
  • (régies): hivatalnok, hivatali szolga, kisbíró (régies)

lehetetlen II.

főnév
  • lehetetlenség, képtelenség, abszurdum