kazán szinonimái

főnév
  • tartály, üst
  • katlan
  • kazános cséplőgép, tüzesgép (tájnyelvi), gőzfazék (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyorsan

határozószó
  • sebesen, frissen, szaporán, sietősen, serényen, futólépésben, sietve, sietelmest (régies), élénken, allegretto (idegen), elevenen, fürgén, gördülékenyen, fiatalosan, sebbel-lobbal, lóhalálában, lélekszakadva, pattogósan (szleng), tempósan (szleng)
  • váratlanul, hirtelen Sz: váltott lovakkal; mintha puskából lőtték volna ki(bizalmas)
  • most, rögtön, azonnal, tüstént, máris, nyomban, rögvest, íziben (tájnyelvi), sebten, sebtében, sebtiben, forrón-hevesen (régies), hirtelen, hirtelenjében, nagyhamar, hamarjában, hevenyében, mihamarabb, mielőbb, rohanvást, hippre-hoppra (tájnyelvi), haladéktalanul, egykettőre, hamar, hipp-hopp, ízibe, ripsz-ropsz Sz: míg egy tojás megsül; egy szempillantás alatt
  • kutyafuttában, felületesen, elhamarkodottan, kapkodva, hanyatt-homlok

felhörpint, fölhörpi

ige
  • kiiszik, felhajt, lehajt, felszippant, felhörpent (tájnyelvi), felszörpent (tájnyelvi)
  • lerészegedik, felönt a garatra, berúg, leissza magát, benyakal (bizalmas), becsiccsent (bizalmas), beseggel (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kazán szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kaján

melléknév
  • csúfondáros, kárörvendő, rosszindulatú, rosszmájú, epés, gúnyos, sanda (régies), irigy, maliciózus

hüledezik

ige
  • megdöbben, elképed, ámul, álmélkodik, ámuldozik, meglepődik, elhűl, meghökken, csodálkozik

horgászik

ige
  • pecázik, (halat) fog, picéz (tájnyelvi), cincázik (tájnyelvi)

hangfogó II.

főnév
  • szordínó (választékos)

karbantartás

főnév
  • gondozás, fenntartás, javítás, szervizelés, kezelés, tisztítás

kidagad

ige
  • kidomborodik, kitüremlik, felpuffad, kidudorodik, felpúposodik, kidegeszedik (tájnyelvi)
  • kinő, kinyomul
  • (szem): kidülled, kigúvad, kimered, kiül (tájnyelvi)

század2

főnév
  • évszázad, saeculum (idegen)
  • centuria (idegen), kompánia

geográfus

főnév
  • (szaknyelvi): földrajztudós, földrajzkutató, földrajzos (bizalmas)

fűrészpor

főnév
  • forgács, fűrészhulladék (régies), reszelék, reszelőpor, faliszt

elhajt

ige
  • elterel
  • elriaszt, elhesseget, elkerget, elűz, elüldöz, eltávolít, elzavar, eloszlat, elküld
  • (magzatot): kikapar, elcsinál (bizalmas)
  • (szleng): elvisz, ellop, elcsen, elcsór (szleng)
  • (járművön): elmegy, elrobog, eltávozik, elhajtat, eltűz (szleng)

gravitáció

főnév
  • tömegvonzás, nehézségi erő, nehézkedés (régies)

kigyógyít

ige
  • kikezel, helyrehoz, meggyógyít, kikúrál
  • kiábrándít, leszoktat

kíván

ige
  • vágyik (valamire), vágyakozik, vágyódik, óhajt, áhít, akar, sóvárog, szomjaz, eped, ácsingózik Sz: feni rá a fogát; vásik rá a foga; fáj rá a foga; folyik a nyála utána; a lelke üdvösségét odaadná érte; áhítja, mint kecske a zöld ágat; kiveri érte a hideg
  • kér, elvár, megkövetel, szükségel (régies)
  • igényel, szorul (valamire)

másrészről

határozószó
  • másrészt, másfelől, egyébként

lángol

ige
  • ég, lobog, lángokban áll, langallik (tájnyelvi)
  • világít, fényt vet
  • (nap): tűz, tüzel
  • kipirul, hevül
  • ragyog
  • rajong, lelkesedik

kedélyállapot

főnév
  • kedély, szeszély, hangulat, kedv, lelkiállapot

jutányos

melléknév
  • kedvező, előnyös, olcsó, alkalmi

kétéltű I.

melléknév
  • kétlaki, kétéletű

kvartett

főnév
  • négyes

kengyelfutó

főnév
  • futár (régies), hírnök, hírvivő, kurír (régies), gyorsfutár (régies)
  • pajzshordozó, fegyverhordó, csatlós

idéz

ige
  • berendel, beidéz, magához rendel, ideparancsol, hív
  • megjelenít, megidéz, felelevenít, felemlít, előhoz, felhoz
  • citál
  • hivatkozik
  • rához (bajt)

kiábrándít

ige
  • kijózanít, észhez térít, felnyitja a szemét (valakinek)
  • diszgusztál (idegen)

láma2

főnév
  • (buddhista) szerzetes