lehord szinonimái

ige
  • levisz, leszállít, lehurcol
  • lemos, lesodor
  • megszid, összeszid, megdorgál, lekap (bizalmas), lebaltáz (szleng), lemar, leteremt (bizalmas), leszúr (bizalmas), megszapul (régies), letol (bizalmas), legorombít (bizalmas), orcáz (tájnyelvi), simfel (bizalmas), lepocskol (tájnyelvi), lerudal (tájnyelvi), megpupáz (tájnyelvi), lekap a tíz körméről

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pizsama

főnév
  • hálóruha
  • (szleng): rabruha, fegyencruha, zsávoly

tél

főnév
  • télvíz, télidő
  • fagy, zimankó, zegernye (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lehord szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lángol

ige
  • ég, lobog, lángokban áll, langallik (tájnyelvi)
  • világít, fényt vet
  • (nap): tűz, tüzel
  • kipirul, hevül
  • ragyog
  • rajong, lelkesedik

koldus

főnév, melléknév
  • kéregető, alamizsnás, istenszegénye, lázár (régies), kilincsnyomdász (tájnyelvi), darizó (szleng)
  • nincstelen, szegény, ágrólszakadt, nyomorult, éhenkórász, tönkrement, vagyonbukott (régies), zsebrák (régies) Sz: minden utcában lakik; nagy Isten Lázárja; sok háztól él, kevéstől boldogul

kitesz

ige
  • kihelyez, kirak, letesz, kipakol, kirámol
  • kifüggeszt, kiakaszt, kitűz, kiállít
  • eltávolít, elbocsát, kidob, kitessékel, ajtót mutat (valakinek), kiküld, kiutasít, kitilt, kihajít, kivág, kilódít, kiver, kirak, kicsap, kirúg, meneszt, kiadja az útját, (állásától) megfoszt, kiebrudal, kipenderít, (hivatalából) elmozdít, felmond
  • kilakoltat
  • feltesz, felrak, feltüntet
  • (írásjelet): odaír, kiír, feltesz, felrak, feltüntet
  • alávet, kiszolgáltat (valaminek)
  • megvan, rúg (valamennyire), felmegy (valamennyire), felér (valamivel), egyenértékű, egyenlő, annyi mint, azonos, megfelel

kerület

főnév
  • szegély, szél, határ, perem, körszél, öv, karima, keret, szegélyzet, kontúr, környület (tájnyelvi), periméter (idegen), határvonal, határszél
  • (régies): környék, körlet, zóna, földsáv, terület, pászta (tájnyelvi), periféria (idegen)
  • felségterület, territórium (idegen)
  • (régies): körzet, övezet, szektor (szaknyelvi), negyed, rajon (idegen), régió, vidék, térség
  • választókerület

lefényképez

ige
  • lefotóz, lefotografál (régies), lekap (bizalmas), lekattint (bizalmas), levesz (régies), lepozál (régies)
  • megörökít

madzag

főnév
  • spárga, zsineg, zsinór, kötözőzsineg, spagóca (bizalmas)

unos-untalan

határozószó
  • egyre, egyre csak, újra meg újra, örökösen, szüntelen, minduntalan, folyton, folyton-folyvást, szakadatlanul, állandóan, furtonfurt (régies)

játszótárs

főnév
  • játszópajtás
  • partner, cimbora, cinkos (tájnyelvi)

ismétel

ige
  • utánamond, visszhangoz, hajtogat, hajt (tájnyelvi), hangoztat, mondogat, szajkóz (bizalmas), verkliz, kérődzik (valamin) (bizalmas)
  • gyakorol, bifláz, magol, sulykol
  • újráz, repetál (bizalmas)
  • (osztályt) újra jár

fojtó

melléknév
  • fojtogató, fullasztó, nehéz, fülledt, dohos, szellőzetlen, dögletes, bűzös, romlott (levegő), poshadt
  • párás, ködös, páradús
  • nyomasztó, terhes, szorító

jövet II.

főnév
  • (régies): jövés, jövetel, érkezés, közeledés
  • (tájnyelvi): jövedelem, bér

malter

főnév
  • habarcs, vakolat

meghajt2

ige
  • összehajt
  • meghajlít, meggörbít, begörbít, görbeszt (tájnyelvi), behajlít

beír

ige
  • beleír, befirkant (bizalmas), bejegyez, feljegyez, bemásol, inskribál (idegen)
  • bedolgoz, beledolgoz, beiktat, közbeiktat, belevesz, belefoglal, beilleszt, beleilleszt, belesző, betold, beszúr, beleszúr
  • berajzol, belerajzol
  • (vonalat): behúz, striguláz
  • (régies): beleír
  • (tájnyelvi): besoroz

odavaló

melléknév
  • ottani, ott született, helybeli, odavalósi (tájnyelvi), őshonos, őslakó
  • belföldi, bennszülött, hazai, honi
  • odaillő, helyénvaló, arravaló, illő, helytálló, találó, odavágó, helyes, illendő
  • rátermett, alkalmas

mond

ige
  • kifejez, közöl, kijelent, állít, szól, nyilatkozik, beszél, említ, kifejt, előhoz, felhoz (bizalmas), szpíkel (bizalmas), hadovál (szleng), pofázik (durva)
  • előad, szaval, énekel, regél, mesél, gajdol (pejoratív)
  • (vminek, vmilyennek): nevez, nyilvánít, vall, értékel, titulál
  • kifejez, tükröz, ábrázol, leír

leigáz

ige
  • meghódít, elfoglal, meghódoltat, felülkerekedik, alávet, gyarmatosít
  • elnyom, megfékez, lever, legyőz, megszáll Sz: szolgaságra vet; elismerteti uralmát; igába fog; rabigába hajt; rabláncra fűz; iga alá hajt; uralma alá kényszerít

lakk

főnév
  • fénymáz, lenolajkence, politúr (idegen), vernis (idegen), firnisz (tájnyelvi), firnájsz (tájnyelvi)
  • máz

lézeng

ige
  • tekereg, ténfereg, csavarog, lófrál (bizalmas), kujtorog, lebzsel, flangál, kódorog, kóborol, lődörög, kószál, teng-leng, lóg (bizalmas), cselleng, ődöng, őgyeleg, bóklászik, kalangyol (tájnyelvi), bőlész (tájnyelvi), leppeng (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szédeleg, támolyog, tántorog, bukdácsol, kóvályog, botladozik, bukdosik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): rimánkodik, kunyerál

minősít

ige
  • kvalifikál, értékel, klasszifikál (régies), feltüntet, nevez, bélyegez, rangsorol, megbírál, megítél, véleményez
  • szortíroz (bizalmas), kategorizál, osztályoz, kiválogat, csoportosít, besorol, rendez

lemos

ige
  • megmos, letisztít, lesikál, lemosál (tájnyelvi), lepucol (bizalmas), (foltot) eltávolít
  • eltüntet
  • lemosdat, megmosdat, megfüröszt
  • (szleng): legyőz, lehengerel, leköröz (bizalmas), lepipál (bizalmas), hazavág (szleng), lefőz (bizalmas), leradíroz (szleng), letöröl (szleng), zsebre tesz, zsebre vág, megsemmisít

konflis

főnév
  • bérkocsi, komfortábli (régies)

lót-fut

ige
  • futkos, szaladgál, szaladozik, rohangál, futkároz, futkározik, futkorász, futkorászik, lohol, inal, futos (tájnyelvi)
  • talpal, jár, cafrangol (tájnyelvi), karistol (tájnyelvi), lókhecel (tájnyelvi), lóstat (tájnyelvi), trappol (bizalmas)

mohó

melléknév
  • falánk, telhetetlen, mértéktelen, nagyétkű, torkos, habzsi (tájnyelvi), zódé (tájnyelvi), pákosztos (bizalmas), faló, nyalakodó, mohos (tájnyelvi), lados (tájnyelvi)
  • kapzsi, sóvár, harácsoló, haszonleső, észér (tájnyelvi), pénzsóvár, pénzéhes, nyereséghajhász
  • (régies): hirtelen, gyors, sebes