kiró szinonimái

ige
  • kiszab, kimér, kijelöl, kivet, megszab, megállapít, elrendel, előír
  • (tájnyelvi): kimetsz, kirovátkol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elkoptat

ige
  • elhasznál, elnyű, elvisel (régies), elvásít (régies), elrongyol, elszaggat, elhord, leszolgál (tájnyelvi), timmed (tájnyelvi), kitapos (cipőt), elcsépel, elnyüstöl (tájnyelvi), elavít (régies)

kovász

főnév
  • élesztő
  • csiriz
  • hajtóerő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiró szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kigyógyít

ige
  • kikezel, helyrehoz, meggyógyít, kikúrál
  • kiábrándít, leszoktat

kábít

ige
  • altat, narkotizál (szaknyelvi), bódít, tompít, zsongít, érzéstelenít, zsibbaszt, butít (régies), mámorít, megrészegít
  • ámít, szédít (bizalmas), elkápráztat
  • fűz (valakit) (szleng), hazudik

jelentéktelen

melléknév
  • csekély, elhanyagolható, nem számottevő, kicsi, említésre sem méltó, elenyésző, potom, parányi, incifinci, észrevehetetlen Sz: mák ez, nem makk
  • mellékes, lényegtelen, haszontalan, hitvány, semmitmondó, apró-cseprő, csip-csup, eltörpülő, dibdáb, bagatell, piszlicsáré (bizalmas), irreleváns (szaknyelvi)
  • jellegtelen, szürke, érdektelen, kisszerű, piti (bizalmas), pitiáner (bizalmas)

hullámvonal

főnév
  • kígyóvonal, szinuszgörbe (szaknyelvi)

kimozdul

ige
  • kilép, kijön
  • kiruccan, elutazik
  • kibillen, kimoccan, kilendül, kicsusszan, kibiccen, kicsuklik (tájnyelvi), kibicsaklik, kifordul, kirándul, kijön a helyéről

koraszülött

melléknév, főnév
  • éretlen, idétlen (tájnyelvi)
  • korababa (bizalmas)

tájékozottság

főnév
  • jártasság, tapasztaltság, gyakorlottság, tudás, ismeret
  • műveltség, olvasottság

hápog

ige
  • krakog (tájnyelvi), krápog (tájnyelvi), háphápol (tájnyelvi), rápog (tájnyelvi)
  • hebeg, levegő után kapkod, dadarog (tájnyelvi)

halhatatlan

melléknév
  • örök, örök életű, örökbecsű (választékos), isteni (lény), el nem múló, hervadhatatlan, elmúlhatatlan
  • klasszikus, utolérhetetlen, maradandó, időtálló

éppenséggel

határozószó
  • éppen
  • tulajdonképpen

hazaárulás

főnév
  • országárulás, honárulás (régies), perduellió (régies)

ködlik

ige
  • sejlik, rémlik, dereng

kútforrás

főnév
  • kútfő, forrás
  • alapja (valaminek), ok

afelől

határozószó
  • arról, aziránt, attól, amiatt, azért
  • onnan, amonnan, abból az irányból

megver

ige
  • bánt, bántalmaz, elver, összever, agyba-főbe ver, megrak (bizalmas), elnadrágol, elrak (bizalmas), helybenhagy, elcsépel, ellátja a baját (valakinek), meggyapál (bizalmas), megnyakal (tájnyelvi), megdögönyöz, eldönget, meggyomroz, kiporol, elporol, megbunyóz (szleng), megruház (bizalmas), elfenekel, fenekére ver, eltángál, elpáhol, elnáspángol, elegyenget, elpüföl, megkalapál (bizalmas), elagyabugyál, meghirigel (szleng), elhúzza a nótáját, elhegedüli a nótáját, megagyal (tájnyelvi), megabriktol (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), eldéklinál (tájnyelvi), elfinakol (tájnyelvi), ellapogat (tájnyelvi), megaprogat (tájnyelvi), megdádáz (bizalmas) Sz: kiporolja a nadrágját; lekapja a tíz körméről; úgy elveri, hogy az eget is nagybőgőnek nézi; letöri a derekát; szíjat hasít a hátából; elveri, mint szódás a lovát; eljáratja vele a kállai kettőst; ráhúzza a cigánynadrágot; bottal méri végig a farát; eljáratja vele az ebek táncát; megvágja, mint béres a dohányt; megadja a bélését a posztónak; kiadja neki az apait-anyait; alfelére üti a nemesi pecsétet; megvendégeli az ajtó mögül; ott is csípi, ahol nem viszket; elhegedüli rajta a Szent Dávid nótáját; hupikék nadrágot szab neki jajvörös posztóból; somfahájjal kenegeti; jóllakatja somfakolbásszal; laposra veri; átalakítja a fazonját; megváltoztatja a személyleírását; összekócolja a fogsorát
  • legyőz, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), felülkerekedik (valakin), erőt vesz (valakin) (régies)
  • (tájnyelvi): megbabonáz, szemmel ver
  • (eső): megáztat, átáztat

malter

főnév
  • habarcs, vakolat

kiságy

főnév
  • gyermekágy

kificamít

ige
  • megrándít, megránt, kimarjít (tájnyelvi)

kódex

főnév
  • törvénykönyv, szabályzat, szabálygyűjtemény, kánon (régies)

magaslat

főnév
  • emelkedés, kiemelkedés, csúcs, hegy, domb, halom, dűne, földhát, bérc (választékos)

kiszolgáltat

ige
  • kiadat, kézre ad, felad, odadob (prédául), odavet, feláldoz, elárul

kamatoztat

ige
  • hasznosít, gyümölcsöztet, fruktifikál (régies), fiadztat, fialtat (tájnyelvi)

kondít

ige
  • harangoz

mákvirág

főnév
  • (tréfás): díszvirág, dísz, pinteg, díszpéldány, jópipa, jómadár, rosszpénz, imposztor (régies), gézengúz, lókötő, gazfickó, gazember, csirkefogó, himpellér, kókler, gyöngyalak (régies)