gyaláz szinonimái

ige
  • szid, szidalmaz, becsmérel, káromol, mocskol, piszkol (tájnyelvi), pocskondiáz, sárral dobál, pocskol (tájnyelvi), ócsárol, sérteget, szapul, rágalmaz, csepül, patvaroz (régies), dehonesztál (idegen), simfel (idegen), simpfel (idegen), diffamál (idegen), bemocskol, befeketít, rossz hírbe kever, a becsületébe gázol Sz: leszedi róla a szenteltvizet; egy krajcár ára becsületet se hagy rajta

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

karbantartás

főnév
  • gondozás, fenntartás, javítás, szervizelés, kezelés, tisztítás

leginkább

határozószó
  • elsősorban, főként, főképp, főképpen, jobbára, különösen, túlnyomórészt, főleg, leggyakrabban, kiváltképpen, mindenekelőtt, többnyire, nagyrészt, fölötte, dandárján (tájnyelvi), nagyobbadán (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyaláz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

geográfus

főnév
  • (szaknyelvi): földrajztudós, földrajzkutató, földrajzos (bizalmas)

félt

ige
  • aggódik, óv, őriz, vigyáz, ügyel

fellázad, föllázad

ige
  • felkel, zendül, feltámad (régies), fellázúl (régies), felháborog, felzúdul, felbendül (tájnyelvi), ellenszegül, szembeszáll, harcol, pártot üt
  • háborog, zavarog, forrong

érvénytelen

melléknév
  • semmis (szaknyelvi), hatálytalan
  • lejárt, elavult, elévült, érvényét vesztett, tárgytalan

göndörít

ige
  • bodorít, bodrosít, felbodroz, kondorít, hullámosít, becsavar, besüt, fodorít (régies), kisüt, dauerol, berak, ondolál (szaknyelvi), göndörget (tájnyelvi)

hálóterem

főnév
  • hálószoba, ágyasház (régies), alvószoba, hálóház (régies), háló, dormitórium (idegen)

palást

főnév
  • köpeny, lepel, talár, pluviále (idegen), pallium (idegen), köntös

elmaradhatatlan

melléknév
  • elkerülhetetlen, szükséges, óhatatlan, sorsszerű, velejáró, kényszerű (régies), obligát (választékos), állandó, kötelező, biztos, szokásos
  • hűséges, kitartó, elválhatatlan

elírás

főnév
  • hiba, tévedés, vétség, tollvétség, sajtóhiba, nyomdahiba, baki (bizalmas)

bepaliz

ige
  • becsap, rászed, átver (bizalmas), átejt (bizalmas), félrevezet
  • rávesz, rábeszél, beugraszt, megtéveszt

előugrik

ige
  • előpattan
  • kipattan, kiugrik
  • előreugrik, előrenyúlik

hápog

ige
  • krakog (tájnyelvi), krápog (tájnyelvi), háphápol (tájnyelvi), rápog (tájnyelvi)
  • hebeg, levegő után kapkod, dadarog (tájnyelvi)

hímez-hámoz

ige
  • kertel, köntörfalaz, elhomályosít, mellébeszél, csűri-csavarja a dolgot, ötöl-hatol, kibújik a válasz alól, hümmög-hámmog (tájnyelvi) Sz: kerülgeti, mint macska a forró kását
  • húzódozik, el-elmaradozik, kelletlenül csinál, hámfázik (tájnyelvi)

kibukik

ige
  • kiesik, kibucskázik (tájnyelvi), kibillen
  • előtűnik, kibukkan
  • megbukik, osztályt ismétel

játszótárs

főnév
  • játszópajtás
  • partner, cimbora, cinkos (tájnyelvi)

gyalogos I.

melléknév
  • gyalogsági

gazember

főnév
  • gazfickó, gonosztevő, bűnöző, börtöntöltelék, akasztófavirág, akasztófáravaló, kötnivaló, bitang, bandita, briganti, haramia, útonálló, zsivány, betyár, kapcabetyár, aszfaltbetyár, csirkefogó, huligán, gengszter, semmirekellő, szélhámos, csaló, svindler (bizalmas) Sz: ágyúból kellene kilőni; ágyútölteléknek való; akasztani való; akasztófa címere; akasztófa virága, hóhérpallos cifrája; akasztófára termett; akasztottak már jobbat is nála; attól félhet az erdőben, hogy magától is felakad; az ördögnek adta a lelkét; beírták a fekete könyvbe; bölcsőjét is az ördögfiak ringatták; csávába való ember; drágalátos mákvirág; ha templomot keres is, akasztófára talál; hóhérpallos levele; Istentől elrugaszkodott; jó cég; kár, hogy anyja méhében fel nem akadt a köldökzsinórra; máriás huncut; meg van vetve az ágya a pokolban; megérdemli a kötelet; ördög cimborája; pokol fajzatja; soha, még az anyja hasában sem volt jó; sokszor kényszerítették a bíró elébe; sokszor tapodja a bíró küszöbét
  • csibész, kópé, mákvirág, gézengúz, jómadár, lókötő, pernahajder, himpellér, imposztor

hagyma

főnév
  • hajma (régies), mózespecsenye (tájnyelvi)

íz1

főnév
  • zamat, aroma, buké (boré), ízletesség, ízesség, fűszerezés
  • ízlés, gusztus, ízérzet (szaknyelvi)
  • gyümölcsíz, lekvár, dzsem, gyümölcskocsonya, liktárium (régies)

gyilkos II.

főnév
  • gonosztevő, bandita, emberütő (tájnyelvi)

felvilágosult

melléknév
  • felvilágosodott, széles látókörű, tájékozott, haladó

hajtókerék

főnév
  • lendkerék

járószék

főnév
  • tolószék, tolókocsi, kerekes szék
  • járóka