kasznár szinonimái
főnév
- intéző, gazdatiszt, magtárnok (régies)
- sáfár, ispán, majoros (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elbocsát
ige
- elenged, elereszt, elküld, meneszt
- felmond, kitesz, felment, elmozdít, meneszt, eltávolít, levált, szélnek ereszt, destituál (idegen), dimittál (idegen), kirúg (bizalmas), lapátra tesz (szleng), csúszdára tesz (szleng, tréfás), utcára tesz, elcsap, kidob, kihajít, kivág, kirepít, kipenderít, bélistáz, túlad (valakin), feltarisznyáz, kiteszi a szűrét, útilaput köt a talpára (valakinek), kényszernyugdíjaz
- leszerel, obsitol (régies)
megtárgyal
ige
- megbeszél, megvitat, konzultál, pertraktál (idegen), megtanácskoz, meghány-vet, eszmecserét folytat, diszkutál (régies)
hurcolkodik
ige
- cipekedik, vonszolkodik (régies), cühekedik (tájnyelvi)
- költözik, költözködik, hordozkodik (tájnyelvi)
halvány, halovány
melléknév
- világos, sápadt, vértelen, színehagyott, holtsápadt, vérszegény, fakó, fénytelen, sápkóros (tájnyelvi), lányszínű (tájnyelvi), múlomszínű (tájnyelvi), hóka (tájnyelvi), hókadt (tájnyelvi), holdult (tájnyelvi), vérevett (tájnyelvi)
- színtelen, tompa
- homályos, elmosódott, sejtelmes, derengő, pislákoló, ködös, borult, borús, fátyolos, álomszerű, alig kivehető
- gyenge, erőtlen, lankadt, fáradt, elhaló
- bágyadt, lagymatag, petyhüdt, kókadt, gyér
kapitális II.
melléknév
- nagyszerű, kiváló, remek
- főbenjáró, nagy fontosságú
- (bizalmas): iszonyú, szörnyű, nagy, hatalmas, óriási
kibogoz
ige
- kibont, szétbont, kiold, felold, kicsomóz, kigabalyít, megbont, kioldoz, felfejt, kiköt, kifűz, kiboncol (tájnyelvi)
- megold, megfejt, kiderít, kinyomoz, kibonyolít, tisztáz
származék
főnév
- ivadék, leszármazott, utód, sarj, fióka, kölyök, sarjadék, gyermek, fajzat, családfi (tájnyelvi)
- származékszó, képzett szó, derivátum (szaknyelvi)
gazember
főnév
- gazfickó, gonosztevő, bűnöző, börtöntöltelék, akasztófavirág, akasztófáravaló, kötnivaló, bitang, bandita, briganti, haramia, útonálló, zsivány, betyár, kapcabetyár, aszfaltbetyár, csirkefogó, huligán, gengszter, semmirekellő, szélhámos, csaló, svindler (bizalmas) Sz: ágyúból kellene kilőni; ágyútölteléknek való; akasztani való; akasztófa címere; akasztófa virága, hóhérpallos cifrája; akasztófára termett; akasztottak már jobbat is nála; attól félhet az erdőben, hogy magától is felakad; az ördögnek adta a lelkét; beírták a fekete könyvbe; bölcsőjét is az ördögfiak ringatták; csávába való ember; drágalátos mákvirág; ha templomot keres is, akasztófára talál; hóhérpallos levele; Istentől elrugaszkodott; jó cég; kár, hogy anyja méhében fel nem akadt a köldökzsinórra; máriás huncut; meg van vetve az ágya a pokolban; megérdemli a kötelet; ördög cimborája; pokol fajzatja; soha, még az anyja hasában sem volt jó; sokszor kényszerítették a bíró elébe; sokszor tapodja a bíró küszöbét
- csibész, kópé, mákvirág, gézengúz, jómadár, lókötő, pernahajder, himpellér, imposztor
függés
főnév
- lógás, csüngés, fityegés
- függőség, kiszolgáltatottság, alárendeltség, alattvalóság (régies), alávetettség, dependencia (idegen), függelem (szaknyelvi)
elfogult
melléknév
- részrehajló, szubjektív, pártos (régies), előítéletes, tendenciózus (választékos), kivételező, diszkriminatív (választékos), igazságtalan, szemellenzős, szűk látókörű, elvakult, korlátolt
- (régies): elfogódott
görcs
főnév
- csomó, kinövés, göcsört, göb, csög, göcs, csombók (tájnyelvi), bütyök (tájnyelvi)
- vakarcs, mitugrász, törpe
- bog, kötés
- konvulzió (szaknyelvi), spazmus (idegen), összehúzódás
- szúrás, nyilallás
- fene, nyavalya
mártíromság
főnév
- vértanúság, mártírium (idegen), mártírhalál, vértanúhalál
- üldöztetés, megpróbáltatás
- szenvedés, kínszenvedés, gyötrelem
lakk
főnév
- fénymáz, lenolajkence, politúr (idegen), vernis (idegen), firnisz (tájnyelvi), firnájsz (tájnyelvi)
- máz
késedelem
főnév
- elmaradás, lemaradás, késés, késedelmeskedés, elcsúszás, időveszteség, hátralék, mulasztás, mora (idegen), restancia (bizalmas), lassúság, veszteség
- halasztás, halogatás, idővontatás, késleltetés, lassítás
különbözik, különböz
ige
- eltér, elüt, differál, divergál (szaknyelvi), megoszlik, elformásul (tájnyelvi)(szaknyelvi)
- (tájnyelvi): civódik, veszekszik, torzsalkodik, összekülönbözik
kellemetlen
melléknév
- zavaró, idegesítő, kényelmetlen, bántó, nyomasztó, élvezhetetlen, visszatetsző, rossz, dísztelen (tájnyelvi) Sz: kellemetes, mint a keszőce húsvét napján; kellemes, mint karácsonykor a seggberúgás
- kedvezőtlen, nyugtalanító, aggasztó, aggályos, zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas), kínos, kényes, visszás, fonák, nemszeretem, rázós (szleng), szorult (helyzet), terhes, bajos, áldatlan, gázos (szleng), cikis (szleng)
- ellenszenves, visszataszító, utálatos, kiállhatatlan, barátságtalan, mogorva
kézbesítő
főnév
- levélhordó, postás, kihordó, kolportőr (régies), csomagkihordó, táviratkihordó, sürgönyös (bizalmas), sürgönykihordó (régies)
- hivatalsegéd, küldönc
- kifutófiú, boy
- árukihordó