kínlódik szinonimái

ige
  • szenved, fáj (valamije), gyötrődik, vonaglik, vergődik, kínokat áll ki, emészti magát, eszi magát, nyűglődik, nyavalyog, vajúdik (régies)
  • nyomorog, tengődik, ínségben él, sínylődik, sanyarog
  • vesződik, küszködik, bajlódik, fáradozik, erőlködik, munkálkodik, törődik, gürcöl, robotol (bizalmas), cülődik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vagdalkozik

ige
  • küzd, harcol, csatáz, csatarász (régies), hadaz (régies)
  • hadonászik, csapkod, kaszál
  • üt, sújt
  • sérteget, bántalmaz
  • vádaskodik, ócsárol

gyilokjáró

főnév
  • védőfolyosó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kínlódik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiegyezik

ige
  • megegyezik, megállapodásra jut, megállapodik, paktál (régies), tranzigál (idegen)
  • belenyugszik, beletörődik(tájnyelvi)

jólét

főnév
  • jómód, gazdagság, bőség, bővelkedés, vagyonosság, aranyélet, fényűzés, luxus, pompa
  • föllendülés, virágzás, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)
  • gondtalanság, megelégedettség, nyugalom, béke, közjó, boldogság, boldogulás, üdv
  • kényelem, komfort (bizalmas)

járható

melléknév
  • célravezető, használható, megvalósítható, végrehajtható, keresztülvihető, lehetséges
  • elérhető, megközelíthető, hozzáférhető

hotel

főnév
  • szálloda, szálló, fogadó, penzió, motel

kikerülhetetlen

melléknév
  • szükségszerű, sorsszerű, végzetszerű, bekövetkező, kényszerű, fatális, elháríthatatlan, elkerülhetetlen, meggátolhatatlan, megelőzhetetlen, megváltoztathatatlan, feltartóztathatatlan, elmaradhatatlan
  • törvényszerű, előírt, kötelező, megszabott, megkívánt, velejáró, sarkalatos, lényegbeli, fontos

kondás

főnév
  • disznópásztor, kanász

szűk körű

melléknév
  • részleges, helyi, partikuláris (idegen)
  • baráti, rokoni
  • exkluzív, zártkörű

hámoz

ige
  • tisztít, pucol, fejt, héjaz, hántol, héjtalanít, nyúz, hüvelyez, hajaz (tájnyelvi), guvaszt (tájnyelvi)

hajnali

melléknév
  • derengő, szürkületi, virradati, feslő, korai, reggeli, pitymalló, pirkadó, pirkadati

emlékbeszéd

főnév
  • gyászbeszéd, nekrológ, búcsúztató

hatály

főnév
  • érvény, érvényesség, hatályosság, jogerő, törvényerő
  • (régies): erő, erély, nyomaték

kormányfő

főnév
  • miniszterelnök, premier (régies)
  • kancellár

kucorog

ige
  • guggol, kuporog, kuksol, csücsül, gubbaszt, meghúzza magát, zsugorog (tájnyelvi), bucorog (tájnyelvi)
  • nyomorog, szűkölködik

megtekint

ige
  • megnéz, megszemlél, szemrevételez, átnéz, szemügyre vesz, mustrálgat, megvizsgál, konspiciál (idegen), megszemelint (tájnyelvi)
  • átlapoz, átfut, tanulmányoz

magasság

főnév
  • testmagasság, testhossz, nagyság, termet
  • égbolt, ég, menny, mennybolt, magas, világűr

kintorna

főnév
  • verkli, sípláda (régies), tekerőgép (régies), kornyika, zenélőláda

kicsinyes

melléknév
  • kicsinyeskedő, aprólékoskodó, földhözragadt, szőrszálhasogató, szőröző (bizalmas), körülményes, aggályoskodó, skrupulózus (bizalmas)
  • szűkmarkú, szűkkeblű, spórolós (bizalmas), fukar, zsugori, krajcáros (régies), garasoskodó, sóher (bizalmas), smucig (bizalmas), spur (szleng)
  • jelentéktelen, apró-cseprő, pitiáner (bizalmas), kisszerű, prózai

kivételez

ige
  • előnyben részesít, kedvez, favorizál, preferál

lökhajtásos

melléknév
  • sugárhajtású, léglökéses, hőlégsugár-hajtású, gázsugármotoros (szaknyelvi), reaktív (idegen)

kisegítő I.

melléknév
  • pótló, pótlólagos, kiegészítő, komplementer (idegen), tartalék, ideiglenes, rögtönzött, járulékos, mellékes, kapcsolódó, extra
  • gyógypedagógiai

kabala1

főnév
  • szerencsetárgy, amulett, talizmán, fétis
  • varázslat

kohász

főnév
  • kohómunkás, olvasztár, fémmívelő (régies)

magafajta

melléknév
  • hasonszőrű, egyívású, magaszőrű (tájnyelvi), magaszőrű-bőrű (tájnyelvi), egy végből való (tájnyelvi)
  • egyenrangú, hasonló