magafajta szinonimái

melléknév
  • hasonszőrű, egyívású, magaszőrű (tájnyelvi), magaszőrű-bőrű (tájnyelvi), egy végből való (tájnyelvi)
  • egyenrangú, hasonló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szétválogat

ige
  • osztályoz, csoportosít, szortíroz (bizalmas)
  • kiválogat, elkülönít, megrostál

házkutatás

főnév
  • házmotozás, motozás, házvizsgálat, perkvizíció (régies), hipis (szleng), hipiselés (szleng), ciánozás (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a magafajta szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

letargikus

melléknév
  • fásult, közönyös, közömbös, érdektelen, érzéketlen, kedvetlen, mísz, egykedvű, levert, rezignált, életunt, részvétlen, borongós, mélabús, búskomor, tompult, enervált, deprimált, apatikus, indolens (idegen), blazírt, depressziós, fád, spleenes (régies), fancsali

közéleti

melléknév
  • nyilvános, politikai

könyörgés

főnév
  • kérés, segélykérés, kérlelés, kérelem, folyamodás, esedezés, esengés (választékos), esdeklés, rimánkodás, kunyerálás, koldulás, instancia (idegen), szuplikáció (idegen)
  • fohászkodás, fohász, ima, imádság, imádkozás, oráció (szaknyelvi)
  • litánia

kín

főnév
  • fájdalom, szenvedés, gyötrődés, gyötrelem, kínszenvedés, fájás, nyilallás
  • keserv, nyomor, ínség, küszködés, vesződés, bánat, aggodalom, szorongás, szorultság, megpróbáltatás, baj, nehézség, büntetés, sorscsapás

lókötő

főnév
  • lótolvaj, lócsiszár
  • betyár (régies), szegénylegény
  • csirkefogó, csibész, gézengúz, gazember, gazfickó, zsivány (régies), kópé, mákvirág, rosszcsont, himpellér, pernahajder
  • naplopó, munkakerülő, dologkerülő, léhűtő, haszontalan, mihaszna

megfagy

ige
  • befagy, jéggé fagy, felreccsen (tájnyelvi), jéggé válik
  • összefagy, átfagy, megdermed, meggémberedik, didereg, vacog a foga, megveszi az isten hidege
  • elfagy, kifagy, tönkremegy

vandalizmus

főnév
  • garázdálkodás, rongálás, törés-zúzás, pusztítás, rombolás

kaszinózik

ige
  • (bizalmas): társalog, diskurál, cseveg, beszélget
  • hazárdjátékot űz
  • kártyázik
  • rulettezik

kandúr

főnév
  • bakmacska (régies), kan macska (régies), kacor (tájnyelvi)
  • (bizalmas): nőcsábász, nőbolond, szoknyavadász, kujon (bizalmas), kéjenc, donjuan (idegen)

gépesít

ige
  • automatizál, motorizál, mechanizál, villamosít

képzetlen

melléknév
  • iskolázatlan, tájékozatlan, tanulatlan, tudatlan, műveletlen, szakképzetlen, dilettáns, pallérozatlan, kulturálatlan, analfabéta
  • ügyetlen, alkalmatlan, járatlan, tapasztalatlan

meghatottság

főnév
  • megilletődés, elérzékenyülés, megindultság, elfogódottság, felindulás, megrendülés

megválasztás

főnév
  • kikiáltás, megszavazás
  • kiválasztás, szelekció

bevilágít

ige
  • besüt, betűz, besugárzik, beragyog, bepislákol
  • beragyog, megvilágít

őszes

melléknév
  • deres, szürke, szürkés, őszülő

némber

főnév
  • (régies): nőszemély, nő, asszony, fehérnép (régies), fehérszemély (régies)
  • fehércseléd (régies), asszonyember, asszonyállat (régies)
  • (pejoratív): kurva (durva), ringyó (durva), szajha, lotyó (durva), nőcske (pejoratív)

magányos

melléknév
  • (hely): félreeső, elhagyatott, elhagyott, magában álló, elszigetelt, elkülönült (régies), különálló
  • gazdátlan
  • (ember): egyedülálló, társtalan, facér, árva, elhagyatott, elhagyott, magára maradt, magára hagyott, egyedül való (tájnyelvi), egyedüles (régies)
  • elvonult, visszavonult, magának való

lesújtó

melléknév
  • (hír): megrendítő, elszomorító, megrázó, leverő, lesújtó, megdöbbentő, sajnálatos, fájdalmas, fatális, kétségbeejtő, lehangoló, elcsüggesztő
  • (vélemény): lebecsülő, megvető, lenéző, negatív, kritikus
  • (eredmény): rossz, pocsék (pejoratív), rettenetes

megaláztatás

főnév
  • megszégyenítés, Canossa-járás, pofon

narkózis

főnév
  • altatás, bódítás, érzéstelenítés, reusch (idegen), anesztézia
  • kábulat, kábultság, bódulat

mamlasz

melléknév, főnév
  • mulya, bamba, málé, málészájú, pupák (tájnyelvi), balfék (bizalmas), balfácán (bizalmas), mafla, tehetetlen, tutyimutyi, fajankó, tökfej, tökfejű, tökfilkó, együgyű, féleszű, hólyag (bizalmas), balek, dangallóleső (tájnyelvi), szuszimuszi (tájnyelvi), lepényszájú (tájnyelvi), teddide-teddoda, nyámnyila, szerencsétlen Sz: addig járt iskolába, míg a málé kisült; árva tehén borja; az orrát sem tudja megtörölni; bamba, mint a juh; békével szenvedi a farba rúgást is; cinkét fog a feje; csak a száját tátja; dohányt lehet aprítani a hátán; egy kanál vaj nem olvad meg a szájában; fedd ki, hadd hűljön; ha fal mellett ülne, ráfutna a feje; ha taszítják, tovább megy; kevés ideig volt az anyja hasában; ki kellene tömni; ki lehet a szájából a kenyeret lopni; kukoricaföldön nőtt a feje; még az ábécén sem ment által; megállj, kenyér, megeszlek; mint a rátóti ember; nem erre a világra való; nem ver ereiben a vér; nincs semmi a padláson; nyálát se tudja lenyelni; olyan, mint ötért liptai túró; ott marad, ahová dobják; szalmatuskó a fejében; szárazvám a feje; tátott szájú; tökkel ütötték a fejét; üres a felház

közönyös

melléknév
  • apatikus, fásult, érdektelen, semleges, passzív, részvétlen, érzéketlen, szenvtelen, nemtörődöm, egykedvű, halvérű, flegmatikus, impasszíbilis (idegen), indolens (idegen), blazírt, közömbös, indifferens (választékos), letargikus, tompa, kedvetlen, unott, lélektelen, kérges, se hideg, se meleg, se hús, se hal

megcsókol

ige
  • csókot ad, csókot nyom (valamire), lesmárol (szleng), apol (régies), megapol (tájnyelvi)
  • megpuszil, puszit ad

nekiszegez

ige
  • (fegyvert): ráirányít, ráfog, rátart, rászegez, megcéloz
  • (kérdést): címez (valakinek), intéz (valakihez)