gardrób szinonimái

főnév
  • ruhásszekrény, gardróbszekrény
  • öltözőszoba
  • ruhatár
  • ruhakészlet, ruhaállomány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bepiszkít

ige
  • bepiszkol, beszennyez, összeken, bekoszol, összekoszol, bemaszatol, összemaszatol, bemocskol, foltot ejt (valamin), elrondít (tájnyelvi), befen (tájnyelvi), bepocskol (tájnyelvi), betojkol (tájnyelvi)
  • megbecstelenít, meggyaláz, szégyenbe hoz, szégyent hoz (valamire, valakire), lebecsmérel, lepocskondiáz, megrágalmaz, ócsárol, megszeplősít, besároz, sárba tipor
  • becsinál, berezel (bizalmas), berosál (szleng), bekakál (bizalmas), beszarik (durva), bepisál (durva), belőköl (tájnyelvi)

dörren

ige
  • dördül, durran, csattan, robban, detonál, dörgen (tájnyelvi), dühent (tájnyelvi)
  • elsül
  • (valakire): ráripakodik, rákiált, ráordít, ráfenekedik (tájnyelvi), förmed, rivall
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gardrób szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

földmunkás

főnév
  • kubikos, kubukos (tájnyelvi)

felépül, fölépül

ige
  • megépül, elkészül
  • megvalósul, létrejön
  • meggyógyul, felgyógyul, kigyógyul, lábra áll, talpra áll, erőre kap, kilábal, javul, helyrejön, rendbe jön, visszanyeri erejét, visszanyeri egészségét, kiépül (régies), feliperedik (tájnyelvi), kievelődik (tájnyelvi), kipendül (tájnyelvi), kivásik (tájnyelvi), feltámbálódik (tájnyelvi), feltengül (régies)

fegyverviselés

főnév
  • hadviselés, harc, háború
  • katonáskodás, fegyverhordozás

elvetemült

melléknév
  • elvetemedett, gyalázatos, aljas, alávaló, bitang, Istentől elrugaszkodott, istentelen, elfajzott, immorális, romlott, rosszindulatú, gaz, gonosz, rosszlelkű, sötét (alak), köpedelmes, nemtelen (régies), becstelen, jellemtelen, galád

fülbevaló

főnév
  • függő, fülönfüggő (régies), fülfüggő (régies), fülrevaló (régies), füllengő (régies), csörsz (régies), fülöncsüggő (tájnyelvi), csercse (tájnyelvi)
  • klipsz

gyorsforraló

főnév
  • spirituszforraló, snellzíder (régies)
  • merülőforraló

öregapa

főnév
  • nagyapa, szépapa, másikapa (tájnyelvi), papóka (tájnyelvi), peszeapika (tájnyelvi)

elértéktelenedik

ige
  • leértékelődik, devalválódik (szaknyelvi)

elandalodik

ige
  • elandalog, elmereng, elábrándozik, álmodozik

befest

ige
  • beszínez, bemázol, bepingál (bizalmas), bepamacsol (bizalmas), bepacsmagol, bekenceficél (bizalmas), bepancsol, beken, bepiktorol (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): befeketít, bevádol, lefest

elkalandozik

ige
  • eltéved, elkóborol, elbitangol, elkószál, elbarangol, elcsatangol, elcsavarog, bolyong
  • (tárgytól): eltér, elkanyarodik, mellébeszél, hetet-havat összehord, tücsköt-bogarat összebeszél (bizalmas), nyomja a sódert (szleng), rizsázik (szleng), csapong

habzik

ige
  • tajtékzik, hullámzik
  • bugyborékol, gyöngyözik, pezseg, buzog, zubog

határtalan

melléknév
  • végtelen, vég nélküli, véget nem érő, végeérhetetlen, végeláthatatlan, beláthatatlan, illimitált (idegen)
  • hatalmas, óriási
  • nagyfokú, nagyarányú, mértéktelen, szertelen, túláradó, kitörő, éktelen, hallatlan, kimeríthetetlen, kifogyhatatlan, kiapadhatatlan, parttalan, feneketlen
  • engesztelhetetlen (gyűlölet)

kényszer

főnév
  • erőszak, erőltetés, nyomás, presszió, befolyás, ráerőszakolás, kénytelenítés, szorongatás, kompulzió (idegen), oktroj (idegen)
  • szükség, kötelem (régies), kényszerűség, kénytelenség, kényszerhelyzet, obligó (régies)

indulatszó

főnév
  • fölkiáltószó (régies), interjekció (szaknyelvi)

gátlástalan

melléknév
  • erkölcstelen, immorális, szabados, féktelen, szertelen, szemérmetlen, szemtelen, aljas, elvtelen

foszlik

ige
  • kopik, szakadozik, szétmegy, elvásik, elmállik, elrongyolódik, kirojtosodik, feslik, hámlik, vásik, foszladozik, málladozik, koszlik (tájnyelvi), koszol (tájnyelvi), fejlik (tájnyelvi)
  • semmivé válik, ködbe vész, szétoszlik

guta, gutaütés

főnév
  • agyvérzés, szélütés, szélhűdés, agyszélhűdés, apoplexia (szaknyelvi), gutaszele (tájnyelvi), pokolszél (tájnyelvi)

illemszabály

főnév
  • etikett (régies), protokoll
  • jogszokás

gerincvelő

főnév
  • gerincagy

felhevül, fölhevül

ige
  • felmelegszik, felmelegedik, bemelegszik, felforr, átforrósodik, kimelegszik, melege lesz
  • izgalomba jön, fellelkesedik, fellelkesül, tűzbe jön, nekitüzesedik, felindul, felbuzdul, felpezsdül, felfortyan, felduzmad (tájnyelvi)

gyenge, gyönge II.

főnév
  • hiba, fogyatékosság, sebezhető pont, Achilles-sarok (választékos)
  • passzió (bizalmas), gyönyörűség, szórakozás, hobbi, dili (szleng)

indít

ige
  • küld, meneszt, futtat, expediál (szaknyelvi), kilő, katapultál (szaknyelvi), gyüvesztet (lovat) (tájnyelvi)
  • üzembe helyez, begyújt (motort), működésbe hoz, aktivál (idegen)
  • forgalomba állít
  • kezd, kezdeményez, szervez
  • megjelentet, kiad, publikál, útjára bocsát
  • indul
  • ösztönöz, vezet, késztet, rábír, rávesz, buzdít, bátorít, lelkesít, biztat, unszol, űz