kicsinyes szinonimái

melléknév
  • kicsinyeskedő, aprólékoskodó, földhözragadt, szőrszálhasogató, szőröző (bizalmas), körülményes, aggályoskodó, skrupulózus (bizalmas)
  • szűkmarkú, szűkkeblű, spórolós (bizalmas), fukar, zsugori, krajcáros (régies), garasoskodó, sóher (bizalmas), smucig (bizalmas), spur (szleng)
  • jelentéktelen, apró-cseprő, pitiáner (bizalmas), kisszerű, prózai

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bestiális

melléknév
  • embertelen, durva, állatias, kegyetlen, brutális, vérszomjas

gérokk

főnév
  • szalonkabát, ferencjóska (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kicsinyes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

keresetlen

melléknév
  • egyszerű, természetes, hamisítatlan, mesterkéletlen, kendőzetlen, őszinte, palástolatlan, spontán, ösztönös, közvetlen, nyílt, akaratlan, cifrázatlan, önkéntelen, hevenyészett, díszítetlen, nyers, szókimondó, natív (szaknyelvi), valódi, ősi, eredeti, naiv

ismét

határozószó
  • újra, megint, újból, újonnan, szintén, még egyszer, újfent, ismételten, esmeg (tájnyelvi), megest (tájnyelvi), ismétlen (tájnyelvi)

infarktus

főnév
  • szívszélhűdés, szívinfarktus, szívgörcs (régies)

heverő I.

melléknév
  • elterült, leborult, fekvő
  • henye, tunya, munkátlan, lusta, fölösleges, rest, lomha, tétlen, naplopó, dologtalan, renyhe, lebzselő, pihenő, nyugvó, haszontalan
  • félretett, tartalékolt (pénz)

kezdeményez

ige
  • javasol, javall, megindít, elindít, lanszíroz (idegen), szervez, alapít, létesít, iniciál (idegen), indítványoz, szorgalmaz
  • megteszi az első lépést

kiszed

ige
  • kivesz, kitép, kihúz, kiszaggat, kiszakít
  • kiás, kihantol, kikapar
  • kimer, kikanalaz
  • kipiszkál, kisodorít (tájnyelvi)
  • kiválogat, kiselejtez
  • eltávolít
  • (valakiből valamit): kihúz, kicsikar, kierőszakol, kiprésel, kifacsar, kicsavar, kipisz (tájnyelvi), kisrófol (tájnyelvi), kiorvosol (tájnyelvi)

színtartó

melléknév
  • színálló, napálló

gyűjtés

főnév
  • felhalmozás, behordás
  • takarékoskodás, spórolás, spórlás (tájnyelvi), kuporgatás
  • adománykérés, koldulás, kalapozás, keresmény (régies), szerzemény
  • böngészés, bogarászás, tallózás

gyászeset

főnév
  • haláleset, tragédia, csapás

elrejtőzik

ige
  • elbújik, megbújik, meglapul, meghúzódik, meghúzza magát, dekkol (szleng), ellappan (tájnyelvi), ellappang (tájnyelvi), lappang

hála

főnév
  • köszönet, viszonzás
  • lekötelezettség, háládatosság, hálaadás, hálálkodás

kívánatos

melléknév
  • vonzó, csábító, hívogató, gusztusos, étvágygerjesztő, ingerlő, ínycsiklandozó, nyálcsordító
  • csinos, szemrevaló, csábos, érzéki, erotikus, szexi (bizalmas), kihívó
  • ajánlatos, szükséges, helyes, helyénvaló, illő, illendő, ildomos, megfelelő

körforgás

főnév
  • keringés, körforgalom, cirkuláció, pörgés, rotáció (szaknyelvi), forgómozgás (szaknyelvi), szpin (szaknyelvi), körfordulat
  • ismétlődés, váltakozás, periódus, ciklus

megkopik

ige
  • elhasználódik, tönkremegy, elvásik, elvékonyodik, elnyűsződik (tájnyelvi), megválik (tájnyelvi), megviselődik (tájnyelvi)
  • elhalványul, elhalványodik (választékos), elhomályosodik (választékos), megfakul (választékos)
  • (tájnyelvi): megkopaszodik

leszázalékolt

melléknév
  • rokkantnyugdíjas, csökkent munkaképességű

kicsúszik

ige
  • kisiklik, kibújik, megugrik (bizalmas), kisurran, kicsesszen (tájnyelvi), kisuvad (tájnyelvi)
  • kiszabadul, kimenekül

képző I.

melléknév
  • kialakító, formáló

kinti

melléknév
  • kint levő, külső, külszíni, felületi, felszíni, külsőleges, kül-, távoli, kívülálló, kívülről jövő, szélső, periferikus (idegen), periferiális (idegen)
  • külföldi, külországi, idegen

lenget

ige
  • ingat, himbál, lóbál, lobogtat, lengeszt (tájnyelvi), limbál (tájnyelvi), luhajgat (tájnyelvi), billeget (régies), csóvál

kifoszt

ige
  • kirámol, markecol, kizsákmányol, kirabol, megkopaszt (bizalmas), kiszipolyoz, kiuzsoráz, kiforgat (valamiből), kisemmiz, levetkőztet (szleng), prédál, kipakol, megfoszt, elszed, zabrál (szleng), meghámoz (szleng), kizsebel (bizalmas), mezgel (tájnyelvi)

izgatottság

főnév
  • izgalom, várakozás
  • lelkesedés, láz, hév, elragadtatás, eufória, ujjongás, eksztázis
  • ingerültség, nyugtalanság, nyughatatlanság, türelmetlenség, idegesség, zaklatottság, felindulás, excitáció (idegen), nervozitás (idegen)

kisbaba

főnév
  • baba, bébi, babuci, babica (tájnyelvi), buba (tájnyelvi), újszülött, pólyás, pólyás baba, csecsemő, csecsszopó, kisded, kisgyermek, palánta, csemete, csimota (bizalmas), kispulya, kölyök, poronty (bizalmas), kicsi, pici, csöppség

lesújtó

melléknév
  • (hír): megrendítő, elszomorító, megrázó, leverő, lesújtó, megdöbbentő, sajnálatos, fájdalmas, fatális, kétségbeejtő, lehangoló, elcsüggesztő
  • (vélemény): lebecsülő, megvető, lenéző, negatív, kritikus
  • (eredmény): rossz, pocsék (pejoratív), rettenetes