jelmez szinonimái

főnév
  • (szaknyelvi): öltözet, kosztüm
  • maskara, álöltözet, álruha, álarc, álca (régies), maszka (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rovar

főnév
  • féreg, bogár, lárva, insectum (idegen)

választ

ige
  • dönt, határoz, ítél, eltökél, dűlőre jut
  • szavaz, voksol
  • megszavaz
  • kiválaszt, kitűz, kijelöl, megkülönböztet, kiszemel, kinéz, kiválogat, kikeres, kiszúr (bizalmas), kipécéz, kivesz
  • elkülönít, elrekeszt, szétoszt
  • határol
  • különválaszt, kimondja a válást
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jelmez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

irtózatos

melléknév
  • iszonyú, undorító, ijesztő, megdöbbentő, megrázó, megrendítő, borzalmas, félelmetes, iszonyatos, irtóztató, borzasztó, szörnyű, szörnyűséges, rettenetes, förtelmes, szívszaggató, hátborzongató, hajmeresztő, vérfagyasztó
  • óriási, roppant nagy, horribilis, istentelen, rendkívüli, elképesztő

hézagpótló

melléknév
  • hiánypótló, nélkülözhetetlen, szükséges, fontos

házfőnök

főnév
  • gvárdián (régies), perjel, prior, apát

gyerekkor, gyermekko

főnév
  • gyermekség, ifjúság, kiskor, ifjúkor

járóka

főnév
  • hempergő, járószék, körálló (tájnyelvi), állóka (tájnyelvi)

kegyvesztett

melléknév
  • eltaszított, kitagadott Sz: kiesett a cukorpikszisből; kihúzta maga alól a szőnyeget

specifikum

főnév
  • sajátosság, sajátság, különlegesség, jellegzetesség

folyton

határozószó
  • szüntelenül, állandóan, mindig, kitartóan, szünet nélkül, egyre, folyton-folyvást, tartósan, szakadatlanul, megszakítás nélkül, egyfolytában, vég nélkül, örökösen, minduntalan, unos-untalan, furtonfurt, fánton-fánt (tájnyelvi), minduntig (tájnyelvi), mindváltig (tájnyelvi), furtonosan (tájnyelvi)

fix

melléknév
  • rögzített, megszabott, rendszeres, változatlan, állandó, előírt
  • szilárd, mozdíthatatlan, stabil, konstans (szaknyelvi)
  • (szleng): biztos, bizonyos, tuti (bizalmas), hótziher (bizalmas), százszázalékos

egyes II.

melléknév
  • egyszeres, szimpla
  • egy-egy, némely, némelyik, valamely, bizonyos

funkcionárius

főnév
  • hivatalnok, közhivatalnok, tisztségviselő, tisztviselő, funkci (pejoratív)
  • megbízott

képtelen I.

melléknév
  • alkalmatlan, gyenge, inadekvát (idegen)
  • hihetetlen, lehetetlen, abszurd, badar, illuzórikus, esztelen, fonák, érthetetlen, bizarr, groteszk, fura, értelmetlen, valószínűtlen, irracionális, képzeletbeli, kétségbevonható, felfoghatatlan, kivitelezhetetlen, keresztülvihetetlen, elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan
  • (régies): idomtalan, formátlan, iszonyú, iszonyatos, csúnya

kihirdet

ige
  • nyilvánosságra hoz, kinyilvánít, közzétesz, közhírré tesz, kikiált, elhíresztel, kihíresít (tájnyelvi), közread, tudat, közrebocsát, publikál, promulgál (idegen), bejelent, deklarál, kikiabál, kiprédikál, dobra ver, kidobol, kiharangoz (tájnyelvi), kitrombitál, szétkürtöl, világgá kürtöl

levegőváltozás

főnév
  • környezetváltozás, pihenés, kikapcsolódás, üdülés, nyaralás

követelés

főnév
  • parancs, elvárás, sürgetés, kikényszerítés, kierőszakolás, vindikálás (idegen)
  • járandóság, tartozás

jelző I.

melléknév
  • jeladó, irányító, vezető, vezérlő, mutató

írástudó I.

melléknév
  • tanult, iskolázott, művelt

káprázik

ige
  • (szem): vibrál, csillámpozik (tájnyelvi), kámpul (tájnyelvi), naplik (régies)
  • (káprázik a szeme): képzelődik

körmöl

ige
  • ír, másol, irkafirkál
  • (régies): karmol, karcol

jötte

személyragos főnév
  • (valaminek): érkezése, bekövetkezése, megérkezése, elkövetkezése

hirdetőoszlop

főnév
  • reklámoszlop

kaszabol

ige
  • aprít, vagdal, vág, vagdos, irdal (tájnyelvi)
  • öldös, öl, mészárol, gyilkol, vérengzik, koncol
  • hadakozik
  • sarabol

kötődés

főnév
  • évődés
  • civakodás, kötekedés, ugratás, bosszantás
  • kapcsolódás