kötődés szinonimái

főnév
  • évődés
  • civakodás, kötekedés, ugratás, bosszantás
  • kapcsolódás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

legyengít, legyöngít

ige
  • elfáraszt, ellankaszt, elerőtlenít, elcsigáz, megcsigáz (tájnyelvi)
  • lesoványít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kötődés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kordon

főnév
  • kötél, záróvonal
  • sorfal

kicsavar

ige
  • kiteker, kihajt, kisrófol, kihúz, meglazít
  • kifacsar, kinyom, kiszorít, kiprésel, kisajtol, kicsur (tájnyelvi)
  • elferdít, félremagyaráz, eltorzít, kiforgat, meghamisít, megmásít (tájnyelvi), csúsztat (bizalmas)

késlekedik

ige
  • késik, elmarad, késedelmeskedik, piszmog, ányorog (tájnyelvi), csóráz-móráz (tájnyelvi), húz-halaszt, késlődik (tájnyelvi), tétováz, totojáz, halaszt

jelképes

melléknév
  • szimbolikus, példázatos, parabolikus, átvitt, emblematikus (idegen), metaforikus, allegorikus
  • névleges, képletes, eszmei, fiktív (szaknyelvi)
  • elenyésző, csekély

könyv

főnév
  • írásmű, könnyű (régies), liber (idegen), béce (tájnyelvi)
  • fóliáns (választékos), kötet
  • kiadvány, olvasmány

lapos

melléknév
  • sima, sík, egyenes
  • laspadt (tájnyelvi), lapútyi (tájnyelvi)
  • csapott
  • beesett, horpadt
  • hétköznapi, közönséges, érdektelen, prózai, közhelyszerű, agyoncsépelt, elcsépelt, semmitmondó, elnyűtt, triviális, banális, platt (idegen)
  • unalmas, egyhangú, színtelen
  • (nő): deszkamellű, deszka, formátlan, sovány

tipegő

főnév
  • kezeslábas, rugdalódzó, rugi (bizalmas), totyogó

hőemelkedés

főnév
  • láz

hóhér

főnév
  • bakó, ítélet-végrehajtó, pribék, poroszló (régies), vesztő (régies), hengér (tájnyelvi), csigázó (régies), fejvevő (régies)
  • gyilkos, kínzó, vérengző, briganti

felesküszik, föleskü

ige
  • (valamire): esküt tesz, megesküszik, elkötelezi magát

időrend

főnév
  • kronológia, sorrend

lecsúszott

melléknév
  • deklasszált (idegen), lezüllött
  • elszegényedett, levitézlett, tönkrement, snassz (bizalmas), kócipor (tájnyelvi)

likvidál

ige
  • felszámol, feloszlat, megszüntet
  • kivégez, megöl, meggyilkol, elintéz, elpaterol (szleng), megsemmisít, kicsinál (szleng), kinyír (szleng), kinyuvaszt (durva), kivon a forgalomból (szleng), eltesz láb alól, félretesz az útból (szleng)

árnyékos

melléknév
  • árnyas, ernyős (régies), homályos, borús, hűs, hűvös
  • árnyat adó, árnyékot adó

művelt

melléknév
  • tanult, képzett, jártas, iskolázott, intelligens, nagy tudású, kitanult, olvasott, kiművelt, csiszolt, literátus (régies), tudós (választékos)
  • kulturált, civilizált, pallérozott, finom, kifinomult

megráz

ige
  • megingat, felráz, összeráz, megrenget, megcibál, meglingáz (tájnyelvi), meglógáz, megrázint, megrángat
  • (áram): megüt, megcsap
  • megrendít, megrázkódtat, felzaklat, feldúl, felizgat, lesújt, lever, megdöbbent, meglep, megindít

kötszer

főnév
  • géz, sebkötő, kötés, pólya, kötözőpólya, kötözőanyag, kötözőszer, mullpólya (szaknyelvi), tépés (régies)

konyul

ige
  • kókad, lankad, fonnyad, hervad, megereszkedik, konnyad (tájnyelvi)
  • legörbül, aláhajlik, lebiggyed
  • kimegy a formájából, (kalapszél) pördül

kutyafáját

indulatszó
  • a mindenét, a mindenségét, teremtettét, teringettét, ejha, a teremtését, az iskoláját, az istállóját, az angyalát, a teremburáját (bizalmas), azt a hét meg a nyolcát (bizalmas), azt a kiskésit (bizalmas), azt a leborult szivarvégét (bizalmas), az áldóját (tájnyelvi), az irgalmát (tájnyelvi), az ántiját (tájnyelvi), az árgyélusát (tájnyelvi), a nemjóját (tájnyelvi), a herkópáterét (tájnyelvi)

megmozdulás

főnév
  • megindulás, belendülés
  • akció, támadás, játék
  • felkelés, felbolydulás, tüntetés, sztrájk, népgyűlés, demonstráció, forrongás, zavargás

közfelháborodás

főnév
  • közutálat, közfeltűnés

kifarag

ige
  • kiesztergál, kinagyol, vés, metsz, bemetsz (régies), kivés, mintáz, formál, kieszkábál (tájnyelvi)
  • kicifráz, kirováz (tájnyelvi)

lágyék

főnév
  • ágyék, véknya (valakinek), horpasz
  • dagadó

megpirít

ige
  • megpörköl, megsüt, megpirongat (tájnyelvi), felrőstöl (tájnyelvi)
  • megperzsel, megéget, megsüt (nap)
  • (tájnyelvi): megszégyenít, megaláz, rápirít, megpirongat