előlép szinonimái

ige
  • kilép, előjön, jelentkezik, előrerukkol (régies)
  • (valamivel): előhozakodik, kirukkol (bizalmas), előáll
  • feljebb jut, előremegy, előrejut, előretör, avanzsál (idegen), felemelkedik, feltör (bizalmas), előrukkol (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cselló

főnév
  • gordonka, kisbőgő, violincello
  • (szleng): géppuska, hosszúpuska, stukker (szleng), géppityu
  • (szleng): hadtápmunka

pátria

főnév
  • szülőföld, haza, hon (választékos)
  • lakóhely, lakhely
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előlép szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elkártyáz

ige
  • eljátszik, elveszteget, elveszít

dob

ige
  • vet, hajít, repít, lök, lendít, dobál, szór, dobint (tájnyelvi), gór (tájnyelvi), hajint (tájnyelvi)
  • tesz, csap, vág, lódít, hány
  • (szleng): elhagy, otthagy, faképnél hagy, kiadja az útját, szakít (valakivel), lekoptat (szleng), leráz (bizalmas), ejt (szleng)

demokráciaellenes

melléknév
  • antidemokratikus (idegen), zsarnok
  • jogtipró

ceruza

főnév
  • plajbász (bizalmas), firkafa (szleng), cerka (bizalmas), íróka (tájnyelvi), irón (régies), íróvessző (régies), palavessző (régies)
  • (szleng): hímvessző, fütyi (bizalmas)

elmúlik

ige
  • megszűnik, véget ér
  • eltelik, elrepül, elszalad, elszáll, betelik, lepereg, tovaszáll (választékos), elsuhan
  • (baj, csapás): eltávozik

építkezés

főnév
  • építés

meghatalmazás

főnév
  • megbízás, engedély, felhatalmazás, feljogosítás, jogosultság, illetékesség, hozzájárulás, jóváhagyás, megerősítés, kijelölés, megbízatás, jogosítvány, akkreditálás (szaknyelvi), prokúra (idegen), meghatalmazvány (régies), kinevezés

beszélget

ige
  • társalog, társalkodik, tárgyal, eszmecserét folytat, szót vált, diskurál, diskurzust folytat, dumál (szleng), dumcsizik (bizalmas), cseveg, fecseg, cseverészik, fecserészik, tereferél, trécsel (bizalmas), traccsol (bizalmas), trafikál (régies), kaszinózik (bizalmas), konverzál (régies), tislizik (régies, bizalmas), pletykál, pletyóz (szleng)

bemelegítés

főnév
  • (szaknyelvi): edzés, felkészülés, melegítés, rákészülés (bizalmas)

birtok

főnév
  • tulajdon, vagyontárgy, vagyon, javak, jószág, tőke, ingatlan, marha (régies)
  • földbirtok, uradalom, javadalom, gazdaság
  • ültetvény, farm, telek, házhely, benefícium (régies), donáció (régies), hitbizomány, bonum (idegen)
  • bírás, birtoklás

erőfeszítés

főnév
  • erőkifejtés, erőbedobás, igyekezet, iparkodás, törekvés, erőlködés, fáradozás, fáradság, vesződés, küszködés, hajtás (bizalmas)

fegyverszünet

főnév
  • tűzszünet, fegyvernyugvás, tűzcsend (régies), fegyverállás (régies), hadszünet (régies), treuga dei (régies)
  • béke, békesség, nyugalom

hajdú

főnév
  • poroszló (régies), darabont, bakancsos (régies), csatlós
  • palotás (régies), tisztiszolga, törvényszolga, hivatalszolga, ordonánc (régies)

forradás

főnév
  • heg, sebhely, var, varrat, hegedés, hegesedés, forrács (tájnyelvi), derce (tájnyelvi), gyürke (tájnyelvi), kukuc (tájnyelvi)

elönt

ige
  • eláraszt, elborít, ellep, elözönöl, átáztat, megtölt, (verejték) kiver
  • (érzés): elfog, átjár, áthat, eltölt, elömlik (valakiben), elborít, erőt vesz (valakin)

eligazodik

ige
  • kiismeri magát, tájékozódik, orientálódik

elvesz

ige
  • magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
  • elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
  • ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
  • kivon, levon
  • igénybe vesz, elfoglal, kitölt
  • feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)

fokozatosan

határozószó
  • lassan, fokonként, lépésenként, fokról fokra, lépésről lépésre

elrekeszt

ige
  • elkerít, elhatárol, elkülönít, szeparál, elválaszt, bekerít, elszigetel, izolál, elzár
  • eltorlaszol, elsáncol, elzár, elbarikádoz

dől, dűl

ige
  • eldől
  • borul, hanyatlik, nehezedik, roskad
  • leheveredik, ledől, lepihen
  • leomlik, összeomlik, összeroskad, összerogy, romba dől
  • (nevetéstől): gurul, rázkódik
  • zuhog, ömlik, zúdul, hull, szakad, patakzik, potyog (könny), árad, áramlik, tódul, özönlik, hömpölyög
  • fordul, változik, eldől

emésztődik

ige
  • emészti magát, bánkódik, aggodalmaskodik, rágódik, gyötrődik, eped (régies), őrlődik, eszi magát, aggódik, nyugtalankodik, sorvad, ételődik (tájnyelvi), evődik (tájnyelvi)

forgó I.

melléknév
  • keringő, pörgő, forduló, forgatható, örvénylő, kavargó, gomolygó
  • (régies): forgandó