hűhó szinonimái

főnév
  • hangoskodás, mulatozás, zaj, lárma, ricsaj, rumli (bizalmas), zenebona, handabandázás, cirkusz, patália, ribillió, zsivaj, zűrzavar, botrány, ramazúri (bizalmas), felfordulás, veszekedés, aréna (szleng), balhé (szleng), zrí (szleng), rikács (régies)
  • felhajtás, cécó (bizalmas), hajcihő (bizalmas), csinnadratta, parádé, fényűzés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

télen-nyáron

határozószó
  • minduntalan, mindig, állandóan, szüntelenül, szakadatlanul, folytonosan, folyvást, örökösen, éjjel-nappal, reggel-este, unos-untalan, furtonfurt (régies), feszt (tájnyelvi), mindváltig (tájnyelvi), minduntig (tájnyelvi), furtonosan (tájnyelvi)

hírnök

főnév
  • hírmondó, hírvivő, hírhozó, követ, küldönc, futár (régies), kengyelfutó (régies), üzenetvivő, kifutó, herold (régies), kurír (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hűhó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hóeke

főnév
  • hókotró, hóeltakarító gép, hómaró

hadsegéd

főnév
  • segédtiszt, szárnysegéd, adjutáns

gyógyszer

főnév
  • orvosság, ír, balzsam, ellenszer, patikaszer, medicina (szaknyelvi)
  • tabletta, pirula, pasztilla, kapszula, főzet, elixír, szirup

főbűnös

főnév
  • főkolompos (pejoratív), bandavezér, fővezér

hozzávaló II.

főnév
  • kellék, alapanyag, tartozék, alkatrész, járulék, szerelék (régies), toldalék, cugehőr (bizalmas), kelme, ingrediencia (régies)

Isten

főnév
  • istenség, legfőbb lény, abszolút létező
  • Úr, Úristen, Teremtő, Alkotó, Örökkévaló, Mindenható, a Seregek Ura
  • Atya, Atyaisten, Atyaúristen, a Mennyei Atya
  • Fiú, Fiúisten
  • Szentlélek, Szentlélekúristen
  • Hadúr
  • Allah
  • Jehova
  • a felséges, a magasságos, a magasságbeli, a gondviselés
  • az ég, az egek

riad

ige
  • ébred, serken, felriad
  • ijed, retten, rémül, rezzen
  • zendül, harsan, zajdul (régies)

felhalmoz, fölhalmoz

ige
  • összegyűjt, összeszed, összehord, halomba rak, tetéz, torlaszt (szaknyelvi), akkumulál (idegen), kumulál (idegen), konglomerál (idegen)
  • felraktároz, bespájzol (bizalmas), készletez, félretesz, tárol, tartalékol, hamszterol (idegen), tezaurál (szaknyelvi)

felbátorodik, fölbát

ige
  • nekibátorodik, bátorságot vesz, nekibuzdul, nekiveselkedik, merészel
  • vérszemet kap, elszemtelenedik (pejoratív), elpimaszodik

csökkenő

melléknév
  • mérséklődő, kisebbedő, süllyedő, leereszkedő, leszálló, hanyatló, fogyó, lohadó, csillapodó, enyhülő, múló, szűnő, apadó, sorvadó, ritkuló, satnyuló, korcsosuló, gyengülő, romló, deszcendens (idegen), regresszív (idegen)

felró, fölró

ige
  • felír, feljegyez, ráró, belevés, rovással megjelöl, fölmetsz (régies)
  • nyilvántart
  • számlájára ír, terhére ró, szemére vet, szemére hány, hibáztat, vádol, terhel

járatlan

melléknév
  • kitaposatlan, feltöretlen, nyomtalan, úttalan, szűz
  • ismeretlen, idegen
  • gyakorlatlan, tapasztalatlan, tájékozatlan, próbálatlan, avatatlan, tudatlan, képzetlen, iskolázatlan, tanulatlan, laikus, műkedvelő, illetéktelen, inkompetens (idegen), semmitudó (régies), ignoráns (régies), kezdő, újonc, zöldfülű, zöld (bizalmas), mazsola (bizalmas)
  • kontár, ügyetlen

karika

főnév
  • kör, gyűrű, abroncs, körpánt, rádli (bizalmas), rejf (bizalmas)
  • pörgettyű, karikó (tájnyelvi), guriga (tájnyelvi), guringó (tájnyelvi)

kurrens II.

főnév
  • körözvény
  • (szaknyelvi): kisbetű

kisorsol

ige
  • sorsot vet, kockára bocsát, kockázással eldönt, kihúz
  • szétoszt
  • kijelöl

hüppög

ige
  • szipog, zokog

hívat

ige
  • kéret, beidéz, bekövetel, odacitál, (magához) parancsol berendel, küld (valakiért)
  • szólíttat, neveztet, hítat (tájnyelvi)

inger

főnév
  • hatás, irritáció (szaknyelvi), stimulus (szaknyelvi), impulzus (szaknyelvi), indíték, lökés, késztetés, ingerencia (tréfás)
  • szükséglet

kipurcan

ige
  • (szleng): tönkremegy, elromlik, meghibásodik, lerobban (szleng), tropára megy (szleng), bekrepál (szleng), bemondja az unalmast (szleng), kifingik (szleng)
  • (szleng): kifárad, kimerül, elerőtlenedik, elgyengül, kitikkad (bizalmas), kikészül

időtálló

melléknév
  • maradandó, örök, örökös, halhatatlan, múlhatatlan, sírig tartó, örök érvényű, örök életű, feledhetetlen
  • tartós, elnyűhetetlen, elkoptathatatlan, elpusztíthatatlan, kopásálló, strapabíró (bizalmas), erős

hajótörés

főnév
  • hajókatasztrófa, hajókár, hajószerencsétlenség
  • sikertelenség, bukás

irányul

ige
  • szegeződik, mutat, tart, fordul
  • hat
  • (valamire): szolgál, törekszik, tendál (idegen)

kisiparos

főnév
  • mester, majszter (idegen), maszek (bizalmas), kézműves (régies)