hóeke szinonimái

főnév
  • hókotró, hóeltakarító gép, hómaró

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

színpadi

melléknév
  • színi, színházi
  • színészi
  • színpadias, mesterkélt, színészkedő, őszintétlen, teátrális

megsavanyodik

ige
  • megecetesedik
  • megromlik, megcsámporodik (tájnyelvi), megbuggyanik (tájnyelvi), megnyarasodik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hóeke szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

helyezetlen

melléknév
  • értéktelen, sikertelen, jelentéktelen
  • vesztes

gyapjú

főnév
  • gyapjúszövet, gyapjúanyag
  • gyapjúfonal

gondozatlan

melléknév
  • ápolatlan, elhanyagolt, lompos, slampos, zilált, ágrólszakadt, bozontos, torzonborz, toprongyos, rendetlen, mosdatlan, szurtos, gyatra (tájnyelvi), topis (szleng), toplák (szleng)
  • ütött-kopott
  • műveletlen, gyomos

filológus

főnév
  • filosz
  • bölcsészhallgató

hipotetikus

melléknév
  • feltételezett, állítólagos, elméleti(szaknyelvi)

illető II.

főnév
  • valaki, egy személy, egyvalaki
  • ember, pofa (szleng), pali (szleng), pasas (bizalmas), pacák (szleng), ipse (bizalmas)
  • nő, hölgy

reccsenés

főnév
  • roppanás, recsegés, csattanás, csikorgás

fedetlen

melléknév
  • födetlen, takaratlan
  • kendőzetlen, meztelen, csupasz, puszta, pucér, pőre
  • nyitott, szabad, szabadtéri

fagott

főnév
  • búgósíp

cseles

melléknév
  • furfangos, ravasz, csavaros, csalafinta, fortélyos, rafinált, agyafúrt, elmés, fondorlatos, fineszes (szleng), fifikás (bizalmas), minden hájjal megkent, leleményes, trükkös (bizalmas)

felerősít, fölerősít

ige
  • rögzít, megerősít, odaerősít, ráerősít, odaszegecsel, felszegel, ráköt, felköt, odaköt, odamadzagol, odaszorít, odatűz, rávarr, odavarr, felvarr
  • felhangosít
  • növel, fokoz, emel (zajt)
  • feltáplál, feljavít, felhizlal, felpárkál (tájnyelvi), felzsendít (tájnyelvi)

inkvizíció

főnév
  • kínvallatás, vallatás, tanúvallatás, vizsgálat
  • eretnekbíróság (régies)

jótállás

főnév
  • felelősség, kezesség, kötelezettség, kötelezettségvállalás
  • szavatosság, garancia, biztosíték
  • óvadék, kaució (régies), zálog, obligó (régies)

következik

ige
  • folytatódik, sorra kerül, helyébe lép, felvált
  • közeledik, közelít, küszöbön áll, eljön
  • (valamiből): ered, származik, támad, adódik

kikel

ige
  • felkel, kimászik
  • kisarjad, sarjad, előbújik, kibújik, kicsírázik, kihajt, kizöldül, rügyezik, bimbózik, fakad, zsendül, kipezsdül (tájnyelvi)
  • (valaki, valami ellen): felhördül, felfortyan, kitör, dühbe gurul, kifakad, kirohan

hogylét

főnév
  • egészség, közérzet, állapot

hegyes2

melléknév
  • éles, hegyes végű, kihegyezett
  • tüskés, szúrós, tövises
  • fullánkos, csípős
  • csúcsos, csúcsíves, elvékonyodó, csúpos (tájnyelvi), csücskös (tájnyelvi), csülkös (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): hetyke (járás)

idegen

melléknév
  • külföld, külhon, külország

kifogástalan

melléknév
  • helyes, hibátlan, tökéletes, rendes, szabályos, tipp-topp (bizalmas), helytálló, makulátlan, feddhetetlen, épkézláb, korrekt, példás, példamutató, kitűnő, kiváló, mintaszerű, remek, mesteri, hamisítatlan, hibamentes, megbízható, erkölcsös, eszményi, tadellos (idegen)

horribilis

melléknév
  • óriási, roppant nagy, mérhetetlen, tetemes, eget verő, elképesztő, rendkívüli, irdatlan, rettentő, rettenetes, irtózatos, szörnyű, istentelen

gyógyforrás

főnév
  • gyógykút

igazolatlan

melléknév
  • indokolatlan, megokolatlan, bizonyítatlan

kijárat

főnév
  • kimenet, kijáró, kivezető út
  • ajtó, kapu