felhalmoz, fölhalmoz szinonimái

ige
  • összegyűjt, összeszed, összehord, halomba rak, tetéz, torlaszt (szaknyelvi), akkumulál (idegen), kumulál (idegen), konglomerál (idegen)
  • felraktároz, bespájzol (bizalmas), készletez, félretesz, tárol, tartalékol, hamszterol (idegen), tezaurál (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

behódol

ige
  • meghódol (valakinek), beadja a derekát, aláveti magát (valakinek), megadja magát, leteszi a fegyvert, meghátrál, visszavonul, kapitulál (szaknyelvi), kiszolgáltatja magát, meghajol, megalázkodik, meghunyászkodik, fejet hajt, lefekszik (valakinek) (szleng)(valakinek)(valakivel)

földesúr

főnév
  • földbirtokos, nagybirtokos, bojár, uraság (régies), jószágbirtokos (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felhalmoz, fölhalmoz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fedetlen

melléknév
  • födetlen, takaratlan
  • kendőzetlen, meztelen, csupasz, puszta, pucér, pőre
  • nyitott, szabad, szabadtéri

elsüllyed

ige
  • besüllyed, elmerül, eltűnik, víz alá bukik, alábukik, lebukik, lesippad (tájnyelvi), elkottyan (tájnyelvi), elnyomódik (régies)
  • elsüpped, belesüpped
  • elkallódik, elvész, semmivé lesz, elpusztul
  • elzüllik

előjegyzés

főnév
  • feljegyzés, felírás, lefoglalás, rezerválás, rezerváció, nyilvántartásba vétel

egyívású

melléknév
  • hasonszőrű, egyforma
  • egyidős, egykorú

feldolgoz, földolgoz

ige
  • felhasznál, átalakít
  • megemészt, asszimilál (szaknyelvi)
  • átír, átformál
  • elkészül, végez (valamivel), elvégez, elkészít

feszültség

főnév
  • villamosság
  • ingerültség
  • izgalom, drukk (bizalmas)

nagyító I.

melléknév
  • erősítő, fokozó, túlzó

csonk

főnév
  • maradvány, maradék, vég, csutak (bizalmas)

csersav

főnév
  • tannin (szaknyelvi)

alkalmas

melléknév
  • megfelelő, felhasználható, hasznavehető, célszerű, odavaló, rátermett, képzett, ügyes, jó, hozzáértő, való (valamire), képes (valamire), beillik, alkalmatos (tájnyelvi), rávaló (tájnyelvi)

dekkol

ige
  • (szleng): rejtőzik, rejtőzködik, lapul, megbújik, bújkál, meghúzza magát, sunyít, kushad (bizalmas)
  • (szleng): áll, várakozik, szobrozik (szleng)

fodor

főnév
  • bodor, kacskaringó, göndörödés, cicoma, dísz, sallang, zsabó (szaknyelvi), rüs (idegen), krízli (régies)
  • (régies): vízhullám, hajhullám

galóca

főnév
  • amanita (szaknyelvi), keserűgomba (régies)

iktat

ige
  • beilleszt, besorol, befogad, behelyez, betold, bejegyez, lajstromoz (szaknyelvi), sorszámoz (szaknyelvi), jegyzékbe vesz, becikkelyez, kodifikál (idegen), anyakönyvez, regisztrál, nyilvántartásba vesz, elkönyvel
  • (régies): avat, beavat, vezet

hárs

főnév
  • hársfa, szádok, szádokfa
  • (régies): háncs, fakéreg

felhatalmaz, fölhata

ige
  • feljogosít, meghatalmaz, megbíz, engedélyt ad, felruház (valamivel)
  • megtesz (valamivé), kinevez, kijelöl, kiküld, legitimál (szaknyelvi), akkreditál (idegen)

faszén

főnév
  • faparázs, cérkó (tájnyelvi)

felügyelet

főnév
  • felvigyázat, őrködés, vigyázat, őrizet, gyámság, gondnokság, ellenőrzés, kontroll, inspekció (idegen)

hantáz

ige
  • összevissza beszél, fecseg, süketel, karattyol, hadovál, locsog, hetet-havat összehord, halandzsázik (bizalmas)
  • mellébeszél, hazudik, füllent, lódít, hasal

fellök, föllök

ige
  • feltaszít, feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felborít, felfordít, ledönt, felbillent, fellök, kiborít, kidönt, oldalt dönt, felbök (tájnyelvi), feltaszint (tájnyelvi)

eltérő

melléknév
  • elhajló, széthajló, széttartó, divergens (szaknyelvi)
  • különböző, elütő, differens (szaknyelvi), más, másféle, másfajta, heterogén, másforma, másmilyen, diszkordáns (választékos)

fényesség

főnév
  • fény, világosság, ragyogás, csillogás, tündöklés
  • fényerő, fényerősség

harmadosztályú

melléknév
  • (régies): harmadikos
  • gyenge, silány(szleng)