Isten szinonimái

főnév
  • istenség, legfőbb lény, abszolút létező
  • Úr, Úristen, Teremtő, Alkotó, Örökkévaló, Mindenható, a Seregek Ura
  • Atya, Atyaisten, Atyaúristen, a Mennyei Atya
  • Fiú, Fiúisten
  • Szentlélek, Szentlélekúristen
  • Hadúr
  • Allah
  • Jehova
  • a felséges, a magasságos, a magasságbeli, a gondviselés
  • az ég, az egek

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vágás

főnév
  • metszés, nyírás, hasítás
  • nyom, hasadék, rés, hasadás
  • seb, sebhely, heg, hegedés, var, forradás, forradat (régies), forrács (tájnyelvi)
  • ütés, csapás, sújtás
  • irtás, fakitermelés
  • vágat, szelet
  • ölés, disznóölés, mészárlás
  • aratás, sarolás, betakarítás, kaszálás, aratat (tájnyelvi)
  • montázs (szaknyelvi)

meghajlás

főnév
  • görbülés, billenés, horgadás, görbedés, meggörbülés
  • bókolás, pukedli (régies), hajlongás, főhajtás, térdhajtás, tiszteletnyilvánítás, üdvözlés
  • alázat
  • tudomásulvétel, belenyugvás, engedékenység, engedelmesség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a Isten szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

illető II.

főnév
  • valaki, egy személy, egyvalaki
  • ember, pofa (szleng), pali (szleng), pasas (bizalmas), pacák (szleng), ipse (bizalmas)
  • nő, hölgy

hatványozódik

ige
  • növekszik, nő, fokozódik, sokszorozódik, szaporodik, emelkedik

háramlik, háramol

ige
  • hárul, átszáll, rászáll, érint (valakit), visszaszáll rá, jut osztályrészül (szaknyelvi), esik (valakire)
  • (régies): öröklődik, száll (valakire)

gondtalan

melléknév
  • derűs, derült, nyugodt, vidám, könnyű, boldog, szerencsés, elégedett, könnyed, derűlátó, víg Sz: él, mint Marci Hevesen; úgy él, mint az égi madár; él, mint madár az ágon
  • nyugalmas, békés, csendes, zavartalan, aggálytalan

iparág

főnév
  • szakma, ágazat

kandikál

ige
  • leskelődik, leselkedik, kukucskál, vigyáz (régies), kandicsál (régies), kandal (tájnyelvi)

sértett

főnév
  • kárvallott, károsult, áldozat, panaszos

feszültség

főnév
  • villamosság
  • ingerültség
  • izgalom, drukk (bizalmas)

felvásárol, fölvásár

ige
  • megvesz, megvásárol, összevásárol

dragonyos

főnév
  • könnyűlovas, kurtályos (régies)
  • debella

folt

főnév
  • paca (bizalmas), pecsét, plecsni (bizalmas), flekni (bizalmas), petty
  • maszat, piszok, koszfolt
  • (régies): maradék, hulladék, pöszlék (tájnyelvi), faradék (régies)
  • takargatnivaló, szeplő, szégyenfolt, bélyeg
  • toldás, flekk (bizalmas), hozzátétel (régies)
  • (tájnyelvi): falka, csapat

kárókatona

főnév
  • kormorán

kézirat

főnév
  • manuscriptum (idegen)
  • kódex (szaknyelvi)

lekuporodik

ige
  • lekucorodik, leül, leguggol, legubbaszt, lekukkan (tájnyelvi), lekutyorodik (tájnyelvi)

kortyol

ige
  • iszogat, hörpint, szürcsöl

istentelen

melléknév
  • istentagadó, ateista, istenkáromló, pogány, elátkozott, hitetlen, szentségtörő
  • gyalázatos, komisz, feslett, gonosz, elvetemült, gaz, gazember, elfajult, cudar, erkölcstelen, pokolravaló, javíthatatlan
  • haszontalan, pajkos
  • szörnyű, borzasztó, kegyetlen, horribilis

ijedtség

főnév
  • félelem, rémület, riadtság, megrettenés, rettenet, elborzadás, pánik, riadalom, szorongás, beszartság (szleng), majrézás (szleng), féltség (tájnyelvi)

jószántából

határozószó
  • magától, önként, önnön-kényen (tájnyelvi)

kopár

melléknév
  • kietlen, sivár, puszta, üres, csupasz, kopasz, letarolt, fátlan, dísztelen, hímetlen (régies), zord
  • terméketlen, meddő, magtalan, gyümölcstelen, lakatlan, elhagyatott, barátságtalan

jár

ige
  • megy, halad, gyalogol, kutyagol, talpal, sétál, lépdel, baktat, ballag, cammog, ró, korzózik (bizalmas), vonul, tipeg, totyog, kalangyál (tájnyelvi)
  • közlekedik, utazik
  • (valakivel): udvarol, kísérget, lóg (valakivel), lötyög (valakivel), mászkál (valakivel), kurizál (régies), koslat (valaki után), kacsmarog (valakinek) (tájnyelvi) Sz: csapja a szelet (valakinek), beadja a pályázatot (valakinek) (szleng, tréfás)
  • (táncot): rop, lejt
  • működik, üzemel, dolgozik, forog, köröz, kering, cirkulál, funkcionál, szuperál
  • tartózkodik, látogatást tesz, felkeres
  • (valakibe): látogat (iskolát), végez (osztályt)
  • (valami után): keres, kutat, kajtat, futkos
  • (újság): érkezik
  • (idő): telik, múlik, halad, elszáll
  • (hír): terjed, kering
  • (valamihez valami): hozzátartozik
  • (valakinek valami): megillet, dukál, joga van (valamihez)
  • (valamiben): öltözik, visel, hord

hazug

melléknév
  • hazudozó, hazudós, szavahitetlen, hazugó (tájnyelvi), macskaszalajtott (tájnyelvi), csempe (tájnyelvi), szavajátszó (régies), messziről jött (tájnyelvi), két nyelvet ért (régies) Sz: beillene vajdának a cigányok között; botlékony szájú; dézsmálni kell a szavait; elhagyta az országútját; félreállt a lőccsel; fillent regimentjében tisztet viselhet; fodor a haja, sík a szája; foltos szájú; füst árán szelet ád; szája se áll arra, hogy igazat mondjon; horgasan esik-e, vagy egyenesen; kenyere a hazugság; Krisztust is letagadná a keresztfáról; letagadná a napot az égről; olyan egyenes a beszéde, mint a kasza; sima a szája; sokat ráncigálják a mentéje ujját; szája sem áll arra, hogy igazat mond; tizedeld a szavait
  • álnok, csalárd, kétszínű, képmutató, csaló
  • színlelt, tettetett, megjátszott, őszintétlen, hiteltelen, hamis, koholt

káderez

ige
  • tudakozódik, érdeklődik

koros

melléknév
  • idős, öreg, agg, vén, éltes, élemedett, javakorabeli, hajlott korú, elaggott, kiöregedett, elvénhedt, megette már a kenyere javát