kurrens I. szinonimái

melléknév
  • közkedvelt, közkeletű, népszerű, keresett, kelendő, felkapott (bizalmas), kapós (bizalmas), fogyós (tájnyelvi)
  • divatos, frekventált, menő (szleng), látogatott

kurrens II. szinonimái

főnév
  • körözvény
  • (szaknyelvi): kisbetű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

versenytárs

főnév
  • versenyfél, ellenfél, vetélytárs, küzdőtárs, rivális, konkurens, konkurencia

csoroszlya

főnév
  • ekevas, szántóvas (régies), ekekés, lemezvas, csótár (tájnyelvi)
  • vénasszony, banya, satrafa, szipirtyó (pejoratív), boszorkány, sárkány, hárpia, szatyor (durva), skatulya (bizalmas), tarattyú (durva), vénvetrece (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kurrens szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

következetlen

melléknév
  • inkonzekvens, ingadozó, tétovázó, bizonytalan, határozatlan, ésszerűtlen, illogikus, logikátlan, követhetetlen, értelmetlen, kiszámíthatatlan, megbízhatatlan, szeszélyes, állhatatlan, szétfolyó, széteső, hanyatlan (tájnyelvi) Sz: nem jár egy vágásban a kereke

kimos

ige
  • kitisztít, kifehérít, áztat, kiöblít, kisúrol, kisikál, kiszappanoz, kifőz, kilötyköl (tájnyelvi), kilötyfötöl (tájnyelvi)
  • eltávolít, kiszed, kivakar
  • aláás, kiváj, alámos, szétmállaszt, elhord, széthord
  • (bizalmas): tisztáz, felment, kiment, igazol

kiforgat

ige
  • kifordítgat, kitúr, kiemel
  • (valakit valamiből): kifoszt, kisemmiz, megkopaszt (bizalmas), kirabol, kiszipolyoz, kiemészt (tájnyelvi), kinulláz (bizalmas)
  • kivetkőztet
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • elferdít, kifacsar, félremagyaráz, eltorzít, csűr-csavar, deformál, meghamisít
  • kifaggat, kikérdez, sarokba szorít

káosz

főnév
  • zűrzavar, bábeli zűrzavar, összevisszaság, felfordulás, kavarodás, rendetlenség, fejetlenség, tohuvabohu (választékos), zavarék (régies), keverék (régies)

közvetve

határozószó
  • kerülő úton, indirekte, közvetítéssel

lektorál

ige
  • elbírál, felülbírál, véleményez

törő

főnév
  • zúzó, őrlőkő, mozsártörő, ökölkő
  • tiloló, tiló, kendertörő

iksz-lábú

melléknév
  • csámpás, görbe lábú, erőtlen lábú (régies), cibekelő (régies), csabajkos (tájnyelvi), csajtorás (tájnyelvi), dévaj (tájnyelvi), kaszibás (tájnyelvi), csimpi-limpi (tájnyelvi), juhtérdű (tájnyelvi) Sz: úgy áll a lába, mint az ekeló

idealista

melléknév
  • ábrándozó, ábrándokban élő, gyakorlatiatlan, fellegjáró, romantikus, naiv, álmodozó

felsül, fölsül

ige
  • felhólyagosodik, lesül, odaég
  • kudarcot vall, leszerepel, megszégyenül, blamálja magát (bizalmas), kompromittálja magát, megjárja, megbukik, pórul jár, hoppon marad, rajtaveszt, befürdik (szleng), ráfázik (szleng), pofára esik (durva), koppan (szleng), lebőg (szleng), leég (bizalmas), pléhre csúszik (szleng), csúfra jár (tájnyelvi) Sz: beletörik a bicskája; beletörik a foga; dugába dől a terve; büdösben marad

iránt

névutó
  • felé, irányában, szemben (valakivel, valamivel)
  • felől, után (bizalmas)
  • (régies): miatt

leplez

ige
  • elleplez, palástol, kendőz, elkendőz, titkol
  • betakar, eltakar, álcáz, elrejt, elfed, eltitkol, titokban tart, rejteget, eldug, takargat, fedez, véka alá rejt, kamuflál (idegen)

már

határozószó
  • immár (választékos), immáron (tájnyelvi)
  • valamikor, régebben, egykor
  • tudniillik, mármint, azaz, vagyis

átutazik

ige
  • átautózik, áthalad, átszel, keresztülutazik, átmegy

néprajz

főnév
  • etnográfia (szaknyelvi), néprajztudomány
  • folklór

mellékállomás

főnév
  • mellék (bizalmas), mellékvonal

kuss

módosítószó
  • (durva): feküdj!, lapulj!, hallgass!, pofa be!, ácsi!, csitt!, befejezni!

kötél

főnév
  • zsinór, zsineg, spárga
  • akasztás
  • drótkötél, sodrony
  • (régies): pányva, vetőhurok
  • (régies): kötelék

ledönt

ige
  • lerombol, letarol, letaszít, lelök, fellök, lesodor, lever, elfektet, leduvaszt (tájnyelvi), ledűt (tájnyelvi), lekalamol (tájnyelvi)
  • elbuktat, megdönt

megvadul

ige
  • megbokrosodik, megtündéresedik (tájnyelvi)
  • felindul, méregbe gurul, dühbe gurul, feldühödik, felmérgesedik, haragra lobban, haragra gerjed, felbőszül

láda

főnév
  • rekesz, rakasz (tájnyelvi), kaszni (régies), szuszék (tájnyelvi), szökrény (tájnyelvi), ferslóg (régies), ferslág (régies)
  • kazetta, ládikó (bizalmas), doboz, skatulya, szelence
  • koporsó
  • szarkofág (szaknyelvi)
  • postaláda, levelesláda

kipróbál

ige
  • ellenőriz, próbára tesz, megvizsgál, megtapasztal, felülvizsgál, tesztel, kiismer, tanulmányoz

légvár

főnév
  • képzelődés, ábránd, délibáb, fantázia, fantazmagória, utópia

melankolikus

melléknév
  • bánatos, bús, szomorú, búbánatos, rosszkedvű, mélabús, búskomor, borongós, borús, örömtelen, lehangolt, levert, reményvesztett, csüggedt, búvalbélelt, elégikus, deprimált, kedélytelen, kedélybeteg, bánatbeteg (tájnyelvi), pesszimista, borúlátó