feljebbvaló, följebb szinonimái

főnév
  • felettes, elöljáró, főnök, séf (szleng), góré (szleng), vezető, hivatalfő (régies), parancsnok, principális (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

újítás

főnév
  • innováció (idegen), modernizáció (idegen), divatolás (tájnyelvi), forradalmasítás
  • javítás, átalakítás, újjáalakítás, tatarozás, renoválás
  • reform

muzsikál

ige
  • zenél, játszik (valamin), hangászik (tájnyelvi), zöngicsél (régies), brúgál (tájnyelvi), bazsevál (tájnyelvi), virginál (régies)
  • (tréfás): sír, sírdogál, pityereg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feljebbvaló, följebb szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fejhang

főnév
  • falzett hang, falzett, fisztulahang, kappanhang (pejoratív), eunuchhang (pejoratív)

eltakarodik

ige
  • elmegy, elkotródik, eloldalog, elsomfordál, elsompolyog, elkullog, elinal, eliszkol, elszelel, elfut, elhúzza a csíkot (szleng), elpucol (szleng), elpusztul (valahonnan), eltűnik, elviszi az irháját, elhordja az irháját, eleblábol (tájnyelvi), eltisztul, elpiszkódik (tájnyelvi), elkufercol (tájnyelvi), elsipircel (tájnyelvi)

előrejut

ige
  • előbbre halad, előrenyomul, előretör, előremegy, előreszalad
  • sikert arat, beérkezik, érvényesül, gyarapszik, boldogul, terjed, tért hódít, kiművelődik, virágzik, virul

együttható

főnév
  • tényező, szorzótényező, állandó, szorzó, mutatószám, koefficiens (szaknyelvi)

feleszmél, föleszmél

ige
  • eszméletre tér, észre jön (régies), öntudatra ébred, magához tér, felocsúdik, felébred, felneszel, felüdül (tájnyelvi)
  • megért, észbe kap, rájön (valamire)

filozófus

főnév
  • bölcselő, bölcs, gondolkodó, bölcselkedő

napéjegyenlőség

főnév
  • napforduló (régies), napállás (régies), solstitium (szaknyelvi)

csőr

főnév
  • madárorr (régies), csorr (tájnyelvi)
  • (szleng): száj, pofa (durva), etető, lepényleső (tréfás), csipogó, bagóleső (tréfás)
  • (edényé): kiöntő, kifolyó, száj

csillapít

ige
  • csökkent, enyhít, mérsékel, tompít, zsongít (választékos), oszlat, könnyít, kisebbít, temperál, mitigál (régies), gyalít (tájnyelvi), (szomjúságot) olt, (éhséget) elver, fékez, mulaszt, szüntet
  • csitít, csendesít, nyugtat, békít, engesztel, csígat (tájnyelvi), csíkat (tájnyelvi), csitol (tájnyelvi)

államgazdaság

főnév
  • államháztartás, költségvetés, nemzetgazdaság

derékszög

főnév
  • vinkli (bizalmas)

fogó II.

főnév
  • harapófogó, laposfogó, csipesz, csíptető, szeghúzó (szaknyelvi), pincetta (régies)
  • fül, fogantyú, nyél, markolat, csappantyú
  • fogócska, fogósdi
  • (régies): csapda, kelepce

gazdász

főnév
  • mezőgazdász, agronómus
  • gazdatiszt

imitáció

főnév
  • utánzás
  • imitálás, színlelés, mímelés
  • utánzat, hamisítvány

hát II.

kötőszó
  • tehát, azért, egyszóval, röviden szólva, következésképpen

felkapott, fölkapott

melléknév
  • divatos, népszerű, közkedvelt, időszerű, divatban lévő, keresett, kurrens, felvett (régies), nagymenő (szleng), felkapi (tájnyelvi), en vogue (idegen)

fegyőr

főnév
  • fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), börtönőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

fémkohászat

főnév
  • metallurgia (szaknyelvi)

harckocsi

főnév
  • tank, páncélkocsi, páncélos, bádogdoboz (szleng), pléhkoporsó (szleng), acélkoporsó (szleng), zöldvillám (szleng)
  • harci szekér (régies)

felőrlődik, fölőrlőd

ige
  • felmorzsolódik, tönkremegy, belepusztul, rámegy, agyonfárasztja magát

elűz

ige
  • kiűz, elüldöz, megfutamít, elhajt, elkerget, elzavar, kiver, elhesseget, kifüstöl, elrezzeget (tájnyelvi), kidob, kihajít, kiebrudal, kipenderít, megugrat, elriaszt, elijeszt, elmar, kizaklász (tájnyelvi), kiszekíroz (bizalmas)

fertőzés

főnév
  • infekció (szaknyelvi), szepszis (szaknyelvi), kontamináció (szaknyelvi), ragály

használ

ige
  • felhasznál, igénybe vesz, forgat, alkalmaz, fordít (valamire)
  • hasznosít, hasznára fordít, hasznát veszi (valaminek), hasznot húz (valamiből), kiaknáz
  • alkalmaz, él (valamivel)
  • (valakinek): hasznára van, hasznára válik, hat, javára van, javára válik, javára szolgál, egészségére szolgál, segít, üdvös, jót tesz
  • foganatja van, célra vezet
  • (tájnyelvi): fogyaszt, felhasznál
  • eszik