elűz szinonimái

ige
  • kiűz, elüldöz, megfutamít, elhajt, elkerget, elzavar, kiver, elhesseget, kifüstöl, elrezzeget (tájnyelvi), kidob, kihajít, kiebrudal, kipenderít, megugrat, elriaszt, elijeszt, elmar, kizaklász (tájnyelvi), kiszekíroz (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mérföldkő

főnév
  • kilométerkő
  • határpont, korszakhatár

hon

főnév
  • (választékos): haza, pátria (választékos), szülőföld, szülőhely, anyaország
  • (régies): otthon, lakhely, lakóhely, hajlék, lakás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elűz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előre I.

határozószó
  • előrefelé, tovább, egyenesen, toronyiránt, az élre, elfele (tájnyelvi), eléfelé (tájnyelvi), előnek (tájnyelvi)
  • eleve, jókor, korán, idejekorán, előbb, korábban, már, idejében, előlegben, előzőleg, hirtelen, korábbra, előlegesen, először, kezdetben, a priori (idegen)

egyaránt

határozószó
  • egyformán, ugyanúgy, egyként (választékos), egyképp (régies), egyképpen (régies), egyenlően, hasonló mértékben, egyforma mértékben
  • (tájnyelvi): folyton (tájnyelvi), állandóan

dracéna

főnév
  • sarkantyúcserje, sárkányliliom, sárkányfa

cselekedet

főnév
  • cselekvés, tett, faktum (régies), aktus, akció, működés, művelet, eljárás, cselekmény, ténykedés, viselkedés, lépés, erőfeszítés, erőkifejtés, fáradság, törekvés, mutatvány, remeklés, bravúr, véghezvitel, cselekvény (régies), tétemény (régies), tét (régies), tétel (régies)

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

étel

főnév
  • táplálék, élelem, ennivaló, élelmiszer, koszt (bizalmas), kaja (szleng), eledel, eleség, ét (tájnyelvi), étek, elemózsia, harapnivaló, falat, lakomány (tájnyelvi), csócsa (tájnyelvi), abrak (szleng), siló (szleng), papi (bizalmas), ellátmány (szaknyelvi), fogás, tál

megrendül

ige
  • megrázkódik, megmozdul, meginog, megdől, megtántorodik, zökken, döccen
  • meghatódik, elérzékenyül
  • összerezzen, megdöbben, megijed, megrémül, megtorpan, visszariad, megdermed, összeroppan, összeomlik, tönkremegy

bocsát

ige
  • helyez, juttat
  • (fényt): áraszt, lövell, szór, enged, ereszt
  • enged, ereszt, küld, meneszt

bezár

ige
  • bereteszel, belakatol, lelakatol, lakatra zár, kulcsra zár, bekulcsol, bekapcsol, behorgol (tájnyelvi)
  • behajt, becsuk betesz
  • (valakit valahova): rázár (valamit), berekeszt
  • bebörtönöz, tömlöcbe vet, lecsuk, bekasztliz (szleng), hűvösre tesz (bizalmas), leültet
  • berekeszt, befejez, megszüntet, lehúzza a rolót (bizalmas)

bozontos

melléknév
  • torzonborz, borzas, kócos, fésületlen, összekuszált, kusza, lompos, csapzott, loboncos, boglyas, turcos (tájnyelvi)
  • (régies): bozótos

faanyag

főnév
  • faáru, fa, deszka, lignin (szaknyelvi)

felírás, fölírás

főnév
  • felirat, szöveg

harci

melléknév
  • hadi, háborús

galambgomba

főnév
  • galambica

elválasztójel

főnév
  • kötőjel

előkap

ige
  • előhúz, előránt, elővesz
  • leszid, megszid, összeszid, elővesz (bizalmas), felelősségre von

erőltet

ige
  • erőszakol, forszíroz (bizalmas), szorgalmaz(valakire valamit)
  • unszol, ösztökél, nógat, sürget, kíntat (tájnyelvi)
  • ráerőltet, kényszerít, késztet, kénytet (régies), szorít (valakit valamire), kötelez
  • tukmál, oktrojál (idegen), disputál (valakire valamit) (régies)

függelék

főnév
  • kiegészítés, pótlás, appendix (régies), szupplementum, toldalék, járulék, ragaszték (régies), tartozék, melléklet, csatolmány
  • addenda (idegen), anhengszli (bizalmas), kóda (szaknyelvi)
  • utóirat
  • zárótétel, zárócikkely, záradék
  • dísz, függeszték, függő, fityegő, csinga (régies)
  • (régies): sallang, lengő, lengeteg, lógó

emelő

főnév
  • daru, elevátor, emeltyű (régies), nyilaló (tájnyelvi)

egyezség

főnév
  • egyezmény, megegyezés, megállapodás, szerződés, szövetség, szövetkezés, kötés (régies), üzlet, alku, kiegyezés, engedmény, egyetértés, kötelezettségvállalás, jóváhagyás, lekötelezés, frigy, társulás, koalíció, blokk, unió, liga, paktum (régies), konszenzus (szaknyelvi), traktátum (régies), kompromisszum, konvenció (szaknyelvi)

eseng

ige
  • esedezik, kér, kérlel, könyörög, rimánkodik, instál (régies), esenkedik (régies)
  • kunyerál, kuncsorog, pitizik
  • vágyik, vágyakozik, vágyódik, eped, sóvárog, áhítozik, ácsingózik (tájnyelvi)

fűzfapoéta

főnév
  • (pejoratív): költőcske, versfaragó, verselő, verskoholó, rímfaragó, rímgyártó, rímkovács, poetaszter (idegen), verzifikátor (idegen)