hát1 szinonimái

főnév
  • (dombé): felszín, felület
  • (könyvé) gerinc
  • támla, háttámla
  • (bizalmas): hátúszás

hát I. szinonimái

határozószó
  • no, bizony, természetesen, persze, hogyne, elvégre

hát II. szinonimái

kötőszó
  • tehát, azért, egyszóval, röviden szólva, következésképpen

hat1 szinonimái

ige
  • dolgozik, működik, munkálkodik, kifejti a hatását
  • hatással van, hatást gyakorol, befolyásol, befolyást gyakorol (valakire), érvényesül, érint, megérint, megkap, megmozgat, influál (régies), affiniál (régies), fog (valakin)
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik
  • (valameddig): eljut, hatol, elhatol, terjed
  • (régies): eláraszt, átjár, áthat

hat2 szinonimái

számnév
  • hatos, fél tucat, féltucatnyi

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szórakoztat

ige
  • mulattat, felderít, felvidít, gyönyörködtet, örömet szerez, disztrahál (idegen)

haladék

főnév
  • halasztás, hosszabbítás, halogatás, késedelem, moratórium (szaknyelvi), prolongálás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hát szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

haldoklik

ige
  • haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
  • halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal

függőfolyosó

főnév
  • körfolyosó, gang (bizalmas)

főbűnös

főnév
  • főkolompos (pejoratív), bandavezér, fővezér

feljebbvaló, följebb

főnév
  • felettes, elöljáró, főnök, séf (szleng), góré (szleng), vezető, hivatalfő (régies), parancsnok, principális (régies)

haragos II.

főnév
  • ellenség, rosszakaró, ellen (választékos), vetélytárs, rivális, ellenlábas

hófehér

melléknév
  • hószín, hószínű, fehér, fejér (régies), patyolatfehér, habfehér, alabástromfehér, vászonfehér, liliomfehér
  • galambősz, ősz, megőszült
  • tiszta, patyolat, szeplőtelen, mocsoktalan
  • kristálytiszta, ragyogó, tündöklő

pótülés

főnév
  • pótszék
  • csapóülés, utóülés, tyúkrázda (bizalmas)

eretnek

melléknév
  • szakadár, hitehagyó, elhajló, heretikus (idegen), heterodox (idegen), schizmatikus (idegen)

emlékezet

főnév
  • emlékezőtehetség, emlékezőképesség, memória (idegen), emlékező (régies)
  • emlék, emlékkép

bujt1

ige
  • bújtat, dugványoz, buktat, (szőlőt) homlít (tájnyelvi)

étekfogó

főnév
  • (régies): étekhordó, felszolgáló
  • (régies): asztalnok

hosszadalmas, hossza

melléknév
  • nyújtott, hosszan tartó, elhúzódó, maradandó, idült
  • terebentyős (tájnyelvi)
  • terjengős, vég nélküli, tartalmatlan, érdektelen, szószaporító, szószátyár, elnyújtott, zavaros, locsogó, nehézkes, körülményes, vontatott, embert próbáló, véget nem érő Sz: se vége, se hossza

ingovány

főnév
  • láp, mocsár, posvány, nádas, berek, sárrét, zsombékos, semlyék, süppedék, fertő (régies), himbus (tájnyelvi), mocsoládé (tájnyelvi)
  • (régies): holt víz (régies), morotva

kocog

ige
  • üget, baktat, ballag, roszog (tájnyelvi)
  • poroszkál
  • (tájnyelvi): kopogtat, zörget

kérdezget

ige
  • faggat, kérdezősködik, tudakozódik, tudakol, puhatolózik, tapogatózik, firtat, űz-fűz (tájnyelvi), feszeget, érdeklődik, firtogat (tájnyelvi), vatat (tájnyelvi)

határállomás

főnév
  • határátkelő, átkelő, határváros, határátlépő hely

hajtóvadászat

főnév
  • hajtás, üldözés, űzés, hajsza, kergetés
  • keresés, kutatás

hiányosság

főnév
  • hiba, hézag, kivetnivaló, baj, csonkaság, fogyatékosság, szépséghiba, zavar, probléma, hátrány, gyengeség, elégtelenség, visszásság, elmaradottság, lakúna (idegen), defektus (idegen)
  • (régies): hiány

keménykötésű

melléknév
  • stramm (bizalmas), jó kiállású, sportos, kisportolt, edzett, izmos, erős, robusztus, tökös (szleng), markos (tájnyelvi)

házaló

főnév
  • árus, ügynök, vándorárus, mozgóárus, vándorkereskedő, nepper (bizalmas), handlé (régies), zsibárus, ócskás (régies), ószeres, kolportőr (régies), bális (régies), bugyros (régies), pedlár (régies), hanglér (tájnyelvi), babéros (tájnyelvi)

galamb

főnév
  • tubi, tuba (tájnyelvi), gerle, gerlice, gelice (tájnyelvi), balica (tájnyelvi)
  • (megszólításként is): kedves, szerető, szerelmes, tubica

hírvivő

főnév
  • hírnök, hírmondó, hírhozó, küldönc, kifutó, herold (idegen), futár (régies), fullajtár, kurír (régies), üzenetvivő, ordonánc (régies), kengyelfutó (régies), követ
  • hírharang, hírhordó, pletykafészek, falu szája, szószatyor

képzelet

főnév
  • fantázia, álomvilág, képzelem (régies), képzelőerő, képzelőtehetség, képzelődés, lelemény, képzet, ábránd, imagináció (idegen), kitaláció, ábrándozás, látomás, agyszülemény, elmeszülemény (pejoratív)
  • beképzelés
  • elgondolás, gondolat, vélekedés