felcsíp, fölcsíp szinonimái

főnév
  • fölemel, felmarkol
  • felmar, felhólyagosít
  • (szleng): megismerkedik (valakivel), felszed (valakit) (bizalmas)
  • (pénzt): kap, felvesz, szerez, zsebre vág

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kilométerkő

főnév
  • mérföldkő, határkő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felcsíp, fölcsíp szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fakaszt

ige
  • fakajt (tájnyelvi), fakít (tájnyelvi)
  • fejleszt, növeszt, sarjaszt
  • teremt, létrehoz, előidéz
  • (valamire): indít, késztet

előretol

ige
  • előretaszít, tuszkol, előrevesz, előrehoz, előretesz
  • (előretolja magát): tolakodik, nyomakodik
  • előmozdít, előtérbe helyez, elősegít, előrelendít, pártol, támogat, pártfogol

elmebaj

főnév
  • elmezavar, agybaj, elmebetegség, pszichózis (szaknyelvi), téboly, tudatzavar, őrület, eszeveszettség, beszámíthatatlanság, mánia (szaknyelvi), dili, bolondság, zavartság, hülyeség

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

fejenként

határozószó
  • egyenként, egyénenként, külön-külön, személyenként, emberenként, koponyánként, kopoltyúnként (tréfás), per capita (régies), per kopf (bizalmas), per koponya (tréfás), per kopoltyú (szleng), summa szerint (régies)

fen

ige
  • élesít, élez, köszörül, csiszitol (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ken, dörgöl, dörzsöl
  • súrol, váslal (tájnyelvi), csiszol

mutatós

melléknév
  • szép, szemrevaló, csinos, elegáns, fess (bizalmas), ízléses, látszatós (tájnyelvi)
  • tetszetős, látványos, dekoratív, reprezentatív

csikorgat

ige
  • nyikorgat, csikar (tájnyelvi), (fogat) acsargat (tájnyelvi)

csatatér

főnév
  • harctér, harcmező, harchely (régies), küzdőtér, csatamező, csatahely, ütközethely (régies), hadmező (régies), küzdhely (régies), csatasík (régies), vérmező (régies)

alakítható

melléknév
  • formálható, hajlékony, hajlítható, nyújtható, gyúrható, képlékeny, flexibilis, kalapálható, kovácsolható, átalakítható, megváltoztatható, plasztikus
  • befolyásolható, nevelhető, idomítható

csuhé

főnév
  • (tájnyelvi): csuha (tájnyelvi), suska (tájnyelvi), kukoricahaj (tájnyelvi)

feszt

határozószó
  • (bizalmas): folyton, mindig, állandóan, szüntelenül, lépten-nyomon, télen-nyáron
  • kitartóan, szívósan
  • erősen, szilárdan

futólag

határozószó
  • futólagosan, futtában, sietősen, sietve, sebtében, kapkodva
  • nagyjából, érintőleg, érintőlegesen, kutyafuttában, felületesen, felszínesen, félig-meddig, mellékesen, mellesleg

idény

főnév
  • évad, évszak, szezon
  • időszak
  • kampány (szaknyelvi)

hangosan

határozószó
  • fennhangon, fennen (választékos), fennszóval, emelt hangon, torkaszakadtából, teli torokkal, harsányan
  • érthetően, hallhatóan

feldobál, földobál

ige
  • felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

fafaragás

főnév
  • faszobrászat
  • fafaragvány, faragvány, faszobor

félremagyaráz

ige
  • elferdít, kiforgat, kifordít, megmásít, rosszra vél, eltorzít, meghamisít, értelméből kiforgat, tévesen értelmez, elcsavar, kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), kiforgat a valójából

hallat

ige
  • hangot ad
  • hangoztat, megszólaltat, kinyilvánít, előad, szóvá tesz
  • hírt ad, életjelt ad

felgyorsul, fölgyors

ige
  • fellendül, megélénkül, felpezsdül, fokozódik, megszalad

elrobog

ige
  • elrohan, elsiet, elfut, elszalad, elszáguld, eliramodik, elnyargal (bizalmas), elvágtat, elzúg (bizalmas), elüget, elpucol (szleng), elporzik, odébbáll

féltékenység

főnév
  • szerelemféltés (választékos), féltés (régies), féltékenykedés

hang

főnév
  • zörej (szaknyelvi), nesz, hangfoszlány
  • zönge
  • énekhang
  • beszédhang
  • mukkanás (bizalmas), nyikkanás (pejoratív), pissz (választékos), pisszegés (választékos), kukk (bizalmas)
  • szó, vox (választékos)
  • hangnem, tónus, alaphang, beszédmód, modor, stílus
  • előadásmód, orgánum