félremagyaráz szinonimái

ige
  • elferdít, kiforgat, kifordít, megmásít, rosszra vél, eltorzít, meghamisít, értelméből kiforgat, tévesen értelmez, elcsavar, kicsavar (bizalmas), kiteker (bizalmas), kiforgat a valójából

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aszfaltbetyár

főnév
  • kapcabetyár, csibész, gazember, fenegyerek
  • nőcsábász, szívtipró

dresszíroz

ige
  • idomít, betör, betanít, edz
  • szoktat, ránevel, nevel, treníroz, rákapat (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): formáz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a félremagyaráz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felemelő, fölemelő

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

elzárás

főnév
  • bezárás, lezárás, eltömés, eldugaszolás, eltorlaszolás, kikapcsolás, lecsukás
  • bebörtönzés, szabadságvesztés, fogva tartás, fogság, rabság, lesittelés (szleng)

elszaporodik

ige
  • megszaporodik, sokasodik, megsokasodik, gyarapodik, elterjed, elhatalmasodik, elburjánzik, elharapódzik, eltenyész (régies), eltenyészedik (tájnyelvi)

elcipel

ige
  • elhurcol, elfuvaroz, elvisz, elhoz

fellángol, föllángol

ige
  • kigyullad, égni kezd, felgyullad, fellobban, lángot vet, lángra lobban, lángra kap, lángra gyúl, fellobog, tüzet fog, lobot vet
  • feltámad, újra kezdődik

fokoz

ige
  • növel, emel, tetéz, súlyosbít, felerősít, erősít, felcsigáz
  • nagyobbít, sokszoroz, gyarapít, hatványoz, öregbít

nemi

melléknév
  • szexuális
  • érzéki, buja, testi, szerelmi
  • erotikus, erogén (idegen)

degenerált

melléknév
  • elkorcsosult, elkorcsosodott, korcs, elfajzott, elfajult, satnya, elsatnyult, degenerálódott
  • hülye, kretén, debilis (szaknyelvi)

csökkenő

melléknév
  • mérséklődő, kisebbedő, süllyedő, leereszkedő, leszálló, hanyatló, fogyó, lohadó, csillapodó, enyhülő, múló, szűnő, apadó, sorvadó, ritkuló, satnyuló, korcsosuló, gyengülő, romló, deszcendens (idegen), regresszív (idegen)

amelyik

névmás
  • melyik, ki (tájnyelvi), amely

disztingvált

melléknév
  • választékos, válogatott, előkelő, finom
  • kifinomult, igényes, ízléses, elegáns, stílusos, illedelmes, jól nevelt

fotokópia

főnév
  • fénymásolat, fakszimile (szaknyelvi), kópia, másodpéldány

gondatlan

melléknév
  • felületes, nemtörődöm, hanyag, trehány, felelőtlen, vigyázatlan, szeleburdi, hebehurgya, hányaveti, szeles, figyelmetlen, elővigyázatlan, óvatlan, meggondolatlan, ickiviki (tájnyelvi)
  • pontatlan, elhamarkodott, sekélyes, összecsapott, elsietett, slendrián, tessék-lássék, hevenyészett

iparosít

ige
  • indusztrializál (idegen)

háztáji

főnév
  • kiskert

felrobban, fölrobban

ige
  • szétrobban, szétpattan, levegőbe röpül, kirobban, szétpukkad, detonál, explodál
  • elpusztul, megsemmisül
  • kirobban, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti türelmét, elveszti az önuralmát, kitör, felfortyan, heveskedik, begurul (szleng), bepöccen (szleng), begőzöl (szleng), felforr az agyvize (szleng), eldurran az agya (szleng), felmegy a pumpája (szleng), ellő (tájnyelvi)

feldob, földob

ige
  • felhajít, levegőbe dob, felvet
  • föltesz, felrak
  • (bizalmas): felvidít, felélénkít, stimulál, ösztönöz, felvillanyoz, felpezsdít, lelkesít
  • (szleng): besúg, elárul, beköp, felad, bemószerol (szleng), lebuktat (szleng)

figyelmesség

főnév
  • előzékenység, kedveskedés, udvariasság, figyelem, tapintat, körültekintés, kulantéria (választékos)
  • ajándék, szívesség

hátramegy

ige
  • hátrahúzódik, háttérbe vonul, visszavonul, hátrál, hátralép

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

énekegyüttes

főnév
  • dalegyüttes, kórus, kar, énekkar, dalárda, dalkör (régies), dalkar (régies)

fodrász

főnév
  • borbély, hajfodrász (régies), hajszobrász (bizalmas), frizőr (régies)
  • fodrászüzlet, fodrászszalon, hajstúdió

házi

melléknév
  • domesztikált
  • otthoni, családi, privát
  • háztartási
  • falusi, hazai, házias
  • belső, saját