felgyorsul, fölgyors szinonimái

ige
  • fellendül, megélénkül, felpezsdül, fokozódik, megszalad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

enyv

főnév
  • csiriz, mézga, ragasztó, glutin (idegen), ragasztyú (régies), gyanta (régies)

keresztülmegy

ige
  • végigmegy, átjut, átvonul, áthalad, végighalad, átkel, átvág, átjön, átmegy, továbbjut
  • átfúródik, áthatol, keresztülhatol, átfér, keresztülfér
  • átível, átszel
  • (valakin): elgázol, elüt
  • túljut, kibír, kiáll, végigcsinál, megél, átél, elszenved, elvisel, eltűr, átesik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felgyorsul, fölgyors szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fecsérel

ige
  • pazarol, tékozol, elkölt, elszór, szétszór, elherdál, elver, prédál, pocsékol, veszteget, elkótyavetyél, bitangol (régies)
  • áldoz, szentel, (fölöslegesen) tölt

elsőrangú

melléknév
  • elsőrendű, kiemelkedő, finom, előkelő, kiváló, minőségi, jeles, nevezetes, osztályon felüli, nagyszerű, pompás, remek, kitűnő, elismerést érdemlő, rendkívüli, első osztályú, élvonalbeli, remekbe készült, hírneves, híres, híres-neves, neves, utolérhetetlen, ragyogó, kimagasló, mesteri, felséges, fenséges, szakszerű, szakavatott, príma, szuper, klasszis (bizalmas), tipp-topp (bizalmas), profi (bizalmas)

előhozakodik

ige
  • felvet, előhoz, előáll, előjön, említést tesz, előrukkol (bizalmas), kirukkol (bizalmas), szóba hoz

egyházközség

főnév
  • egyház, gyülekezet, hitközség, plébánia, parókia, eklézsia, fára (régies), hívők, nyáj, felekezet

felcsíp, fölcsíp

főnév
  • fölemel, felmarkol
  • felmar, felhólyagosít
  • (szleng): megismerkedik (valakivel), felszed (valakit) (bizalmas)
  • (pénzt): kap, felvesz, szerez, zsebre vág

feszeng

ige
  • feszélyezi magát, zsenírozza magát (bizalmas), szorong, feszeleg (tájnyelvi), peckélődik (tájnyelvi), zsénben van (bizalmas), zavarban van, fészkelődik Sz: egyik lábáról a másikra áll; parázson áll

nagyfokú

melléknév
  • nagyarányú, nagymérvű (választékos), nagymértékű, kiterjedt, fokozott, felfokozott, intenzív, súlyos, nagy, magas fokú, erős, kirívó
  • túlságos, feltűnő, határtalan, kimondhatatlan, szertelen
  • hathatós, mélyreható, beható, mély

csomagolás

főnév
  • pakolás (bizalmas)
  • kiállítás, külalak, megjelenés, burkolat, emballage (idegen)
  • (bizalmas): szépítés, enyhítés, finomítás, kendőzés (bizalmas)

csereügylet

főnév
  • csereakció, cserebere

alig

határozószó
  • nemigen, kevéssé, kissé, kismértékben, ritkán, elvétve, hébe-hóba, alig-alig
  • nehezen, bajosan, üggyel-bajjal, éppen csak, éppen hogy csak, szűken
  • alighogy, amint, mihelyt

deflorál

ige
  • elveszi a szüzességét, lyukaszt (szleng), megkezd (szleng), utat tör (szleng)
  • megbecstelenít, megszeplősít

flegmatikus

melléknév
  • flegma (bizalmas), egykedvű, nyugodt, hidegvérű, közönyös, közömbös, érzéketlen, rezignált, fásult, apatikus, blazírt

galambdúc

főnév
  • galambház, búg (tájnyelvi), tubaház (tájnyelvi)
  • galambkalitka (régies)
  • (szleng): őrtorony, torony

ijedt

melléknév
  • riadt, rémült
  • reszketős, félénk, ijedős

harmónia

főnév
  • összhangzat, összehangzás (régies), konszonancia (szaknyelvi), összhang, összecsengés, akkord (szaknyelvi)(szaknyelvi)
  • összhang, egyetértés, megértés, összehangoltság, összeillés, egyezmény (régies), egyezés
  • kiegyensúlyozottság

felhajtás, fölhajtás

főnév
  • lárma, hűhó, cécó (bizalmas), feltűnés, zaj, fontoskodás, buzgólkodás, izgalom, sürgés-forgás, sürgölődés, nyüzsgés, felbolydulás, nyugtalanság, zűrzavar, kavarodás, kapkodás, cirkusz, hecc, hajcihő, kravál (bizalmas)

farsang

főnév
  • karnevál, maszkabál (tájnyelvi)
  • mulatság, dínomdánom

feltűnik, föltűnik

ige
  • megjelenik, előtűnik, felbukkan, berobban, előbukkan, megmutatkozik, feltetszik (tájnyelvi), felcsillan, felvillan, felködlik, feldereng, felrémlik, felötlik, felmerül, felsejlik, feltünedezik, felmutatja magát (tájnyelvi), feltünölődik (tájnyelvi)
  • szembeötlik, szembetűnik, a szemébe ötlik (valakinek), szembeszökik, szemet szúr Sz: magára vonja a figyelmet; feltűnést kelt; reflektorfénybe kerül; a figyelem középpontjába kerül
  • (valamilyennek): látszik, tűnik, tetszik, mutatkozik, érződik

hangvétel

főnév
  • stílus
  • hangnem

fellegvár

főnév
  • citadella (régies), akropolisz (idegen)

eltékozol

ige
  • elpocsékol, elveszteget, elpazarol, elfecsérel, elherdál, elszór, elhány, elver, elkótyavetyél, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elfuccsol (tájnyelvi) Sz: kidob az ablakon

fent

határozószó
  • fenn, felül, a magasban, tetején, odafönn, kukkon (tájnyelvi)
  • fentiekben, az előzőekben, az előbbiekben, feljebb, előzőleg
  • ébren, talpon

harisnyakötő

főnév
  • harisnyatartó, harisnyaszalag (régies), térdszalag (régies), térdkötő (régies), csinkota (tájnyelvi), trumpándli (tájnyelvi)