fakaszt szinonimái

ige
  • fakajt (tájnyelvi), fakít (tájnyelvi)
  • fejleszt, növeszt, sarjaszt
  • teremt, létrehoz, előidéz
  • (valamire): indít, késztet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

esemény

főnév
  • történés, eset, epizód, mozzanat, közjáték, fordulat, incidens, kázus (idegen), faktum (régies), fejlemény, tény

belecsavar

ige
  • becsavar
  • belefacsar, belecsepegtet, belecsorgat, kiprésel
  • belegöngyöl, beleteker
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fakaszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

érzékelhető

melléknév
  • észlelhető, érezhető, megfigyelhető, kézzelfogható, konkrét, tapintható, szemmel látható, szembetűnő, észrevehető, felfogható, kivehető

elkotródik

ige
  • eltávozik, odébbáll, eltűnik, elkullog, elsomfordál, eloldalog, eltakarodik, elillan, eliszkódik (régies), elszelel, elhordja az irháját, lelécel (szleng), szedi a sátorfáját, felszívódik (szleng), lekopik (szleng), eleblábol (tájnyelvi)

elfogódott

melléknév
  • megilletődött, feszélyezett, megszeppent, zavart, félénk Sz: azt se tudja, melyik lábára álljon; azt se tudja, fiú-e vagy lány

dobálódzik, dobálózi

ige
  • hajigálódik (tájnyelvi), hajigálóskodik (tájnyelvi), hajingál (tájnyelvi), hánygál (tájnyelvi)

evőeszköz

főnév
  • evőkészlet, eszcájg (idegen)

fellendül, föllendül

ige
  • javul, virágzásnak indul, felvirágzik, növekedik, fokozódik, erősödik, emelkedik, kiterjed, prosperál, megújul, újjászületik

mintsem

kötőszó
  • hogysem, semhogy

cudar

melléknév
  • komisz, galád, hitvány, alávaló, kegyetlen, gyalázatos, rongyos, aljas, becstelen, gaz, rossz, semmirekellő, rebences (tájnyelvi), rébancos (tájnyelvi), ribirongy (tájnyelvi), sandra (tájnyelvi)
  • komisz, kutya

célszerű

melléknév
  • célravezető, hasznos, használható, hasznavehető, alkalmas, alkalmazható, hatékony, gyakorlati, ajánlatos, előnyös, kedvező, jótékony, megvalósítható, keresztülvihető
  • hathatós, életrevaló, kifizetődő, gyakorlatias, praktikus, célirányos, megfelelő, opportúnus (idegen), helyénvaló, helyes, ésszerű, tanácsos, racionális, józan, elfogadható, járható, indokolt

abszolút I.

melléknév
  • teljes, tökéletes, százszázalékos, hiánytalan, örök érvényű (igazság), fenntartás nélküli (bizalom)
  • korlátlan, abszolutisztikus, egyeduralmi, önkényes, önkényúri, önkényuralmi, önhatalmú, feltétlen, korlátozatlan, totális

cseppfolyósít

ige
  • elfolyósít, felolvaszt, megolvaszt, kondenzál (szaknyelvi), ömleszt (szaknyelvi)

felséges, fölséges

melléknév
  • nagyszerű, kitűnő, csodálatos, egyedülálló, fejedelmi, királyi, kiváló, jeles, kimagasló, rendkívüli, bámulatos, mesteri, csodálatra méltó, imponáló, impozáns, nemes, remek, pazar, pompás, fényűző, emelkedett, méltóságteljes

fokozatosan

határozószó
  • lassan, fokonként, lépésenként, fokról fokra, lépésről lépésre

honosít

ige
  • állampolgárrá fogad, honfiúsít (régies)
  • (oklevelet): elismer, érvényesít
  • divatba hoz, szokásba hoz, elterjeszt
  • betelepít, behoz, alkalmaz, akklimatizál (idegen)

hadi

melléknév
  • háborús, katonai, harci, militáris, marciális (régies)

fakultás

főnév
  • kar, tagozat
  • (régies): hivatás
  • rátermettség, képesség, tehetség, jogosultság

értékes

melléknév
  • sokat érő, nagy értékű, patinás, becses, nagybecsű, drága, drágalátos (régies), felbecsülhetetlen, megfizethetetlen, fejedelmi (ajándék), preciózus (régies), fényűző
  • tartalmas, kiváló, kitűnő, nagyszerű, színvonalas, nívós (bizalmas), rangos, komoly, fajsúlyos, örökbecsű (választékos)(tájnyelvi)
  • (régies): vagyonos, birtokos, jószágos

felemelő, fölemelő

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

gyújtó I.

melléknév
  • gerjesztő, szító

fecsérel

ige
  • pazarol, tékozol, elkölt, elszór, szétszór, elherdál, elver, prédál, pocsékol, veszteget, elkótyavetyél, bitangol (régies)
  • áldoz, szentel, (fölöslegesen) tölt

ellök

ige
  • eltol, elgurít
  • (ellök magától vkit): elzavar, eltaszít

félhold

főnév
  • holdsarló, fogyó hold
  • török birodalom, oszmán birodalom, muzulmán birodalom, török hatalom

háborúskodik

ige
  • hadat visel, harcol, csatázik, hadakozik, küzd, vív, tusakodik, viaskodik
  • ellenségeskedik, gyűlölködik, viszálykodik, veszekedik, perel