eget verő szinonimái

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

machináció

főnév
  • mesterkedés, ármány (régies), fondorlat, cselszövés, csel, intrika, praktika, sikanéria (régies), cselvetés, áskálódás, tőrvetés (régies), aknamunka, mószerolás (szleng)
  • üzelem (választékos)

leterít

ige
  • letakar, betakar, beborít, befed, leborít, lefed, lelapol (tájnyelvi)
  • szétterít
  • elejt, lesújt, leüt, földhöz vág, lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, ledönt, kinyújtóztat, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi)
  • lelő, ledurrant (bizalmas), lepuffant, agyonlő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eget verő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dobálódzik, dobálózi

ige
  • hajigálódik (tájnyelvi), hajigálóskodik (tájnyelvi), hajingál (tájnyelvi), hánygál (tájnyelvi)

ciki II.

főnév
  • (bizalmas): baj, gond, nehézség, bökkenő, gubanc (szleng)

busz

főnév
  • autóbusz, omnibusz (régies), ikarusz (bizalmas), fakarusz (tréfás)
  • (szaknyelvi): sínrendszer

bepúderez, bepúderoz

ige
  • beporoz, beszór, behint
  • elkendőz, eltüntet, eltitkol

dúl-fúl

ige
  • mérgelődik, morog, dühöng, tombol, tajtékzik, magánkívül van, haragszik, mérgeskedik, bufog (tájnyelvi), dummaszkodik (tájnyelvi), agyarkodik (régies), begőzöl (szleng), berág (szleng)

elfogultság

főnév
  • részrehajlás, szubjektivitás (idegen), előítélet, megkülönböztetés, kivételezés, protekció, kedvezmény, prejudícium (szaknyelvi), előszeretet, majomszeretet (szleng)
  • (régies): elfogódottság, feszélyezettség, félénkség, kényszeredettség, zavar, megilletődöttség

leszalad

ige
  • lemegy, lefut, lerohan, lesiet
  • (torkán): legördül, lecsúszik

átkozott

melléknév
  • elátkozott, átokverte, istenverte, átokkal sújtott, kárhozott (választékos), szerencsétlen, balvégzetű (választékos), balsorsú
  • tiltott, tilalmas, bűnös
  • gonosz, ördöngös, pokoli
  • komisz, gaz, gyalázatos, fertelmes
  • nyomorult, nyavalyás, nyamvadt, vacak
  • dermesztő, kutya, állati (hideg)

arzén

főnév
  • arzenikum, egérkő, légykő, mireny (régies)

bajlódik

ige
  • vesződik, veszkődik (tájnyelvi), fáradozik, erőlködik, küszködik, nyűglődik, győzködik, viaskodik, tusakodik, bíbelődik, kínlódik, tökölődik (durva), bajmol (tájnyelvi), bajmolódik (tájnyelvi), babrákol (tájnyelvi)
  • szenved, betegeskedik, kínlódik

elismervény

főnév
  • igazolás, nyugta, bizonylat, tanúsítvány, ellenőrző szelvény, számla, faktúra (régies)

elszegődik

ige
  • elszerződik, fölcsap, szolgálatba áll, munkát vállal, alkalmazásba lép, elígérkezik, megszegődik (tájnyelvi)

főzőlap

főnév
  • rezsó, tűzhelylap

feldarabol, földarab

ige
  • felvagdal, felvág, felaprít, összeaprít, felkoncol, szétdarabol, felapróz, feltrancsíroz (bizalmas), felnégyel, fölmetél (régies), feltagol, szétvág, felhasogat, szétszerel, ízekre szed, felpástol (tájnyelvi)
  • feloszt, részekre oszt, felparcelláz
  • (országot) megcsonkít

égtáj

főnév
  • világtáj, égalj (régies), égsark (régies)

diszkrét

melléknév
  • titoktartó
  • tapintatos, finom érzésű, kíméletes, gyengéd, tartózkodó
  • bizalmas, kényes, kínos
  • egyszerű, észrevétlen, visszafogott

elcipel

ige
  • elhurcol, elfuvaroz, elvisz, elhoz

fejőstehén

főnév
  • (szleng): szponzor, mecénás, jótevő, gazdag ember

egyházközség

főnév
  • egyház, gyülekezet, hitközség, plébánia, parókia, eklézsia, fára (régies), hívők, nyáj, felekezet

cm

főnév
  • centiméter, centi (bizalmas)

elér

ige
  • terjed (valameddig), ér (valameddig)
  • eljut, elérkezik
  • odaér
  • utolér, beér, elkap, elcsíp
  • beteljesedik (valakin valami)
  • megvalósít, valóra vált, kivív, véghez visz

felbosszant, fölboss

ige
  • felpaprikáz, felhergel, feldühít, felháborít, felhúz (bizalmas), felheccel, felcukkol (szleng), felborsol (régies), felidegesít, megharagít, fölingerel, felizgat, felmérgesít, kihoz a sodrából, indulatba hoz, bosszúságot okoz, ugrat, zabosít (szleng), begurít (szleng), begerjeszt (szleng), bepöccent (szleng), felpipít (bizalmas), felösztökél (tájnyelvi), begyújt (tájnyelvi), felmérgel (tájnyelvi) Sz: kihúzza a gyufát