fen szinonimái

ige
  • élesít, élez, köszörül, csiszitol (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ken, dörgöl, dörzsöl
  • súrol, váslal (tájnyelvi), csiszol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előszoba

főnév
  • várószoba, váró, előtér, belépő, bejárat, foyer (idegen), vestibulum (régies)

királyné

főnév
  • királyasszony (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fellendül, föllendül

ige
  • javul, virágzásnak indul, felvirágzik, növekedik, fokozódik, erősödik, emelkedik, kiterjed, prosperál, megújul, újjászületik

érdektelenség

főnév
  • közöny, közömbösség, részvétlenség, tompultság, fásultság, nemtörődömség, cinizmus, apátia
  • semlegesség, neutralitás (idegen)

elvonul

ige
  • eltávozik, elmegy, (madárraj) elhúz
  • elhalad, elléptet, eldefilíroz (régies), elmasírozik (régies), elmenetel
  • félrevonul, félrehúzódik, elkülönül, begubózik, visszahúzódik, félrehúzza magát (régies), elvonja magát (régies), elzárkózik, eltemetkezik (valahol)
  • (tájnyelvi): eltűnik, tovatűnik

elfogultság

főnév
  • részrehajlás, szubjektivitás (idegen), előítélet, megkülönböztetés, kivételezés, protekció, kedvezmény, prejudícium (szaknyelvi), előszeretet, majomszeretet (szleng)
  • (régies): elfogódottság, feszélyezettség, félénkség, kényszeredettség, zavar, megilletődöttség

felszólalás, fölszól

főnév
  • szóemelés, felszólamlás, hozzászólás, beszéd, nyilatkozat, megjegyzés, kijelentés, szónoklat, interpelláció (idegen)
  • fellebbezés, panasz, reklamáció, kifogásolás

főpincér

főnév
  • fizetőpincér, főúr (bizalmas)

nullpont

főnév
  • kezdőpont (szaknyelvi), kiindulópont, origó (szaknyelvi)
  • fagypont

díszeleg

ige
  • díszlik, ékeskedik
  • (rosszallóan) éktelenkedik, csúfoskodik, dísztelenkedik (választékos)
  • pompázik, parádézik, feszít (bizalmas), hivalkodik, flancol (szleng)

delegál

ige
  • kirendel, kiküld, képviseltet, kijelöl, megbíz, meghatalmaz, deputál (idegen)

arasznyi

melléknév
  • kicsi, apró, rövid, kurta, csekély

duhajkodik

ige
  • garázdálkodik, rakoncátlankodik, féktelenkedik, legénykedik, erőszakoskodik, lármázik, randalírozik, dorbézol, mulat, devendíroz (tájnyelvi), dombérkodik (tájnyelvi)

fúvószenekar

főnév
  • fúvóbanda (tájnyelvi), rezesbanda, trottyos banda (tréfás), burgelbanda (tájnyelvi)

gyalogol

ige
  • kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
  • menetel, masíroz, vonul

ízibe, íziben

határozószó
  • (tájnyelvi): azonnal, rögtön, nyomban, gyorsan, hamar, sebesen, szaporán, mindjárt, rögvest, sebtében, egykettőre, mindjárást (tájnyelvi)

hibabejelentő

főnév
  • reklamáció, panasziroda

fennállás

főnév
  • létezés, megléte (valaminek), létel (régies), fennmaradás, érvényesség, hatályosság

felkarol, fölkarol

ige
  • felemel, feltart, magasra tart, ölbe vesz, karjába vesz
  • pártfogol, pártfogásba vesz, pártol, a hóna alá nyúl (bizalmas), patronál, protezsál (bizalmas), közbenjár (valakiért), gyámolít, támogat, támaszt nyújt, segít, segélyez, szponzorál, finanszíroz, gondoskodik (valakiről, valamiről), előmozdít, lanszíroz (idegen), istápol

fokoz

ige
  • növel, emel, tetéz, súlyosbít, felerősít, erősít, felcsigáz
  • nagyobbít, sokszoroz, gyarapít, hatványoz, öregbít

helység

főnév
  • település, lakott hely, falu, község, város

feszeng

ige
  • feszélyezi magát, zsenírozza magát (bizalmas), szorong, feszeleg (tájnyelvi), peckélődik (tájnyelvi), zsénben van (bizalmas), zavarban van, fészkelődik Sz: egyik lábáról a másikra áll; parázson áll

erőmű

főnév
  • erőtelep, centrálé (szaknyelvi), villanytelep
  • (régies): gép, gépezet

forradalmár

főnév, melléknév
  • szabadságharcos, felkelő, lázadó, rebellis (régies), zendülő, lázongó, lánglelkű

heves

melléknév
  • meleg, tüzes, forró, lángoló, lobogó, égető, hő (választékos), lobos (tájnyelvi), tűző
  • szenvedélyes, indulatos, temperamentumos, vehemens, forróvérű, tüzesvérű, robbanékony, lobbanékony, hirtelen haragú, tűzrőlpattant, forrófejű, hirtelenkedő, egzaltált, szangvinikus (szaknyelvi), kolerikus (szaknyelvi), explozív, túlfűtött, harcias, hirtelen
  • erőteljes, intenzív, vad, zabolátlan, viharos, tomboló, zajos, heveny, akut, féktelen, szilaj, felfokozott, eget verő, sebes, felbőszült