fen szinonimái
ige
- élesít, élez, köszörül, csiszitol (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): ken, dörgöl, dörzsöl
- súrol, váslal (tájnyelvi), csiszol
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
arány
főnév
- arányosság, méretarány, mértékviszony, nagyságviszony, hányad, kvóta (szaknyelvi), ráta (régies), méregyen (régies), menzúra (idegen), proporció (idegen), megoszlás
- aránypár (szaknyelvi)
- méret, nagyság, mérték, dimenzió, mérv (választékos)
- összhang, megfelelés
fellendül, föllendül
ige
- javul, virágzásnak indul, felvirágzik, növekedik, fokozódik, erősödik, emelkedik, kiterjed, prosperál, megújul, újjászületik
érdektelenség
főnév
- közöny, közömbösség, részvétlenség, tompultság, fásultság, nemtörődömség, cinizmus, apátia
- semlegesség, neutralitás (idegen)
elvonul
ige
- eltávozik, elmegy, (madárraj) elhúz
- elhalad, elléptet, eldefilíroz (régies), elmasírozik (régies), elmenetel
- félrevonul, félrehúzódik, elkülönül, begubózik, visszahúzódik, félrehúzza magát (régies), elvonja magát (régies), elzárkózik, eltemetkezik (valahol)
- (tájnyelvi): eltűnik, tovatűnik
elfogultság
főnév
- részrehajlás, szubjektivitás (idegen), előítélet, megkülönböztetés, kivételezés, protekció, kedvezmény, prejudícium (szaknyelvi), előszeretet, majomszeretet (szleng)
- (régies): elfogódottság, feszélyezettség, félénkség, kényszeredettség, zavar, megilletődöttség
felszólalás, fölszól
főnév
- szóemelés, felszólamlás, hozzászólás, beszéd, nyilatkozat, megjegyzés, kijelentés, szónoklat, interpelláció (idegen)
- fellebbezés, panasz, reklamáció, kifogásolás
díszeleg
ige
- díszlik, ékeskedik
- (rosszallóan) éktelenkedik, csúfoskodik, dísztelenkedik (választékos)
- pompázik, parádézik, feszít (bizalmas), hivalkodik, flancol (szleng)
duhajkodik
ige
- garázdálkodik, rakoncátlankodik, féktelenkedik, legénykedik, erőszakoskodik, lármázik, randalírozik, dorbézol, mulat, devendíroz (tájnyelvi), dombérkodik (tájnyelvi)
fúvószenekar
főnév
- fúvóbanda (tájnyelvi), rezesbanda, trottyos banda (tréfás), burgelbanda (tájnyelvi)
gyalogol
ige
- kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
- menetel, masíroz, vonul
ízibe, íziben
határozószó
- (tájnyelvi): azonnal, rögtön, nyomban, gyorsan, hamar, sebesen, szaporán, mindjárt, rögvest, sebtében, egykettőre, mindjárást (tájnyelvi)
felkarol, fölkarol
ige
- felemel, feltart, magasra tart, ölbe vesz, karjába vesz
- pártfogol, pártfogásba vesz, pártol, a hóna alá nyúl (bizalmas), patronál, protezsál (bizalmas), közbenjár (valakiért), gyámolít, támogat, támaszt nyújt, segít, segélyez, szponzorál, finanszíroz, gondoskodik (valakiről, valamiről), előmozdít, lanszíroz (idegen), istápol
fokoz
ige
- növel, emel, tetéz, súlyosbít, felerősít, erősít, felcsigáz
- nagyobbít, sokszoroz, gyarapít, hatványoz, öregbít
feszeng
ige
- feszélyezi magát, zsenírozza magát (bizalmas), szorong, feszeleg (tájnyelvi), peckélődik (tájnyelvi), zsénben van (bizalmas), zavarban van, fészkelődik Sz: egyik lábáról a másikra áll; parázson áll
forradalmár
főnév, melléknév
- szabadságharcos, felkelő, lázadó, rebellis (régies), zendülő, lázongó, lánglelkű
heves
melléknév
- meleg, tüzes, forró, lángoló, lobogó, égető, hő (választékos), lobos (tájnyelvi), tűző
- szenvedélyes, indulatos, temperamentumos, vehemens, forróvérű, tüzesvérű, robbanékony, lobbanékony, hirtelen haragú, tűzrőlpattant, forrófejű, hirtelenkedő, egzaltált, szangvinikus (szaknyelvi), kolerikus (szaknyelvi), explozív, túlfűtött, harcias, hirtelen
- erőteljes, intenzív, vad, zabolátlan, viharos, tomboló, zajos, heveny, akut, féktelen, szilaj, felfokozott, eget verő, sebes, felbőszült