hang szinonimái

főnév
  • zörej (szaknyelvi), nesz, hangfoszlány
  • zönge
  • énekhang
  • beszédhang
  • mukkanás (bizalmas), nyikkanás (pejoratív), pissz (választékos), pisszegés (választékos), kukk (bizalmas)
  • szó, vox (választékos)
  • hangnem, tónus, alaphang, beszédmód, modor, stílus
  • előadásmód, orgánum

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bölcsődal

főnév
  • altatódal, altató

fürge

melléknév
  • élénk, gyors, lendületes, sebes, friss, szapora, mozgékony, eleven, serény, tűzrőlpattant, vidor (régies), fürgönc (régies), findri (tájnyelvi), virgonc, vickula (tájnyelvi, régies), pendri (tájnyelvi), incempinc (tájnyelvi), ugri (tájnyelvi), gyíkos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hang szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

háborúskodik

ige
  • hadat visel, harcol, csatázik, hadakozik, küzd, vív, tusakodik, viaskodik
  • ellenségeskedik, gyűlölködik, viszálykodik, veszekedik, perel

fotós

főnév
  • fényképész, fényíró (régies), fotóművész
  • fotoriporter

foganat

főnév
  • eredmény, siker, gyümölcs
  • (régies): fogantatás, méhbefogadás

felbosszant, fölboss

ige
  • felpaprikáz, felhergel, feldühít, felháborít, felhúz (bizalmas), felheccel, felcukkol (szleng), felborsol (régies), felidegesít, megharagít, fölingerel, felizgat, felmérgesít, kihoz a sodrából, indulatba hoz, bosszúságot okoz, ugrat, zabosít (szleng), begurít (szleng), begerjeszt (szleng), bepöccent (szleng), felpipít (bizalmas), felösztökél (tájnyelvi), begyújt (tájnyelvi), felmérgel (tájnyelvi) Sz: kihúzza a gyufát

haladvány

főnév
  • sor, sorozat, számsor, progresszió

heves

melléknév
  • meleg, tüzes, forró, lángoló, lobogó, égető, hő (választékos), lobos (tájnyelvi), tűző
  • szenvedélyes, indulatos, temperamentumos, vehemens, forróvérű, tüzesvérű, robbanékony, lobbanékony, hirtelen haragú, tűzrőlpattant, forrófejű, hirtelenkedő, egzaltált, szangvinikus (szaknyelvi), kolerikus (szaknyelvi), explozív, túlfűtött, harcias, hirtelen
  • erőteljes, intenzív, vad, zabolátlan, viharos, tomboló, zajos, heveny, akut, féktelen, szilaj, felfokozott, eget verő, sebes, felbőszült

piszok

főnév
  • kosz, maszat, folt, retek, szenny, mocsok, szutyok, por, sár, korom, malacság, tisztátalanság, szemét, ganat (régies), paszat (tájnyelvi)
  • ürülék, széklet, rondaság, csúnyaság, szar (durva), ganéj, trágya
  • (jelzőként): piszokfészek, tróger (durva), tetűláda (szleng), gané (szleng), genny (szleng)

embertömeg

főnév
  • sokaság, sokadalom, néptömeg (régies), emberáradat, massza, csődület, siserehad (bizalmas), sáskahad (pejoratív)

eltér

ige
  • elkanyarodik, elfordul, félremegy, félresiklik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (tárgytól): elkalandozik
  • különbözik, elüt, differál, (nézet) ellenkezik, ellentmond

boróka, borókafenyő

főnév
  • borsfenyő, aprófenyő, gyalogfenyő, borókabokor, fenyőbokor
  • gyalogfenyőbogyó, borókabogyó

erkölcsi

melléknév
  • morális, etikai

hisztériázik

ige
  • (bizalmas): hisztizik (bizalmas), dilizik, idegrohamot kap, raplizik, jelenetet rendez, rájön a bolondóra, rájön az ötperc (bizalmas), rájön a hoppáré (bizalmas)

igazolás

főnév
  • tanúsítvány, igazolvány, bizonylat, bizonyítvány, attesztáció (idegen), legitimáció (szaknyelvi), certifikátum (idegen), elismervény, okirat, okmány, oklevél, írás, flepni (szleng)

kitagad

ige
  • kitilt, kizár (örökségből), kirekeszt, kitúr, kiszorít, kiforgat, kisemmiz, megfoszt (valamitől), kiátkoz
  • kiűz, kikerget, kiközösít, száműz, számkivet, kilök, megvet (régies)

kavarodik

ige
  • kavarog
  • csavarodik, fordul, kanyarodik
  • keveredik
  • elegyedik, vegyül(szaknyelvi)
  • bonyolódik, kuszálódik, kutyulódik, zavarodik

hanghordozás

főnév
  • akcentus, ejtésmód, hangsúly, hangszín, hangnem, tónus, hanglejtés, intonáció (szaknyelvi), hangvétel
  • beszédmód, beszédmodor, kiejtésmód

gyűlölet

főnév
  • utálat, ellenszenv, undor, megvetés, rosszakarat, rosszindulat, antipátia, iszonyat, idegenkedés, irtózat, fóbia (szaknyelvi), averzió (régies)

házi

melléknév
  • domesztikált
  • otthoni, családi, privát
  • háztartási
  • falusi, hazai, házias
  • belső, saját

karéj

főnév
  • karaj, szelet, darab, csefert (tájnyelvi), sarkalat (tájnyelvi), siláp (tájnyelvi)
  • félkör, körív

harisnyakötő

főnév
  • harisnyatartó, harisnyaszalag (régies), térdszalag (régies), térdkötő (régies), csinkota (tájnyelvi), trumpándli (tájnyelvi)

főzőlap

főnév
  • rezsó, tűzhelylap

helyfoglalás

főnév
  • jegyrendelés, rezerválás, rezerváció, bukkolás
  • szobafoglalás, szobarendelés, szállásfoglalás

katlan

főnév
  • üstház, tűzhely, góc (régies)
  • (régies): kazán
  • kemence
  • szenelő (régies), hamulyuk (régies)
  • serpenyő, vasfazék
  • kráter
  • völgykatlan, hegykatlan
  • teknő, gödör, akna