erdő szinonimái

főnév
  • erdőség, vadon, rengeteg, szálerdő, liget, fiatalos (tájnyelvi), csere (régies), pagony (régies), bozót, berek, dzsungel, őserdő, esőerdő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gerinc

főnév
  • hátgerinc, gerincoszlop, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)
  • jellemszilárdság, gerincesség, jellem, állhatatosság, akaraterő, karakter
  • hegygerinc, hegytető, nyereg, hegyhát
  • épületorom, él, tetőgerinc
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erdő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eltűnődik

ige
  • elgondolkozik, eltöpreng, eltűnölődik (tájnyelvi), elmereng, elmélázik, elábrándozik

elárvul

ige
  • árván marad, árvaságra jut, árvahodik (tájnyelvi), megárvalodik (tájnyelvi)
  • elgyámoltalanodik, elszontyolodik, elcsügged, elanyátlanodik

egyetlen II.

melléknév
  • (megszólításként): drágám, drágaságom, édesem, mindenem, napsugaram, virágom

csordás

főnév
  • tehénpásztor, marhapásztor, barompásztor, baromőr (régies), csordapásztor (régies), ökörhajcsár, ökörpásztor, tehenészlegény, gulyás

ének

főnév
  • éneklés, dalolás, énekszó, nótázás, trillázás, kornyika, kornyikálás
  • dal, nóta, dana (tájnyelvi), danaj (tájnyelvi), vers (régies)
  • himnusz, zsoltár, dicséret (régies), kántus (régies)

favorit

melléknév
  • (bizalmas): kegyelt (régies), kedvenc, szeretett, kitüntetett
  • esélyes, befutó (bizalmas), nyerő (bizalmas)

méhkas

főnév
  • kas, kaptár, köpű (régies), méhköpű (régies), kelence (régies)

börtöntöltelék

főnév
  • börtönviselt, gazfickó, akasztófavirág, gonosztevő

bombatámadás

főnév
  • bombázás, légitámadás

cáfolhatatlan

melléknév
  • tagadhatatlan, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, biztos, elvitathatatlan, megtámadhatatlan, letagadhatatlan, vitán felül álló, megdönthetetlen, apodiktikus (szaknyelvi)

fekhely

főnév
  • fekvőhely, hálóhely, nyughely, ágy, kerevet, rekamié, pamlag (régies), nyoszolya (régies), heverő, hencser (tájnyelvi), sezlon, dívány, ottomán (régies), kanapé, dikó (tájnyelvi), priccs, ágyszék (tájnyelvi), hálópad (tájnyelvi), hálólóca (tájnyelvi)
  • alom, tanya, vacok

feltét, föltét

főnév
  • auflág (idegen), rávaló (tájnyelvi)

hebeg

ige
  • dadog, akadozik, hebeg-habog, habog, hápog, makog, ebeg (régies), höbög, habatol (tájnyelvi), hebetel (tájnyelvi), habarél (tájnyelvi), galatyol (tájnyelvi), heppeget (tájnyelvi)
  • pömpög, motyog

gőgös

melléknév
  • elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
  • büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat

eredmény

főnév
  • következmény, fejlemény, foganat, rezultátum (régies), konzekvencia (szaknyelvi), effektus, folyomány, szülemény, kimenetel, hatás, látszat, kihatás, okozat, utóhatás, végeredmény, végkifejlés, végkifejlet, láttat (tájnyelvi)
  • siker, pozitívum, gyümölcs, vívmány

elterjed

ige
  • tovaterjed, kiterjed, szétterjed, elharapódzik, eltenyész (régies), bejár (valamit), befut (valamit), divatba jön, lábra kap, szokásba jön, meghonosodik, meghonosul, meggyökerezik, gyökeret ver, tért hódít, elszaporodik, elburjánzik, elhatalmasodik, eluralkodik, elburjad (tájnyelvi)
  • híre megy, híre jár, híre fut, eltenyészedik (tájnyelvi)

ez-az

névmás
  • mindenféle, egyveleg, vegyes felvágott (bizalmas), keverék, kevercs (régies)
  • zagyvalék, mismás, himihumi (tájnyelvi)

gilice

főnév
  • vadgalamb, vadgerle, gerle, gerlice, gili (tájnyelvi), iglice (tájnyelvi), gelice (tájnyelvi)

értesül

ige
  • megtud, tudomást szerez, tudomására jut (valami), hall, neszét veszi, értésére jut, értésére esik (választékos), hírét veszi (valaminek), megszimatol, drótot kap (szleng), fülest kap (szleng)

eldugul

ige
  • eltömődik, elzáródik, eldugaszolódik, eltorlaszolódik, beszorul, bereked (tájnyelvi), megakad (tájnyelvi)

fakultás

főnév
  • kar, tagozat
  • (régies): hivatás
  • rátermettség, képesség, tehetség, jogosultság

gonosztett

főnév
  • gaztett, bűntett, bűn, bűntény, bűncselekmény, jogtiprás, gazemberség, gonoszság