egyetlen I. szinonimái
melléknév
- egy, egyetlenegy, egyedüli, egy árva, egy szál
- (pénzről tagadásban): egy huncut, egy megveszekedett, egy ócska, egy büdös
egyetlen II. szinonimái
melléknév
- (megszólításként): drágám, drágaságom, édesem, mindenem, napsugaram, virágom
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
dúdol
ige
- dudorászik, dúdolgat, énekelget, danolgat, kornyikál, dünnyög (tájnyelvi), danál, dönög (tájnyelvi), zümmög, lalláz
dörej
főnév
- dörrenés, dörgés, durranás, dördülés, detonáció, moraj, robaj, robbanás, pukkanás, csattanás, becsapódás
cucc
főnév
- (bizalmas): holmi, dolog, csomag, cókmók, poggyász, cúmó (szleng), ringy-rongy, batyu, motyó (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), limlom, ruha, gönc (szleng), hacuka (bizalmas), ancúg (bizalmas), felszerelés, betyárbútor (régies)
beszélget
ige
- társalog, társalkodik, tárgyal, eszmecserét folytat, szót vált, diskurál, diskurzust folytat, dumál (szleng), dumcsizik (bizalmas), cseveg, fecseg, cseverészik, fecserészik, tereferél, trécsel (bizalmas), traccsol (bizalmas), trafikál (régies), kaszinózik (bizalmas), konverzál (régies), tislizik (régies, bizalmas), pletykál, pletyóz (szleng)
elhuny
ige
- (választékos): meghal, elhalálozik, eltávozik, elhal (régies), halálát leli, elmegy (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi) Sz: jobblétre szenderül; kiadja a lelkét; elköltözik a másvilágra; eltávozik az élők sorából; alulról szagolja az ibolyát
- (tűz) (régies): kihuny, kialszik, elhamvad
átvált
ige
- átcserél, becserél, kicserél, lecserél (bizalmas), átöltözik
- áttér, átcsap
- (pénzt): bevált, vált, konvertál (szaknyelvi)
- átkapcsol, átállít, módosít, átalakít (váltót)
- átkapcsolódik
- (tájnyelvi): átpártol
átereszt
ige
- keresztülereszt, átenged, keresztülenged, átbocsát
- átüt (valamin), átszűrődik, átszivárog, csöpög
- (tájnyelvi): átenged, átad, rendelkezésre bocsát
ellenálló
melléknév
- tartós, időtálló
- ellenállóképes, edzett, szívós, erős, immúnis (szaknyelvi)
- ellenszegülő, makacs, konok, nyakas, dacos, önfejű, csökönyös, akaratos, makrancos, fegyelmezetlen, engedetlen, szófogadatlan, felkelő, lázadó, kuruc, zendülő, rebellis (régies), inszurgens (régies), forradalmár
eltűnik
ige
- eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
- elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)
felforgat, fölforgat
ige
- felfordít, felbillent, felborít, felborogat, feldönt, feltaszigál
- feldúl, összekever, összehány, széthány, felkavar, megzavar, felbomlaszt, összekuszál, megbolygat
- lázít, aláás, aláaknáz Sz: a feje tetejére állít
egyféle
melléknév
- egyfajta, egynemű, hasonló, egyforma, azonos, ugyanolyan, azonegy (régies), homogén, uniformis
- bizonyos, valamilyen, valamifajta, valamiféle
dongó II.
főnév
- poszméh, bégény (tájnyelvi), bendár (tájnyelvi), döngő (tájnyelvi), darázs (tájnyelvi)
eleped
ige
- belepusztul, emészti magát, elsenyved, elsorvad, elfogy (régies), megaszik (régies), meghal
- vágyakozik, sóvárog
feldagad, földagad
ige
- felpuffad, felduzzad, felhólyagzik (régies), felpüffed, megdagad, dudorodik, evődik (régies), felguvadik (tájnyelvi), feljön (tájnyelvi), felnő (tájnyelvi), felpöcced (tájnyelvi)
éjjel I.
határozószó
- éjszaka, éjnek idején, éjnek évadján, éjszakának idején, gyertyavilágnál (régies), éjen (tájnyelvi), éjes-éjjel (tájnyelvi), éjes-éjszaka (tájnyelvi), éj évadján (tájnyelvi), éjjel évadán (tájnyelvi)
felfal, fölfal
ige
- megeszik, bekebelez, elnyel, bekap, elemészt, elpusztít, felzabál, belakmározik, magába töm, bekajál (szleng), eltüntet, bepofáz (szleng), burkol (szleng), bepallóz (tájnyelvi), bebegyel (tájnyelvi), bevedel (tájnyelvi), felhalámol (tájnyelvi), fellabétol (tájnyelvi)