gőgös szinonimái

melléknév
  • elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
  • büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

illatozik

ige
  • illatot áraszt, illata van, kellemes szagot terjeszt
  • (pejoratív): büdösít, bűzlik, büdös szagot áraszt

pecsétel

ige
  • bélyegez, stempliz (bizalmas)
  • (állatot) billogoz (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gőgös szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fűző

főnév
  • míder (régies), korzett, vállfűző, váll
  • cipőfűző, cipőzsinór, zsinór, pertli, szalag, szíj, galand (régies)

felől1

névutó
  • irányából
  • miatt
  • iránt

felforgató, fölforga

melléknév, főnév
  • lázító, rendbontó, felbujtó, bujtogató, zavarkeltő, uszító, izgató, agitáló, bajkeverő, bajcsináló, provokátor, szubverzív (elem), diverzáns (idegen), néplázító

erdőkerülő

főnév
  • kerülő, erdőgazda, erdész, erdőőr, erdőcsősz, csősz, vadőr

gerle, gerlice

főnév
  • vadgalamb, vadgerle, görlice (tájnyelvi), gilice (tájnyelvi), gili (tájnyelvi), gilicemadár (tájnyelvi), kukuró (tájnyelvi)

hajóépítés

főnév
  • hajógyártás

összeszorul

ige
  • összepréselődik, összenyomódik
  • szorong, összezsúfolódik, összetömörül
  • összerándul, összehúzódik, összeugrik

elkendőz

ige
  • leplez, elleplez, palástol, takargat, álcáz, elfed, eltitkol, eltussol (bizalmas), elhallgat, elfojt, szépítget
  • (tájnyelvi): eljegyez

elferdít

ige
  • elgörbít, elcsavar, elkajszít (tájnyelvi)
  • eltorzít, deformál, elváltoztat, megmásít (tájnyelvi), meghamisít, félremagyaráz, kiforgat, csűr-csavar
  • megront, elzülleszt, pervertál (régies)

belerohan

ige
  • beleszalad, belefut, belegázol
  • beleütközik, nekirohan, nekivágódik, nekiütközik, nekimegy, összeütközik, nekicsapódik

előad

ige
  • átad, átnyújt, odaad
  • értekezik, elmond, kifejt, prelegál (idegen), referál, exponál (idegen), beszámol, bemutat, ismertet, megjelenít, vázol, körvonalaz, magyaráz, értelmez, fejteget, taglal, részletez, indokol, megokol, közöl, elbeszél, elősorol, előszámlál, előtálal, ábrázol, előterjeszt, közread, közzétesz, javasol, proponál (régies), indítványoz, benyújt, kimutat
  • szaval, szónokol, eldalol, eljátszik, alakít, deklamál (idegen), tolmácsol, felolvas
  • tanít, oktat

halogatás

főnév
  • elhalasztás, halasztás, huzavona, húzás-halasztás, időhúzás, időveszteség, elodázás, elnapolás, haladék, késleltetés, késedelem, késlekedés, obstrukció (régies), moratórium (szaknyelvi)

henceg

ige
  • dicsekszik, nagyzol, kérkedik, hivalkodik, hetvenkedik, nagyszájúskodik, túloz, háryjánoskodik, pöffeszkedik, veri a mellét, ugrál (szleng), hősködik, szájhősködik, fitogtat (valamit), felvág, hányakodik (tájnyelvi) Sz: befogta mind a hatot; féltéglával veri a mellét; fölcsap, mint a pesti poloska; fönn úszik, mint a tök; hányja-veti magát, mint Magyar Balázs lova; rázza a rongyot; tartja magát, mint az üres zsák; tele van bezzeggel; viszi a ló

kettecskén

határozószó
  • kettesben, párosan, négyszemközt, szemtől szembe, te meg én

iszonyú

határozószó
  • igen, nagyon, szerfölött, rendkívül

göndör

melléknév
  • hullámos, bongyor (tájnyelvi), fodros, fodor, csigás, kondor, bodor, bodros, loknis, fürtös, kígyózó, gyűrűs, kibodorított, göndörített, gyapjas, bodri (tájnyelvi), kondri (tájnyelvi), kunkori (tájnyelvi), idres-bodros (tájnyelvi) Sz: kondor, mint a malac farka; kondoregyenes, mint a sínszeg

fürdőszoba

főnév
  • fürdőhelyiség, fürdő (bizalmas), mosdó

gyúlékony

melléknév
  • tűzveszélyes, lobbanékony, égékeny (régies)
  • szenvedélyes, forró, tüzes

irigy

melléknév
  • egoista, önző

gyakorlati

melléknév
  • tapasztalati, empirikus, pragmatikus, praktikus
  • alkalmazott, felhasznált, használható, alkalmas
  • gyakorlatias, célszerű
  • gyakorló

felsőház, fölsőház

főnév
  • főrendiház, szenátus (idegen), szenátorok testülete

hadirokkant

főnév
  • invalidus (régies)

istenség

főnév
  • a legfőbb lény, abszolút létező
  • Isten, Úr, Úristen, Teremtő, Alkotó, Örökkévaló, Mindenható, a Seregek Ura
  • Atya, Atyaisten, Atyaúristen, a Mennyei Atya
  • Fiú, Fiúisten
  • Szentlélek, Szentlélekúristen
  • Hadúr
  • Allah
  • Jehova
  • a felséges, a magasságos, a magasságbeli, a gondviselés
  • (durva): vacak, szemét, limlom