ének szinonimái

főnév
  • éneklés, dalolás, énekszó, nótázás, trillázás, kornyika, kornyikálás
  • dal, nóta, dana (tájnyelvi), danaj (tájnyelvi), vers (régies)
  • himnusz, zsoltár, dicséret (régies), kántus (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mellől

névutó
  • környékéről

közt

névutó
  • között, közepette, körében, közepén, közben, környezetében, közbül (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ének szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elszakít

ige
  • eltép, széttép, széjjeltép, szétszakít, kettéhasít, hasít, kettérepeszt, repeszt, szétszaggat, elszaggat, összeszaggat, kitép, kiszakít

egyszóval

határozószó
  • tehát, szóval, eszerint, vagyis, azaz, következésképpen, röviden szólva, rövidre fogva, röviden, magyarán szólva, összefoglalva, dióhéjban Sz: egy szó, mint száz; száz szónak is egy a vége; elég az hozzá; summa summarum (idegen); kurz und gut (idegen)

ég1

ige
  • lángol, lángban áll, lángba borul, izzik, lobog, fellobog, fellobban, lobbot vet, lohog (tájnyelvi), rohog (tájnyelvi), parázslik, pislog, langallik (tájnyelvi), pislákol, senyved, ropog, kojtol (tájnyelvi), égdegél (tájnyelvi), (kályha) duruzsol Sz: megeszi a vörös bika; felszáll a vörös kakas (tájnyelvi)
  • világít, melegít, fűt, fűl (tájnyelvi), ragyog, tündöklik, fénylik, csillog, villódzik, vakít, villog, sugárzik
  • (hőségtől): perzselődik, fonnyad
  • (arc): pirul, piroslik, tüzel
  • sajog, fáj, lüktet, mar, szúr, csíp, hasogat, mardos, gyötör, marcangol, emészt
  • (valamiért): hevül, buzdul, lelkesül, felbuzdul, buzog, buzgólkodik, lelkesedik, rajong, él-hal (valakiért, valamiért), imád, felgerjed
  • (szleng): szégyelli magát, pironkodik
  • (szleng): felsül, kudarcot vall, lebőg (szleng), leszerepel

csíny

főnév
  • csínytevés, csintalanság, tréfa, kópéság, huncutság, zsiványság (régies), rosszaság, engedetlenség, stikli (bizalmas), hecc, balhé (szleng), buli (bizalmas)

elvetődik

ige
  • eljut, elkerül, elsodródik, kiköt, elbotlik (tájnyelvi), kilyukad (valahova, valahol)
  • elveti magát, eldobja magát (bizalmas), elvágódik, elterül, elesik

fájás

főnév
  • fájdalom, nyilallás, szúrás, görcs, szenvedés, kín, sérés (régies)
  • (többes számban): vajúdás

megtérül

ige
  • kifizetődik, kiegyenlítődik, amortizálódik (idegen), visszatérül

borongós

melléknév
  • felhős, felleges, homályos, borús, borult, árnyas, ködös, sötét, morzsongós (tájnyelvi)
  • szomorú, bús, bánatos, mélabús, komor, búskomor, levert, vigasztalan, lehangolt, letargikus, deprimált, melankolikus, nyomott

bóbiskol

ige
  • szundikál, szundít, szunyókál, bicékel (tájnyelvi), bicked (tájnyelvi), bólogat (tájnyelvi), kukkad (tájnyelvi), kukkadozik (tájnyelvi), gyökkent (tájnyelvi), gyökönt (tájnyelvi), bunyít (tájnyelvi), bókol (tájnyelvi), szendereg, fújja a kását (tréfás)

bunker

főnév
  • fedezék, óvóhely, betonfedezék (szaknyelvi), betonerőd, erőd

fazekasság

főnév
  • fazekasmesterség, agyagművesség, keramika, fazekasipar, agyagipar, gölöncsérmesterség (tájnyelvi, régies)

félredob

ige
  • félrevág, félrecsap, félretesz, félrelök, félrelódít, félrehajít, eldob, elvet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), kimustrál, megszabadul, sarokba lök, sutba dob

hátralép

ige
  • hátramegy, visszahúzódik, hátrál, visszahőköl, hátrahőköl

gerle, gerlice

főnév
  • vadgalamb, vadgerle, görlice (tájnyelvi), gilice (tájnyelvi), gili (tájnyelvi), gilicemadár (tájnyelvi), kukuró (tájnyelvi)

enged

ige
  • ereszt, mozdul
  • lanyhul, megereszkedik, ereszkedik, tágul, oldódik, lazul, alábbszáll, alábbhagy
  • enyhül, olvad
  • (régies): engedelmeskedik, meghajol, visszavonulót fúj, visszakozik, meghátrál, visszavonul, retirál (régies), visszaszív (bizalmas), feladja a harcot, feladja a játszmát, megadja magát, paríroz (régies), gazsulál (szleng), szót fogad, igazodik (valakihez), alkalmazkodik, kapitulál (szaknyelvi), meghódol, beletörődik, beleegyezik, belenyugszik, elfogad, tudomásul vesz, beadja a derekát, kötélnek áll, megalkuszik, meghunyászkodik
  • hozzájárul, engedélyez, hagy, tolerál, tűr, elvisel, elszenved
  • (vizet): bocsát, folyat, ereszt

elsekélyesedik

ige
  • (vita): ellaposodik, elposványosodik, elsilányul, eliszaposodik

eszméletlenség

főnév
  • önkívület, eszméletvesztés, paroxizmus (szaknyelvi), ájulás, aléltság, kóma (szaknyelvi), kollapszus (idegen), bódultság, kábulat, bódulat

gazdagít

ige
  • gyarapít, jobbít, javít, fejleszt, nemesít
  • vagyonosít, pénzel

erdő

főnév
  • erdőség, vadon, rengeteg, szálerdő, liget, fiatalos (tájnyelvi), csere (régies), pagony (régies), bozót, berek, dzsungel, őserdő, esőerdő

eladás

főnév
  • árusítás, értékesítés, áruba bocsátás, elidegenítés, eladózás (tájnyelvi)

exkluzív

melléknév
  • első osztályú, úri, arisztokratikus, elit, előkelő, elegáns, luxus, választékos
  • válogatott, zárt, zártkörű, szűk körű
  • kizárólagos, egyedüli, diszkrecionális (szaknyelvi), szuverén

géprész

főnév
  • gépelem, gépalkatrész