elterjed szinonimái

ige
  • tovaterjed, kiterjed, szétterjed, elharapódzik, eltenyész (régies), bejár (valamit), befut (valamit), divatba jön, lábra kap, szokásba jön, meghonosodik, meghonosul, meggyökerezik, gyökeret ver, tért hódít, elszaporodik, elburjánzik, elhatalmasodik, eluralkodik, elburjad (tájnyelvi)
  • híre megy, híre jár, híre fut, eltenyészedik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tönkrever

ige
  • összever
  • megrongál, elpusztít, tönkretesz
  • legyőz, elver, lehengerel, megver, lever, szétver, szétmorzsol, tönkrezúz, szétzúz, eltipor, megsemmisít

áresés

főnév
  • árzuhanás, árcsökkenés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elterjed szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előhírnök

főnév
  • előfutár, előőrs, hírmondó, futár (régies), szálláscsináló, előharcos, éllovas, úttörő
  • előjel

édesapa

főnév
  • apa, atya, szülőapa, nemző (választékos), tata (bizalmas), api, apácska, apuka, apuska, atyus (bizalmas), atyácska, papácska, tatika, tatácska, táti, édespapa (tájnyelvi), édestáti (tájnyelvi), ős (szleng), fater (szleng)

dopping

főnév
  • doppingszer
  • (szleng): kábítószer, kábszer, energia (szleng)

császári

melléknév
  • fejedelmi, gazdag, előkelő (életvitel)
  • (régies): császárpárti, aulikus

elsekélyesedik

ige
  • (vita): ellaposodik, elposványosodik, elsilányul, eliszaposodik

estefelé

határozószó
  • estendőn (tájnyelvi), estendén (tájnyelvi), szürkületkor, alkonyattájt, alkonyatkor, este

megorrol

ige
  • megneheztel, megharagszik, megsértődik, duzzog, felhúzza az orrát, rossz néven vesz, zokon vesz, megapprehendál (régies)(valamin)

bizony I.

módosítószó
  • igazán, valóban, tényleg, csakugyan, igenis, bezzeg, persze, hát, ám, ugyan, bizigen (tájnyelvi), debízott (tájnyelvi), biz (tájnyelvi)

betűkészlet

főnév
  • karakterkészlet (szaknyelvi), font (szaknyelvi)

borotvaecset

főnév
  • borotvapamacs, pamacs, borotválkozóecset, borbélyecset, ecset

excentrikus

melléknév
  • különc, különcködő, eredetieskedő, extravagáns, bogaras, hóbortos, szeszélyes, csapongó, szertelen, bizarr, groteszk, különleges, meglepő, rendellenes, szokatlan, abnormális
  • körhagyó (szaknyelvi)

felgöngyöl, fölgöngy

ige
  • felteker, felcsavar, felgombolyít, felsodor, összefon, összecsavar
  • felgöngyölít, elintéz, megold, megfejt, felderít, kiderít, kinyomoz, tisztáz, leleplez

hangzó I.

melléknév
  • zengő, dallamos, harsány, rezonáló (szaknyelvi), hangot adó, visszhangzó, zengzetes

fürdőszoba

főnév
  • fürdőhelyiség, fürdő (bizalmas), mosdó

eltéved

ige
  • utat téveszt, elvéti az utat, tévútra megy, eltájolódik, eltájolja magát, elbitangol (tájnyelvi), elcsámborog, elkóborol, elkeveredik, elbódorodik (tájnyelvi)
  • elvész, elkallódik
  • (régies): téved

elnyűtt

melléknév
  • elkoptatott, elkopott, kikopott, elszaggatott, elhasználódott, elhasznált, elviselt, elhordott, kopott, rongyos, szakadozott, elrongyolódott, foszlott (tájnyelvi), koszlott, lafanc (tájnyelvi), kuplott (tájnyelvi), lestrapált (bizalmas), levetett, használt, viseltes, ócska, agyonstrapált (bizalmas)
  • kimerült, elcsigázott, nyúzott, fáradt, törődött
  • agyoncsépelt, elcsépelt, szokványos, lapos, üres, sablonos, közhelyes, közhelyszerű, banális, érdektelen, mindennapi, szürke, színtelen, elavult, szakállas (vicc) (bizalmas)

eredeztet

ige
  • származtat, levezet, derivál (szaknyelvi)

fundus

főnév
  • telek, házhely
  • kisbirtok (régies)
  • (szaknyelvi): szemfenék

elvon

ige
  • elhúz, félrehúz, félrevon
  • elvesz (valakitől)
  • megvon (vmit vkitől), leszoktat (valamiről)
  • (figyelmet): elterel, eltérít, elfordít
  • elvonatkoztat, absztrahál (idegen)

egyedüllét

főnév
  • magány, magányosság, társtalanság, elhagyottság, elhagyatottság, elvonultság, visszavonultság, remeteség, elzárkózás, elzárkózottság

értelmetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, fafejű, oktalan, értetlen, korlátolt, buta, tahó (bizalmas), mucsai (durva), bunkó
  • céltalan, tartalmatlan, ostoba, oktalan, esztelen, hiábavaló, fölösleges, hiú (remény), illuzórikus, képtelen, abszurd, irracionális, badar
  • érthetetlen, zagyva, artikulálatlan (idegen), összefüggéstelen, se füle, se farka, zűrzavaros

fülel

ige
  • figyel, figyelmez (régies), hallgat, meghallgat
  • hegyezi a fülét
  • hallgatózik, hallgatódzik, kihallgat, kagylózik (szleng)