elárvul szinonimái

ige
  • árván marad, árvaságra jut, árvahodik (tájnyelvi), megárvalodik (tájnyelvi)
  • elgyámoltalanodik, elszontyolodik, elcsügged, elanyátlanodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sekély

melléknév
  • alacsony (víz)
  • (tájnyelvi): csekély, jelentéktelen
  • felületes, hiányos (tudás)

régészet

főnév
  • archeológia, régiségtan, régiségbúvárlás (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elárvul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

csempész2

főnév
  • feketéző (szleng), zugárus, dugárus, orgazda, zugkereskedő, síber (bizalmas), félkézkalmár (régies)

cucli

főnév
  • (bizalmas): cumi, szopóka, dudli, gumidudli, cumli (tájnyelvi), szopacs (régies), csalóka (tájnyelvi)

billikom

főnév
  • serleg, kupa, ivókupa, kehely, duska (régies), pohár

egyszóval

határozószó
  • tehát, szóval, eszerint, vagyis, azaz, következésképpen, röviden szólva, rövidre fogva, röviden, magyarán szólva, összefoglalva, dióhéjban Sz: egy szó, mint száz; száz szónak is egy a vége; elég az hozzá; summa summarum (idegen); kurz und gut (idegen)

elmegy

ige
  • (valamerre): eltávozik, távozik, odébbáll, elvonul, továbbáll, elvitorlázik, elutazik, elsétál, elmarsol (régies), elkotródik, elsomfordál, elsompolyog, elillan, elpályázik (szleng), eldzsal (szleng), kiteszi a lábát, elsiet, eltakarodik, kereket old, ellép, meglép (bizalmas), megpattan (szleng), lelécel (szleng), lekopik (szleng), elhúz (szleng), eltűz (szleng), dobbant (szleng), lelép (szleng), elszelel, elpárolog (szleng)
  • útra kel, útnak indul, útnak ered Sz: veszi a kalapját; hűlt helye támad; szedi a sátorfáját; a távozás hímes mezejére lép; elhúzza a csíkot; elhúzza a szennyest; angolosan távozik
  • odadugja a képét; odatolja a képét
  • (valaminek): beáll, elszegődik, elszerződik, bevonul, felcsap
  • (választékos): meghal, elhuny, elhalálozik, elköltözik, eltávozik az élők sorából
  • elmúlik, eltelik, elfogy, elszalad, tovatűnik, elhalad
  • (szleng): elélvez, kielégül
  • elfogadható, tűrhető, megjárja, jó, kielégítő, elcsúszik

lyuk

főnév
  • rés, nyílás, hézag, pórus, lyukacs, ablak (szaknyelvi)
  • furat, fúradék (régies), perforáció
  • üreg, verem, gödör, barlang
  • odú, vacok, tanya, kotorék
  • (pejoratív): lakás, odú, zug

bánat

főnév
  • szomorúság, szomorkodás, bánkódás, bú (választékos), búbánat, búsulás, búslakodás, mélabú, búsongás (régies), elkeseredés, elkeseredettség, keserűség, keserv, ború, rosszkedv, kedvetlenség, lehangoltság, levertség, letörtség, boldogtalanság, csüggedtség, melankólia, depresszió, szívfájdalom, szívbaj (régies), szívaggály (régies), fájdalom, szenvedés
  • bűnbánat, megbánás

autogram

főnév
  • aláírás

befűz

ige
  • (tűbe cérnát): beleölt, bedug, beledug, belehúz
  • (szleng): becsap, rászed
  • behálóz, elcsábít, meghódít, elbolondít, magába bolondít

előítélet-mentes

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, toleráns, pártatlan, megértő, türelmes, elnéző, liberális, szabadelvű

engedmény

főnév
  • kedvezmény, árkedvezmény, árleszállítás, ármérséklés, árengedmény, árcsökkentés, akció

gejzír

főnév
  • melegforrás, szökőforrás
  • szökőkút, ugrókút (régies)
  • (szleng): elöljáró, parancsnok, nagyfőnök (bizalmas), góré (szleng)

felől1

névutó
  • irányából
  • miatt
  • iránt

elbambul

ige
  • elmereng, magába mélyed, elméláz

édesapa

főnév
  • apa, atya, szülőapa, nemző (választékos), tata (bizalmas), api, apácska, apuka, apuska, atyus (bizalmas), atyácska, papácska, tatika, tatácska, táti, édespapa (tájnyelvi), édestáti (tájnyelvi), ős (szleng), fater (szleng)

elidegenít

ige
  • eltávolít, elhidegít
  • eltulajdonít, ellop, elsikkaszt, elemel, elsinkófál (bizalmas), elcsór (bizalmas), megcsap (bizalmas), megfúj (bizalmas), eltirdel (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): átruház

felkarol, fölkarol

ige
  • felemel, feltart, magasra tart, ölbe vesz, karjába vesz
  • pártfogol, pártfogásba vesz, pártol, a hóna alá nyúl (bizalmas), patronál, protezsál (bizalmas), közbenjár (valakiért), gyámolít, támogat, támaszt nyújt, segít, segélyez, szponzorál, finanszíroz, gondoskodik (valakiről, valamiről), előmozdít, lanszíroz (idegen), istápol

eléje

határozószó
  • elé, elébe, elejbe (tájnyelvi), elibe (tájnyelvi)

csigavonal

főnév
  • csavarvonal, spirál, spirális, spirálvonal, tekervény, kacskaringó, hélix (szaknyelvi)

elkövetkező

melléknév
  • következő, azutáni, későbbi, jövendő, jövő, eljövendő, küszöbönálló, közelgő

felnyalábol, fölnyal

ige
  • felemel, felfog, felkap, összeszed, összefog, összekapkod, összegyűjt, felölébel (tájnyelvi)