eltűnődik szinonimái

ige
  • elgondolkozik, eltöpreng, eltűnölődik (tájnyelvi), elmereng, elmélázik, elábrándozik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

robaj

főnév
  • zaj, zörej, dörej, dörrenés, dördülés, dörgés, mennydörgés, durranás, pukkanás, moraj, lárma

alávet

ige
  • ledob, lehajít
  • (régies): hatalma alá hajt, uralma alá hajt, leigáz, legyőz, meghódít, szolgaságba dönt, rabigába dönt (választékos)
  • kényszerít, kötelez
  • (aláveti magát): elfogad (valamit), engedelmeskedik, beleegyezik, hozzájárul, vállal, belemegy, belenyugszik, tudomásul vesz, alkalmazkodik, elvisel, eltűr, elszenved
  • behódol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltűnődik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elöljáró

főnév
  • feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
  • elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

dőreség

főnév
  • oktalanság, bolondság, esztelenség, meggondolatlanság, marhaság, ostobaság, balgaság, butaság

cseber, csöbör

főnév
  • vödör, veder (tájnyelvi), rocska (tájnyelvi), sajtár, vízhordó edény

elszakít

ige
  • eltép, széttép, széjjeltép, szétszakít, kettéhasít, hasít, kettérepeszt, repeszt, szétszaggat, elszaggat, összeszaggat, kitép, kiszakít

észrevétlen

melléknév
  • észrevehetetlen, láthatatlan, rejtett, eldugott, álcázott, takart, titkos

megrak

ige
  • megpakol, felpakol, felmálház, megterhel, megtetejez (tájnyelvi), telerak, tetéz
  • felépít, felhúz (falat), összerak
  • megver, elver, eldönget, megruház (bizalmas), elnadrágol, elnáspángol, elpáhol, eldönget, kiporol, betakar (szleng), megkalapál (bizalmas), meggyepál (tájnyelvi), elporol, elagyabugyál, ellátja a baját

blamázs

főnév
  • (bizalmas): blama (bizalmas), baklövés, felsülés, szégyen, megszégyenülés, szégyenvallás (régies), égés (szleng), pofára esés (durva)

bevet

ige
  • bedob, behajít
  • (beveti magát vmibe): beleveti magát, beleül, beletelepszik
  • (ágyat): beágyaz, megvet
  • beültet, beplántál
  • harcba vet, csatasorba állít

bosszantó

melléknév
  • terhes, kínos, kellemetlen, zavaró, nyugtalanító, bántó, fülsértő (hang), idegesítő, bőszítő, mérgesítő

ezredes1

melléknév
  • évezredes, ezredéves, millenáris (idegen)

felhő

főnév
  • felleg, fölleg (tájnyelvi), esőzsák (tájnyelvi), borulat
  • szomorúság, levertség, szeszély, mélabú, melankólia, gyászos hangulat, lehangoltság, rosszkedv

haragos II.

főnév
  • ellenség, rosszakaró, ellen (választékos), vetélytárs, rivális, ellenlábas

fűző

főnév
  • míder (régies), korzett, vállfűző, váll
  • cipőfűző, cipőzsinór, zsinór, pertli, szalag, szíj, galand (régies)

elutazás

főnév
  • útra kelés, eltávozás, elmenetel

előhírnök

főnév
  • előfutár, előőrs, hírmondó, futár (régies), szálláscsináló, előharcos, éllovas, úttörő
  • előjel

erkölcs

főnév
  • morál, ethosz (idegen), erkölcsiség, erkölcsösség, móres (bizalmas), etika (szaknyelvi), erény, erényesség

futónövény

főnév
  • kúszónövény, folyondár, indás növény

emberszerető

melléknév
  • filantróp, altruista (választékos), emberbarát, humánus, humanitárius, jótékony

egyesül

ige
  • eggyé válik, egybeolvad, összeolvad, egybeforr, összeforr, összefonódik, fuzionál, koalizál (régies), összekapcsolódik
  • összefog, szövetkezik, társul
  • elvegyül, összevegyül, összekeveredik, elkeveredik
  • (szerelmesével) (választékos): közösül, szerelmeskedik, szeretkezik, ölelkezik
  • (tulajdonság) párosul

érzelgős

melléknév
  • szentimentális, érzelmes, geil (bizalmas), émelyítő, limonádé, szirupos, melodramatikus (idegen), csöpögős, nyálas (szleng), hatásvadászó, könnyfacsaró
  • érzelmeskedő, lelkiző, szenvelgő, ömlengő

fűt

ige
  • melegít, hevít, forrósít
  • tüzel, tüzet rak
  • átmelegít, felhevít
  • lelkesít, hajt, ösztönöz