ellenszenv szinonimái

főnév
  • antipátia, averzió (választékos), idegenkedés, ellenérzés, visszatetszés (választékos), borzadás, utálat, undor, gyűlölet, irtózás, elutasítás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kivételez

ige
  • előnyben részesít, kedvez, favorizál, preferál

vasvilla

főnév
  • trágyázóvilla, almozóvilla, villa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ellenszenv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

élettelen

melléknév
  • halott, holt, elpusztult, kimúlt, megdöglött
  • üres, kopár, sivár, hideg, szürke, kietlen, lélektelen (választékos), unalmas, egyhangú, monoton, színtelen, vérszegény, szellemtelen, száraz, sótlan
  • szervetlen, anorganikus
  • kihalt, néptelen, elhagyott, elhagyatott, puszta

demoralizál

ige
  • (közösséget): bomlaszt, zülleszt, destruál (idegen)
  • megmételyez, megront, megtántorít, lealjasít, lealacsonyít

csörtet

ige
  • törtet, csörget (régies), robog, csertalódzik (tájnyelvi), csertat (tájnyelvi), lomotol (tájnyelvi)

bumeráng

főnév
  • hajítófa, hajítófegyver

eljön

főnév
  • ellátogat, elfárad, idejön, elérkezik, megérkezik
  • bekövetkezik, beköszönt, beteljesedik, megvalósul, betelik (tájnyelvi), elkövetkezik, felvirrad (nap)

elvermel

ige
  • elföldel, beás, elás, elkapar (tájnyelvi)

megdöbbentő

melléknév
  • meghökkentő, meglepő, döbbenetes, megrendítő, lesújtó, fejbeverő, drámai, elképesztő, mellbevágó, megbotránkoztató, megrázó, kísérteties, borzasztó, felháborító, botrányos, hajmeresztő, gyalázatos, rettenetes, elrémítő, irtózatos, irtóztató

belsőleg

határozószó
  • belülről

békeszerető

melléknév
  • békebarát, békepárti, pacifista, békés, békülékeny, csendszerető (régies), jámbor

betegállomány

főnév
  • betegszabadság, táppénz (bizalmas)

emlő

főnév
  • mell, kebel (választékos), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), csecs, csöcs, tőgy (durva)

fagy2

főnév
  • hideg, jég, dér, zúzmara

gyömöszöl

ige
  • nyomkod, gyűr, présel, zsúfol, töm, nyomorít, szuszákol (régies)
  • gyúr, dögönyöz, dömöckél, csömöszöl
  • masszíroz

fogad

ige
  • (valahova valakit): befogad, bevesz, felvesz, beenged
  • rendelkezésre áll, vár, vendégül lát
  • lát (valahogyan), üdvözöl
  • rendel
  • (valamivé): tesz, avat, nyilvánít
  • (valakit, valamit): felfogad, szegődtet, szerződtet, igénybe vesz
  • megfogad, tudomásul vesz
  • ígér, megígér, esküszik, fogadalmat tesz, szavát adja
  • fogadást köt, tippel

ellenvetés

főnév
  • kifogás, ellenszegülés, szembeszállás, tiltakozás, óvás, ellenkezés, apelláta, protestáció (régies), antitézis (szaknyelvi), kontradikció (régies), replika (régies), objekció (régies)

élés

főnév
  • létezés, élet, fennmaradás
  • (régies): étel, élelem, élemény (régies), eledel, eleség, étek, ennivaló
  • (tájnyelvi): gabona, búza, élet (tájnyelvi)

elsődleges

melléknév
  • első, legelső, eredeti, első fokú, ősi, alapvető, kezdeti, kiinduló, kiindulási, közvetlen, elemi, primer (idegen), lényeges, legfontosabb, legfőbb, vezető, leglényegesebb, jelentős, sarkalatos, elsőrendű, elsőrangú

figyelmeztetés

főnév
  • figyelmeztető, emlékeztető, intelem, ujjmutatás (választékos), jelzés, jeladás
  • dorgálás, feddés, megrovás, intés, rendreutasítás

elomlik

ige
  • szétomlik, szétmállik
  • (régies): összeesik, összerogy, összeroskad

dicsőség

főnév
  • dics (régies), glória, dicsfény, dicssugár (régies), babér, pálma, hírnév, elismerés

eltérít

ige
  • kitérít, elfordít
  • (szándékától): eltántorít, elállít (tájnyelvi)
  • (figyelmet): elvon, elterel

flaszter

főnév
  • (bizalmas): útburkolat, járda, utcakövezet, kövezet, burkolat, aszfalt, makadám (szaknyelvi)