elfehéredik szinonimái

ige
  • elsápad, elhalványul, kiszalad az arcából a vér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jogtiprás

főnév
  • bűntett, bűntény, bűncselekmény
  • törvénytelenség, törvénysértés, jogsértés

egyszerűen

határozószó
  • feltűnés nélkül, minden további nélkül, kertelés nélkül, keresetlenül, mesterkéletlenül, természetesen, szimpliciter (idegen), minden teketória nélkül, egyszerűleg (régies)
  • tisztán, merőben, teljesen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elfehéredik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éjjel-nappal

határozószó
  • állandóan, szakadatlan, megállás nélkül, folyton-folyvást, mindig, mindegyre, egyhuzamban, szünet nélkül, szünös-szüntelen, vég nélkül, nonstop, éjt nappallá téve, éjtnap (tájnyelvi), éjtsnap (tájnyelvi)

csomós

melléknév
  • göbös (tájnyelvi), rögös, göcsörtös, bütykös, görcsös, dudoros, bogos, bögös (tájnyelvi), göcsös (tájnyelvi)
  • darabos, egyenetlen, összecsomósodott

csepp, csöpp

főnév
  • gyöngy (választékos)
  • (egy cseppet): egy kicsit, egy kissé
  • (cseppenként): apránként, apródonként (tájnyelvi), fokonként, fokozatosan
  • (jelzőként): cseppnyi, apró, aprócska, pöttöm, törpe, liliputi, kicsi, kicsiny, kicsinyke, kicsike, kevés, kevéske, parányi, szikrányi, pici, picike, picinyke, jottányi, szemernyi, csipetnyi, fikarcnyi, picur, picurka, icipici, incifinci, pindurka, pirinyó, leheletnyi, árnyalatnyi, mikroszkopikus

bomba I.

főnév
  • pokolgép, robbanólövedék, robbanószer, robbanóanyag, plasztikbomba

elégia

főnév
  • panaszdal, kesergő, alagya (régies)
  • gyászdal, gyászének

elővigyázatlan

melléknév
  • meggondolatlan, figyelmetlen, könnyelmű, nemtörődöm, óvatlan, hebehurgya, szeleburdi, hűbelebalázs (bizalmas), gondatlan, megfontolatlan, elhamarkodott, szeles, kelekótya, szeleverdi (tájnyelvi)

markos II.

főnév
  • marokszedő, marokvevő

befut

ige
  • beszalad, berohan, belohol, bevágtat, beszáguld, benyargal
  • megjön, megérkezik, beesik, bezuhan (szleng)
  • berobog, (vonat) begördül
  • beérkezik, célba ér
  • feltör (bizalmas), élre tör, feljön, felküzdi magát, célba ér, sikert arat, beérkezik
  • (futónövény): benő, belep, ellep, befolyik (valamit)
  • (pára): bevon, rárakódik (valamire)

bárcsak

határozószó
  • csak, vajha (régies), bár, bárha (választékos)

béles

főnév
  • borjúbánatos (tájnyelvi), kőttes (tájnyelvi)

elszédít

ige
  • elbódít, megszédít
  • elcsábít, elámít, elkápráztat, megszédít (bizalmas), elkábít, megbolondít, elbolondít, magával ragad, elragad, félrevezet, becsap, megcsal, rászed, lóvá tesz, orránál fogva vezet, bolondját járatja (valakivel), áltat, megzavar, összezavar, elcsavarja a fejét, megbabonáz, megigéz, elvarázsol, elbűvöl, megbűvöl, elbájol

érvel

ige
  • vitatkozik, vitázik, argumentál (szaknyelvi), agitál (valami mellett), árguvál (tájnyelvi), kardoskodik, bizonygat, megokol

göröngy

főnév
  • rög, földdarab, hant, földhant, bucka, gléba (idegen), göncs (tájnyelvi), homp (tájnyelvi), galyó (tájnyelvi)

felvon, fölvon

ige
  • felhúz, felhúzkod

elfoglal

ige
  • birtokba vesz, hatalmába kerít, bevesz, meghódít, megvív, megszáll, leigáz, bekebelez, annektál (szaknyelvi), kisajátít, megszerez
  • leül, elhelyezkedik
  • (állást) betölt
  • (helyet): betölt, kitölt

együttélés

főnév
  • együttlétezés, koegzisztencia (idegen), szimbiózis (szaknyelvi)
  • vadházasság, életközösség, közös háztartás, összeállás (tájnyelvi), kohabitáció (idegen)

elmúlt

melléknév
  • befejeződött, véget ért, megszűnt, lejárt, letelt, előbbi, régebbi, egykori, letűnt, befejezett, elvesztett, elpusztult, eltávozott, eliramlott, a minapi, néhai, egyszeri, korabeli, meglett (régies)

felszólít, fölszólít

ige
  • figyelmeztet, óv, óva int, utasít, megkér, felkér, nógat, ösztökél, ösztönöz, invitál, avizál (régies), intimál (régies), perszvadeál (régies)
  • felhív, kihív

elhúz

ige
  • elvontat, elvon, elvisz, elmozdít, elvonszol
  • félrehúz, felgördít
  • (szájat): elfintorít, elferdít, eltorzít, elbiggyeszt
  • elnyújt, húz-halaszt, elhalaszt, késleltet, prolongál
  • olajra lép (szleng), elsöpör (szleng), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), lelécel (szleng), elbrékel (szleng), elpucol (szleng), megpattan (szleng), meglép (bizalmas), elmenekül, elsikerál (bizalmas), elrohan, elszáguld, elviharzik, elrobog, elrepül, elszáll
  • lemarad
  • eljátszik, elmuzsikál, elhegedül, elharangoz (tájnyelvi)
  • megbuktat, meghúz (bizalmas), megvág (bizalmas), elhasaltat (bizalmas)

csúcsérték

főnév
  • maximum, amplitúdó (idegen), top, tetőzés, kulmináció (szaknyelvi)

előke

főnév
  • állkendő, álladzó, nyálazó, szakállka (tájnyelvi), partedli, kötényke, hengerli (régies), hengedli (régies)
  • lábszőnyeg, ágyelőtét, lábtörlő

felver, fölver

ige
  • felriaszt, felébreszt, felzavar, felráz, fellármáz, alarmíroz (régies)
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felhúz, felüt
  • (gaz): benő, belep, ellep
  • (árat): felhajt, felemel, felsrófol (bizalmas)
  • (régies): feldúl, kirabol
  • felkutat, felkajtat (tájnyelvi), fürkész, keres