elfoglal szinonimái

ige
  • birtokba vesz, hatalmába kerít, bevesz, meghódít, megvív, megszáll, leigáz, bekebelez, annektál (szaknyelvi), kisajátít, megszerez
  • leül, elhelyezkedik
  • (állást) betölt
  • (helyet): betölt, kitölt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

igenis II.

határozószó
  • de bizony, bizony, csakugyan, valóban

elenyészik

ige
  • eltűnik, megszűnik, megsemmisül, szertefoszlik, véget ér, elsorvad, elvész, tovatűnik, elhamvad, elpárolog, elbomlik, elhal, elfogy, semmivé válik, elnyeklik (tájnyelvi)
  • elmúlik, elpusztul
  • elhalványul, elhomályosul, elmosódik, megfakul
  • (vmivel összehasonlítva): elül (tájnyelvi), eltörpül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elfoglal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ék2

főnév
  • (választékos): dísz, díszítés, ékesség, ékszer, ékítmény, ékmény (régies), díszítmény, cifrázat, cicoma, pipere, pompa, dekoráció

csonthártyagyulladás

főnév
  • periostitis (szaknyelvi)

cserbenhagy

ige
  • elhagy, pácban hagy, elpártol (valakitől), elfordul (valakitől), faképnél hagy, sárban hagy, saroglyában hagy, vízben hagy, sorsára hagy, csalban hagy (tájnyelvi) Sz: a maga kínjára hagy; ebadóban hagy; farba rúg; hátat fordít; hoppon marad; otthagyja, mint Szent Pál az oláhokat(valaki mellett)
  • (valakit valamije): felmondja a szolgálatot

bomlik

ige
  • (csomó): bomladozik, foszlik, feslik, fölfeslik, szétválik, kioldódik, kibogozódik, kikötődik
  • oszlik, szétoszlik, mállik, korhad, szétmegy
  • hanyatlik, pusztul, romlik, szétesik, széthull
  • (valakiért, valaki után): bolondul, rajong, imád
  • bolondozik, vadul
  • (régies): megbomlik, megtébolyodik, eszét veszti

eleinte

határozószó
  • kezdetben, először, elsőben (régies), régente, hajdanta (választékos), mindenekelőtt, korábban, eredetileg (régies), az első időben, eleintén (tájnyelvi)

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

mars I.

főnév
  • menetelés
  • induló

begubódzik, begubózi

ige
  • (hernyó): bebábozódik
  • magába zárkózik, visszahúzódik, elhúzódik, visszavonul, elvonul, elzárkózik, begombolkozik
  • (tájnyelvi): meghal

barka

főnév
  • beske (tájnyelvi), pimpó (régies), cicamaca (tájnyelvi)

beletalál

ige
  • eltalál, célba talál, beletrafál (bizalmas)

elszeret

ige
  • elhódít, elcsábít

érzékcsalódás

főnév
  • hallucináció, káprázat, látomás, vízió, jelenés, délibáb, optikai csalódás, illúzió

grácia

főnév
  • báj, bájosság, kecsesség, kecs
  • kegyelem, kegy, megbocsátás, irgalom
  • jóindulat, kedvesség
  • hála, köszönet

fémhulladék

főnév
  • hulladék fém, forgács, ócskavas

elfordul

ige
  • félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
  • elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • eltávolodik, elhidegül, elpártol
  • (régies): (veszedelem) elhárul

egyvégtében

határozószó
  • egyfolytában, egyhuzamban, szakadatlanul, állandóan, permanensen (idegen), megszakítatlanul, megállás nélkül, egyvégben (tájnyelvi), egyhujjában (régies), egyhujára (tájnyelvi)

elnevel

ige
  • félrevonul, elkényeztet, elkapat

feltápászkodik, fölt

ige
  • felkel, felkászálódik (bizalmas), felcsámpászkodik (régies), felkászmárog (tájnyelvi), felkecmerkedik (tájnyelvi), lábra kel (régies)

elijeszt

ige
  • megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
  • visszariaszt, visszatart

csúfolódik

ige
  • gúnyolódik, sérteget, kötekedik, kajánkodik, csúfondároskodik, ingerkedik, ugrat, bolondít, kikezd (valakit), csipkelődik, heccel, évődik, élcelődik, kipellengérez, kámpolódik, frocliz (bizalmas), szatirizál (régies), bulérkodik (tájnyelvi), fántálódik (tájnyelvi), gusztálódik (tájnyelvi)

előkészül

ige
  • felkészül, készülődik, begyakorol, betanul, megtanul, edz, edződik
  • bemosakodik (orvos)

felvilágosít, fölvil

ige
  • tájékoztat, informál, megmagyaráz, megvilágít, megértet (valakivel valamit), felokosít (tájnyelvi), kiokosít, megokosít (tájnyelvi), kitanít (bizalmas), útbaigazít, feleszel (tájnyelvi), felnyitja a szemét (valakinek), beavat (valamibe), felhomályosít (tréfás)