felvon, fölvon szinonimái

ige
  • felhúz, felhúzkod

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sánc

főnév
  • töltés, gát, földgát
  • szekérvár (régies), fedezék
  • mellvéd
  • várárok, árok, árkolat (régies)

kizavar

ige
  • kikerget, kiűz, kidob
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felvon, fölvon szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felküld, fölküld

ige
  • felvitet, felexpediál (régies)

erdeipáfrány

főnév
  • erdei pajzsika

elvigyorodik

ige
  • elmosolyodik, fülig szalad a szája

elfeled, elfelejt

ige
  • megfeledkezik (valamiről, valakiről), kiver a fejéből (valamit), emlékezetből elszalaszt (régies), kitöröl az emlékezetéből, kimegy a fejéből, kimegy az eszéből, kipárolog a fejéből (bizalmas) Sz: elfelejti, mint a tegnapi álmot; elfelejti, mint az eperfa virágját
  • elmulaszt

felszarvaz, fölszarv

ige
  • megcsal, hűtlenkedik, félrelép, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng)

fölébe

határozószó
  • fölé, rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

növényevő

melléknév
  • vegetáriánus, vegetárius (régies), vega (bizalmas), vedzsi (bizalmas), kecske (tréfás)
  • fűevő, fitofág (szaknyelvi)

dinoszaurusz

főnév
  • óriásgyík, sárkánygyík (szaknyelvi), őshüllő

dekadens

melléknév
  • hanyatló, bomló, sorvadó, beteges, enervált

aranyműves

főnév
  • ötvös, ékszerész

dug

ige
  • behelyez, bemélyeszt, besüllyeszt, beilleszt, tol, becsúsztat, bújtat, csúsztat, nyom, töm
  • dugdos, rejt, titkol, takargat, palástol, kendőz, álcáz, leplez, pratál (tájnyelvi)
  • (szleng): közösül, kefél (durva)

futóhomok

főnév
  • folyóhomok (régies), sívó homok (tájnyelvi), homokföld, homoksivány (tájnyelvi), sivány (tájnyelvi), sivatag (tájnyelvi)
  • föveny

gyakorlótér

főnév
  • gyakorlóterep, gyakorlópálya, rohampálya, gyaktér (szleng), szöcske (szleng)

izeg-mozog

ige
  • mozgolódik, fészkelődik, mocorog, helyezkedik, fickándozik, ficánkol, nyughatatlankodik, be van sózva (bizalmas), lebeleg (tájnyelvi), egrebugrál (tájnyelvi), izgelődik-mozgolódik (tájnyelvi), feszeleg (tájnyelvi), hezsetel (tájnyelvi), vackal (tájnyelvi), rezseg (tájnyelvi), tözgölődik (tájnyelvi), vacákolódik (tájnyelvi), páskálódik (tájnyelvi)
  • olyan, mint a sajtkukac (bizalmas), darázs van a fenekében (bizalmas)

hézag

főnév
  • nyílás, lyuk, rés, lakúna (idegen), spácium (szaknyelvi), hasadék, nyiladék, híjadék (tájnyelvi), hézaték (tájnyelvi), repedés, fuga (szaknyelvi), tűrés (szaknyelvi), ereszték (szaknyelvi), űr, térköz, szakadás, diasztéma (idegen), apertúra (szaknyelvi)
  • fogyatékosság, tökéletlenség, elégtelenség, csonkaság, gyengeség, hiányosság
  • hangrés, hiátus (szaknyelvi)
  • (szleng): hiba, kívánnivaló, probléma, nehézség, akadály, difi (bizalmas), balhé (szleng)

fémhulladék

főnév
  • hulladék fém, forgács, ócskavas

feljárat, följárat

főnév
  • feljáró, felhajtó
  • lépcső, gádor (tájnyelvi)

fogyatkozás

főnév
  • kevesbedés, veszteség, sorvadás
  • szűkölködés, nélkülözés, szegénység
  • hiba, hiány, kár, tökéletlenség, káló (szaknyelvi), defektus (régies), csorba, sérülés
  • betegség, hanyatlás, gyengülés, apadás, gyengeség, elerőtlenedés
  • (holdé): sötétülés, halványulás, fogyás

helyezetlen

melléknév
  • értéktelen, sikertelen, jelentéktelen
  • vesztes

festékpárna

főnév
  • bélyegzőpárna

érlel

ige
  • megérlel, éreszt (tájnyelvi)
  • fejleszt, formál, dédelget, melenget

forgó II.

főnév
  • (tájnyelvi): örvény, víztölcsér, örvénylés
  • (régies): sisakdísz, dísz, tollbokréta, csótár (tájnyelvi)
  • propeller (régies)
  • papírforgó
  • (tájnyelvi): ízület, forgócsont
  • (tájnyelvi): körhinta
  • (tájnyelvi): napraforgó, napbanéző (tájnyelvi)
  • vetésforgó

hétvége

főnév
  • víkend, szombat-vasárnap