csepp, csöpp szinonimái

főnév
  • gyöngy (választékos)
  • (egy cseppet): egy kicsit, egy kissé
  • (cseppenként): apránként, apródonként (tájnyelvi), fokonként, fokozatosan
  • (jelzőként): cseppnyi, apró, aprócska, pöttöm, törpe, liliputi, kicsi, kicsiny, kicsinyke, kicsike, kevés, kevéske, parányi, szikrányi, pici, picike, picinyke, jottányi, szemernyi, csipetnyi, fikarcnyi, picur, picurka, icipici, incifinci, pindurka, pirinyó, leheletnyi, árnyalatnyi, mikroszkopikus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kihajtó II.

főnév
  • hajtóka, fazon, gallér, rever (szaknyelvi)

legyűr

ige
  • leteper, leterít, lebír, legyúr, alányom, felülkerekedik, legyőz, leküzd, megtetejéz (tájnyelvi)
  • leerőltet, lenyel, megeszik, legentet (tájnyelvi), legyürköl (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csepp, csöpp szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

címszerep

főnév
  • főszerep

besugároz

ige
  • fénybe borít, beragyog, bearanyoz

beleszúr

ige
  • beledöf, belenyom, belemélyeszt, beleereszt, (rovar) belecsíp, (tűvel) belebök, beleölt
  • (szövegbe): beszúr, betold, beiktat

átépít

ige
  • átalakít, felújít, renovál, korszerűsít, modernizál, újjáépít
  • átrendez, átszervez, átstrukturál

csapózár

főnév
  • csappantyú

diadalmas

melléknév
  • győzelmes, győző, győztes, hős, diadalmaskodó, győzedelmes (régies), győzhetetlen (régies), sikeres
  • diadalittas

közel

határozószó
  • közelben, egy ugrásra, egy köpésre (szleng), dobtányira (tájnyelvi), hajításnyira (tájnyelvi)
  • közelre, közelébe
  • majdnem, mintegy, csaknem, kis híján, szinte, már-már, cirka (bizalmas), nagyjából, megközelítőleg, durván, gorombán, nyersen, többé-kevésbé, meglehetősen, közelesen (tájnyelvi), közelest (tájnyelvi), itt-ott

ajtó

főnév
  • bejárat, bemenet, kapu, ajtónyílás, kapuzat (tájnyelvi)
  • (átvitt értelemben): bejárás (tájnyelvi), belépés, (vmibe vezető) út

abszurdum

főnév
  • abszurditás, képtelenség, lehetetlenség, esztelenség, értelmetlenség, ostobaság

áldozatos

melléknév
  • áldozatkész, odaadó, önfeláldozó, lelkiismeretes, önzetlen

dizőz

főnév
  • dalénekesnő, énekesnő, táncdalénekesnő, bárénekesnő

éjjel-nappal

határozószó
  • állandóan, szakadatlan, megállás nélkül, folyton-folyvást, mindig, mindegyre, egyhuzamban, szünet nélkül, szünös-szüntelen, vég nélkül, nonstop, éjt nappallá téve, éjtnap (tájnyelvi), éjtsnap (tájnyelvi)

felhánytorgat, fölhá

ige
  • fölemleget, felhoz, felhány, felpanaszol, szemrehány, szemére vet, szemrehányást tesz, szemére lobbant, az orrára hány (valakinek valamit), az orra alá dörgöl, gravaminál (idegen), felhánydál (tájnyelvi), felorrol (tájnyelvi), hányakodik (tájnyelvi)

elvigyorodik

ige
  • elmosolyodik, fülig szalad a szája

cserbenhagy

ige
  • elhagy, pácban hagy, elpártol (valakitől), elfordul (valakitől), faképnél hagy, sárban hagy, saroglyában hagy, vízben hagy, sorsára hagy, csalban hagy (tájnyelvi) Sz: a maga kínjára hagy; ebadóban hagy; farba rúg; hátat fordít; hoppon marad; otthagyja, mint Szent Pál az oláhokat(valaki mellett)
  • (valakit valamije): felmondja a szolgálatot

cigánykodik

ige
  • rimánkodik, kunyerál, alkudozik
  • hízeleg, törleszkedik
  • (tájnyelvi): veszekszik, civakodik, perlekedik

dac

főnév
  • dacosság, ellenállás, engedetlenség, ellenszegülés, ellenkezés, makacsság, nyakasság, fejesség, csökönyösség, gőg, trucc (bizalmas), megátalkodottság, konokság, makrancosság, akaratosság, önfejűség, berzenkedés, rezisztencia (szaknyelvi), durca, büszkeség, dölyf

eltévelyedik

ige
  • megtéved, rossz útra tér, hibázik, vétkezik, megbotlik Sz: letér az országútról

csipet

főnév
  • (jelzőként): kicsi, kevés, kicsinyke, csipetnyi, csepp, morzsa, morzsányi, szemernyi, csipendő, valamicske, kevéske, fincurnyák (bizalmas), jottányi

beterjeszt

ige
  • benyújt, prezentál, bead
  • előterjeszt, előad

delfin

főnév
  • kikötő-cölöpgúla (szaknyelvi)
  • disznóhal (régies)

elvesz

ige
  • magához vesz, elhúz, elránt, átvesz, elszed, lecsíp
  • elkoboz, elragad, elrabol, megkaparint, csen, csór, elmarkol, elkarmol (tájnyelvi), elzsebel, elmar (szleng), elzabál (bizalmas), elcsikar (tájnyelvi), elhappol (szleng), elharácsol (régies), elbitorol (régies), eldúl (régies)
  • ellop, elemel, eltulajdonít, eloroz, megfúj (szleng), elcsakliz (bizalmas), hozzányúl (valamihez), lenyúl (szleng), megdézsmál, elsikkaszt
  • kivon, levon
  • igénybe vesz, elfoglal, kitölt
  • feleségül vesz, nőül vesz, beköti a fejét, oltárhoz vezet, feleséget vesz (tájnyelvi), asszonyt visz a házhoz, megfeleségesedik (tájnyelvi)