elővigyázatlan szinonimái

melléknév
  • meggondolatlan, figyelmetlen, könnyelmű, nemtörődöm, óvatlan, hebehurgya, szeleburdi, hűbelebalázs (bizalmas), gondatlan, megfontolatlan, elhamarkodott, szeles, kelekótya, szeleverdi (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eredeztet

ige
  • származtat, levezet, derivál (szaknyelvi)

sürget

ige
  • felszólít, nógat, noszogat, unszol, doszol (régies), buzdít, sarkall, szorgalmaz, szorgat (tájnyelvi), hamargat (tájnyelvi), szutyongat (tájnyelvi), zargat (bizalmas), nyösztet (tájnyelvi)
  • siettet, ösztönöz, sürgöl (tájnyelvi), hajszol, hajt, sarkantyúz, tusakol (tájnyelvi), forszíroz (bizalmas), szorongat
  • szorít (idő)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elővigyázatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellenben

kötőszó
  • de, azonban, csakhogy, ezzel szemben, ezzel ellentétben, viszont, pedig, különben, máskülönben, holott, ámbár, habár, bár, jóllehet, viszontag (régies)

döbbenetes

melléknév
  • megdöbbentő, megrendítő, elképesztő

diadalmas

melléknév
  • győzelmes, győző, győztes, hős, diadalmaskodó, győzedelmes (régies), győzhetetlen (régies), sikeres
  • diadalittas

címzés

főnév
  • cím, címirat, adresz (idegen)
  • ajánlás, dedikáció
  • rang, fokozat, megszólítás, méltóság, titulus (régies), titulatúra (idegen)

előfeltétel

főnév
  • feltétel, követelmény, kívánalom, kikötés, megkötés, megkövetelés, elvárás, kiírás, korlátozás, megszorítás, fenntartás, sine qua non (idegen)

eredménytelen

melléknév
  • meddő, terméketlen, sikertelen, elégtelen, hiábavaló, sziszifuszi, hatálytalan, hatástalan, haszontalan, hasztalan, ineffektív, improduktív, kárba veszett

megjavít

ige
  • helyrehoz, megcsinál, kijavít, rendbe hoz, helyreállít, visszaállít, megreparál (régies), megéklécel (tájnyelvi), megtákol (tájnyelvi), kireparál (tájnyelvi), megadjusztál (tájnyelvi), rendbe szed (bizalmas), helyrepofoz (bizalmas), talpra állít (bizalmas), regenerál
  • feljavít, megújít, újjáalakít, átdolgoz, megigazít, újít, újjászervez, jobbá tesz, megreformál, összhangba hoz, megjobbít (választékos), fellendít, felvirágoztat, felfrissít, kipofoz (bizalmas), kiigazgat (tájnyelvi)
  • megnevel, jobbít, korrigál, gazdagít, épít (választékos), megnemesít
  • jóvátesz

betolakodik, betolak

ige
  • befurakodik, benyomul, benyomakodik, behatol, betör, berohan, beront, benyuródik (tájnyelvi)
  • beszemtelenkedik, beorcátlankodik (választékos), belopakodik, besompolyog, bepofátlankodik (durva), beszemétkedik (durva), beveszi magát, befészkeli magát

berak

ige
  • berámol, berakosgat
  • bepakol (bizalmas), betesz, behelyez, beilleszt, beiktat, beágyaz, belefoglal, beszúr, beépít
  • (munkahelyre): bejuttat, beprotezsál, bedug (bizalmas), benyom (bizalmas)
  • (szoknyát): ráncol, redőz, pliszíroz (szaknyelvi), guvríroz (régies)
  • (hajat): becsavar, bodorít, hullámosít, göndörít, besüt, lokniz (szaknyelvi), ondolál (szaknyelvi)
  • (ajtót): bezár, becsuk, betesz, behajt

blanketta

főnév
  • űrlap, nyomtatvány, fehérlet (régies), üreslevél (régies)

érzékelhető

melléknév
  • észlelhető, érezhető, megfigyelhető, kézzelfogható, konkrét, tapintható, szemmel látható, szembetűnő, észrevehető, felfogható, kivehető

féklámpa

főnév
  • stoplámpa

hajtóerő

főnév
  • becsvágy, törekvés, indíték, indok, magyarázat, motívum, alapeszme, hajtórugó, indítóok, motiváció, hév, elán
  • mozgatóerő, impulzus (szaknyelvi), lökés, lendítés, hajtóenergia, motor, lendítőerő, svung (bizalmas)

fölébe

határozószó
  • fölé, rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)

elpáhol

ige
  • elagyabugyál, megver, elnáspángol, eltángál, elkalapál (bizalmas), megrak (bizalmas), ellátja a baját, elnadrágol, elfenekel, megruház (bizalmas), megüt, megcsap, megvesszőz, megfenyít, megbotoz, megcsépel (régies), megbunyóz (szleng), megpotyol (tájnyelvi), kiherészel (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), megazsagol (tájnyelvi), elpüföl, elver, helybenhagy, eldönget, összever Sz: kiporolja a nadrágját; szíjat hasít a hátából; laposra ver

elkezd

ige
  • megindít, belekezd, belefog, nekikezd, hozzákezd, nekifog, hozzálát, nekilát, megkezd, beindít, kezdeményez

embertelen

melléknév
  • kíméletlen, kegyetlen, könyörtelen, brutális, irgalmatlan, inhumánus (idegen), lelketlen, érzéketlen, szívtelen, rideg, kemény szívű, kőszívű, állatias, bestiális, nérói (választékos), szadista, embernyúzó
  • (régies): dísztelen, paraszt
  • nyomorúságos, megalázó, borzalmas, borzasztó, rettenetes, rettentő, szörnyű, szörnyűséges, förtelmes, gyalázatos, gyötrelmes, cudar, komisz

forgalmista

főnév
  • forgalomirányító, menetirányító (szaknyelvi), forgalmi tiszt

elszánt

melléknév
  • eltökélt, elhatározott, hajthatatlan, megingathatatlan, rendületlen, rendíthetetlen, állhatatos, fáradhatatlan, törhetetlen, rettenthetetlen, céltudatos, tántoríthatatlan, szívós, konok, kitartó, megátalkodott, kérlelhetetlen, szilárd, bátor, merész, halálmegvető, sziklaszilárd, erős lelkű, fanatikus, rezolút (régies), vakmerő, akaraterős, tetterős, tettre kész, erőskezű, vaskezű Sz: nem ijed meg az árnyékától

duett

főnév
  • párdal, kettős, páros, duó

epebajos

melléknév
  • epés (bizalmas), epebeteg

földhözragadt

melléknév
  • szegény, nincstelen, koldusszegény, vagyontalan, ínséges, ágrólszakadt Sz: szegény, mint a templom egere; se inge, se gatyája
  • kicsinyes, közönséges