érvel szinonimái

ige
  • vitatkozik, vitázik, argumentál (szaknyelvi), agitál (valami mellett), árguvál (tájnyelvi), kardoskodik, bizonygat, megokol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hátlap

főnév
  • hátoldal, túloldal, hátfelület, visszája, fonákja

aszpik

főnév
  • kocsonya, zselé
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érvel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

embólia

főnév
  • érelzáródás, érdugulás

elél

ige
  • éldegél, eléldegél, eltengődik, elteng, tengődik, elsenyved, elvan, vegetál

éjjel-nappal

határozószó
  • állandóan, szakadatlan, megállás nélkül, folyton-folyvást, mindig, mindegyre, egyhuzamban, szünet nélkül, szünös-szüntelen, vég nélkül, nonstop, éjt nappallá téve, éjtnap (tájnyelvi), éjtsnap (tájnyelvi)

dadog

ige
  • akadozik, hebeg, habog, makog, mekeg, nyekereg (tájnyelvi), motyog, gyagyog (tájnyelvi), pettyeg (tájnyelvi), vatyog (tájnyelvi), vityeg-vagyog (tájnyelvi), ökög-bakog (tájnyelvi), bilbijál (tájnyelvi), bregyog (tájnyelvi), lolotál (tájnyelvi), hákog (tájnyelvi), hebreg (tájnyelvi), höbicél (tájnyelvi), dödög, nehéz a nyelve, hebeg-habog Sz: keresztülment a kerék a nyelvén

eredet

főnév
  • származás, deszcendencia (idegen), genezis (idegen), kezdet, kezdőpont, születés, keletkezés, origó (idegen), kialakulás, fajzat (régies), létrejötte (valaminek), létrejövetele (valaminek)
  • forrás, forrásvidék
  • ok, végok, létok

féklámpa

főnév
  • stoplámpa

menhely, menedékhely

főnév
  • menedék, fedezék, búvóhely, oltalom, védelem, menház (régies), födél (választékos), óvóhely, szállás
  • árvaház, gyermekotthon, nevelőotthon, nevelőintézet, lelencház (régies)
  • szeretetház (régies), szociális otthon, szegényház (régies), aggok háza, öregek háza, idősek otthona, szálló (bizalmas)

burkus

főnév
  • porosz, német

böfög

ige
  • ökrendik, böffen, böffent, büfizik (bizalmas), bökken (tájnyelvi), bufogat (tájnyelvi), kérődzik (régies)

cimborál

ige
  • cinkoskodik, cimboráskodik, összejátszik, összeszűri a levet
  • barátkozik, pajtáskodik, komázik (tájnyelvi), bratyizik (bizalmas), haverkodik (bizalmas), paktál, fraternizál(valakitől)(valakinek)

félénk

melléknév
  • ijedős, félős, gyáva, nyúlszívű, asszonyszívű (régies), majrés (szleng), beszari (durva), nyuszi (bizalmas), pelenkavitéz (pejoratív), betoji (szleng), cseszke (tájnyelvi), félékeny (tájnyelvi), illikes (tájnyelvi), ijeszke (tájnyelvi)
  • meghunyászkodó, pipogya
  • félszeg, szégyenlős, szemérmes, bátortalan
  • mamlasz, gyámoltalan, visszahúzódó, tartózkodó, elfogódott, megilletődött, kishitű, tétova

fényezett

melléknév
  • lakkozott, lakkos, mázas, fénymázas (régies), polírozott (idegen), politúrozott (idegen), politúros, gyantáros (régies)

hetes I.

melléknév
  • hétórás (vonat)
  • hétnapos (csibe)

gyakorlótér

főnév
  • gyakorlóterep, gyakorlópálya, rohampálya, gyaktér (szleng), szöcske (szleng)

érzékcsalódás

főnév
  • hallucináció, káprázat, látomás, vízió, jelenés, délibáb, optikai csalódás, illúzió

elvonul

ige
  • eltávozik, elmegy, (madárraj) elhúz
  • elhalad, elléptet, eldefilíroz (régies), elmasírozik (régies), elmenetel
  • félrevonul, félrehúzódik, elkülönül, begubózik, visszahúzódik, félrehúzza magát (régies), elvonja magát (régies), elzárkózik, eltemetkezik (valahol)
  • (tájnyelvi): eltűnik, tovatűnik

famulus

főnév
  • alkalmazott, beosztott
  • tanítvány, növendék, hallgató, jelölt
  • munkatárs, asszisztens, segítőtárs, segéd, kisegítő, gyakornok, demonstrátor

görény

főnév
  • petymeg
  • (szleng) (jelzőként is): rohadék (durva), tróger (durva), mocsok (durva)

esszencia

főnév
  • lényeg, kvintesszencia (választékos), veleje, magva

elfacsarodik

ige
  • elcsavarodik, eltekeredik
  • (tájnyelvi): elkeseredik, sírva fakad
  • elformátlanodik, eltorzul
  • elfintorodik

fedő

főnév
  • fedél, borító, borítás, dekli (szaknyelvi)
  • tető, kupak, zárókupak, sapka

gusztusos

melléknév
  • gusztust keltő, étvágygerjesztő, ínycsiklandó, guszta (bizalmas)
  • kívánatos, vonzó
  • ízléses