elhúz szinonimái

ige
  • elvontat, elvon, elvisz, elmozdít, elvonszol
  • félrehúz, felgördít
  • (szájat): elfintorít, elferdít, eltorzít, elbiggyeszt
  • elnyújt, húz-halaszt, elhalaszt, késleltet, prolongál
  • olajra lép (szleng), elsöpör (szleng), felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), lelécel (szleng), elbrékel (szleng), elpucol (szleng), megpattan (szleng), meglép (bizalmas), elmenekül, elsikerál (bizalmas), elrohan, elszáguld, elviharzik, elrobog, elrepül, elszáll
  • lemarad
  • eljátszik, elmuzsikál, elhegedül, elharangoz (tájnyelvi)
  • megbuktat, meghúz (bizalmas), megvág (bizalmas), elhasaltat (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bevándorlás

főnév
  • betelepedés, immigráció (idegen)
  • bejárás, bebarangolás, beutazás

hozzásimul

ige
  • odabújik, rásimul, hozzátapad, belekapaszkodik, csüng (valakin)
  • alkalmazkodik, hozzáidomul, akklimatizálódik, megszokik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhúz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elbutul

ige
  • elbárgyul, eltompul, elhülyül (durva), begyepesedik Sz: megtúrósodik az esze

csurran

ige
  • csordul, csöppen, csobban, buggyan

csipet

főnév
  • (jelzőként): kicsi, kevés, kicsinyke, csipetnyi, csepp, morzsa, morzsányi, szemernyi, csipendő, valamicske, kevéske, fincurnyák (bizalmas), jottányi

bóvli I.

főnév
  • tömegáru, tömegcikk, kacat, szemét (bizalmas), lom, vacakság, ócskaság

elfehéredik

ige
  • elsápad, elhalványul, kiszalad az arcából a vér

elszánt

melléknév
  • eltökélt, elhatározott, hajthatatlan, megingathatatlan, rendületlen, rendíthetetlen, állhatatos, fáradhatatlan, törhetetlen, rettenthetetlen, céltudatos, tántoríthatatlan, szívós, konok, kitartó, megátalkodott, kérlelhetetlen, szilárd, bátor, merész, halálmegvető, sziklaszilárd, erős lelkű, fanatikus, rezolút (régies), vakmerő, akaraterős, tetterős, tettre kész, erőskezű, vaskezű Sz: nem ijed meg az árnyékától

mécs, mécses

főnév
  • kanóc (régies), éjlámpa (régies), pipics (tájnyelvi), tidó (régies), pilács (tájnyelvi)
  • bányalámpa

bekopogtat

ige
  • bekopog, bezörget, bekocog (tájnyelvi), bekocogtat (tájnyelvi), bedübögtet (tájnyelvi)
  • betér, felkeres, látogat, meglátogat, beugrik, benéz
  • (választékos): beköszön, bejelentkezik, jelentkezik

bédekker

főnév
  • útikalauz, útikönyv

beoson

ige
  • belopakodik, belopódzik, beszökik, becsúszik, becsusszan, besurran, besettenkedik, besündörög, besompolyog, belopja magát, becsempészi magát, beférren (tájnyelvi)

elüt

ige
  • elgázol, nekihajt, feldönt
  • (időt): agyonüt, agyoncsap, múlat (régies)
  • különbözik, eltér, kirí, elformádzik (tájnyelvi), elfajzik (régies), elfajul (régies), elhasonlik (régies)

esszencia

főnév
  • lényeg, kvintesszencia (választékos), veleje, magva

gyámság

főnév
  • felügyelet, gondoskodás, gondviselés
  • gyámkodás, kuratéla (régies), tutéla (idegen), tutorság (idegen), gondnokság

festékpárna

főnév
  • bélyegzőpárna

elijeszt

ige
  • megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
  • visszariaszt, visszatart

elavult

melléknév
  • divatjamúlt, aggott (régies), elaggott, ásatag, ósdi, porlepte, ócska, régimódi, ódivatú, régi vágású, ó (régies), ódon
  • korszerűtlen, idejétmúlt, túlhaladott, anakronisztikus, időszerűtlen
  • érvénytelen, hatálytalan, elévült

előléptet

ige
  • kinevez, feljebb juttat, előnyom (szleng), előmozdít (régies)

feneketlen

melléknév
  • mély, mélységes
  • telhetetlen (gyomor)
  • féktelen, heves, engesztelhetetlen, határtalan, kielégíthetetlen

ellenállás

főnév
  • szembehelyezkedés, ellenszegülés, szembeszegülés, oppozíció (szaknyelvi), berzenkedés, torzonkodás (régies), ellenvetés, dac, durcálkodás, makacskodás, ellenkezés, rezisztencia (szaknyelvi), engedetlenség, szófogadatlanság, fegyelemsértés
  • felkelés, lázadás, lázongás, forrongás, zendülés
  • védekezés, defenzíva (szaknyelvi)
  • védettség, szívósság, edzettség, ellenállóképesség, immunitás
  • (elektromos) sönt (idegen)

deák

főnév
  • (régies): diák, tanuló, nebuló (bizalmas), iskolás, iskolás gyerek, növendék, alumnus (régies), tanítvány
  • írástudó, íródeák, literátus (régies), bölcs (régies), tudós (régies)
  • (görögkeleti) kántor, kántortanító
  • latin (nyelv)

elprédál

ige
  • elpazarol, elherdál, elpocsékol, eltékozol, elver, elveszteget, elkótyavetyél, elkölt, elfecsérel, elszór, nyakára hág, seggére ver (durva), elmismásol (bizalmas), elemészt (régies), eldividál (tájnyelvi)
  • (régies): elrabol, elragad, elzsákmányol

fergeteg, förgeteg

főnév
  • zivatar, forgószél, szélvész, szélvihar, vihar, orkán, tornádó, hurrikán, zegernye (tájnyelvi)