előke szinonimái

főnév
  • állkendő, álladzó, nyálazó, szakállka (tájnyelvi), partedli, kötényke, hengerli (régies), hengedli (régies)
  • lábszőnyeg, ágyelőtét, lábtörlő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szemelvény

főnév
  • ízelítő, mutatvány, válogatás, részlet, idézet, citátum
  • passzus, szakasz

odafut

ige
  • odaszalad, odarohan
  • odamenekül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előke szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eljátszik

ige
  • előad, elhúz, elmuzsikál
  • alakít, megformál, ad (régies), előad, produkál, bemutat, fellép (valamiben), szerepel (valamiben)
  • színlel, mímel, megjátszik
  • elkártyáz, elveszít
  • elmulaszt, elszalaszt, elront

disszonancia

főnév
  • diszharmónia, széthangzás, kakofónia (szaknyelvi), hangzavar
  • nézeteltérés, nézetkülönbség

delfin

főnév
  • kikötő-cölöpgúla (szaknyelvi)
  • disznóhal (régies)

célzatos

melléknév
  • szándékos, szándékolt, megfontolt, elhatározott, kitervelt, tudatos, meggondolt, kiszámított, előkészített, tervszerű, eltökélt, irányzatos, sokat sejtető, tendenciózus (idegen), intenciózus (régies)

élmény

főnév
  • benyomás, impresszió, átélés
  • tapasztalat, tapasztalás

epebajos

melléknév
  • epés (bizalmas), epebeteg

meghajol

ige
  • bókol, hajlong, hajbókol, meghajlik
  • meghajtja magát, megsüvegel, kalapot emel
  • tisztel, tiszteleg, tiszteletet ró le
  • beadja a derekát, enged, fejet hajt, elfogad, meghódol

beszalad

ige
  • befut, belohol, benyargal, bepucol (szleng), beinal, beiszkol, bemenekül
  • benéz, betér, beszagol, beszaglász, belátogat, beugrik

belügy

főnév
  • belpolitika
  • magánügy
  • belügyminisztérium

bírál

ige
  • értékel, minősít, véleményez, kritizál, megbírál, kifogásol, helytelenít, rosszall, leszól, kiveséz, ledorongol, leránt, ostoroz, cikiz (bizalmas)

erkély

főnév
  • balkon, lodzsa, kilépő, terasz, sétáló (tájnyelvi), álltány (tájnyelvi)
  • karzat, galéria, kórus, kakasülő (tréfás)

fedő

főnév
  • fedél, borító, borítás, dekli (szaknyelvi)
  • tető, kupak, zárókupak, sapka

hahó

módosítószó
  • hó!, hé!, ide figyelj!, ide figyeljenek!, halihó!
  • szia! (bizalmas), üdvözöllek!

forgó II.

főnév
  • (tájnyelvi): örvény, víztölcsér, örvénylés
  • (régies): sisakdísz, dísz, tollbokréta, csótár (tájnyelvi)
  • propeller (régies)
  • papírforgó
  • (tájnyelvi): ízület, forgócsont
  • (tájnyelvi): körhinta
  • (tájnyelvi): napraforgó, napbanéző (tájnyelvi)
  • vetésforgó

előkészül

ige
  • felkészül, készülődik, begyakorol, betanul, megtanul, edz, edződik
  • bemosakodik (orvos)

elhomályosít

ige
  • elsötétít, beárnyékol, eltakar, homályba burkol, elfátyoloz, elfelhősít
  • (indulat): megzavar, összezavar
  • elködösít
  • felülmúl, túlszárnyal, túltesz (valakin), háttérbe szorít, kisebbít, elhalványít

elválhatatlan

melléknév
  • elválaszthatatlan, szétválaszthatatlan, elkülöníthetetlen, inszeparábilis (választékos)

fogyatkozás

főnév
  • kevesbedés, veszteség, sorvadás
  • szűkölködés, nélkülözés, szegénység
  • hiba, hiány, kár, tökéletlenség, káló (szaknyelvi), defektus (régies), csorba, sérülés
  • betegség, hanyatlás, gyengülés, apadás, gyengeség, elerőtlenedés
  • (holdé): sötétülés, halványulás, fogyás

elprédál

ige
  • elpazarol, elherdál, elpocsékol, eltékozol, elver, elveszteget, elkótyavetyél, elkölt, elfecsérel, elszór, nyakára hág, seggére ver (durva), elmismásol (bizalmas), elemészt (régies), eldividál (tájnyelvi)
  • (régies): elrabol, elragad, elzsákmányol

dotáció

főnév
  • díjazás, fizetés, javadalmazás, illetmény, tiszteletdíj, honorárium, járandóság, bér, gázsi (bizalmas)
  • ellátmány, javadalom, támogatás, juttatás, hozzájárulás, apanázs, szubvenció (szaknyelvi), fejkvóta (szaknyelvi), járadék

emel

ige
  • feltart, magasra tart, emelint (tájnyelvi), emelít (tájnyelvi)
  • növel, srófol, fokoz, nagyobbít, öregbít, gyarapít, szaporít, (fizetést) jobbít (tájnyelvi)
  • épít, rak, létesít, magasbít (régies), (emlékművet) állít

fordulat

főnév
  • körbeforgás
  • változás, váltás, átalakulás, fordulópont, krízis
  • (régies): kanyarulat
  • kifejezés, szókapcsolat